Nem ingatta meg a köztisztviselői karba vetett társadalmi bizalmat a VIII. kerületi önkormányzatnál dolgozó B. azokkal az sms-ekkel, amelyekkel Kocsis Máté polgármester üzeneteire válaszolt 2011 augusztusában. Az első fokon eljáró Fővárosi Munkaügyi Bíróság után a Fővárosi Törvényszék ezt immár jogerős ítéletben mondta ki.
A Fidesz kommunikációs igazgatójaként is ténykedő józsefvárosi polgármester 2011 októberében azok miatt az sms-ek miatt rúgta ki B.-t, amiket a hivatalnok Kocsis üzeneteire válaszolt. Kocsis a Fidesz-kormány által bevezetett új munkaügyi szankcióval élt, miszerint ha a köztisztviselő méltatlanná válik feladataira, azonnal elbocsátható. A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság kártérítésre vonatkozó ítéletét is megalapozottnak látta, vagyis az önkormányzatnak 20 havi illetményt, azaz 6 millió forintot kell fizetnie B.-nek a jogtalan elbocsátás miatt.
| Indokolatlan indoklás B. K. jogviszonyának megszüntetésében a következő indoklás olvasható: „2011. szeptember 28-án a munkáltató részéről B. K.-val szemben gyanú merült fel, hogy személyes megnyilvánulásaival a józsefvárosi önkormányzat és annak hivatala, valamint dolgozói jó hírneve és így a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalom lerombolását idézi elő. Ennek bizonyítására – a szóbeli jelzéssel egy időben – a munkáltató birtokába kerültek a köztisztviselő mobiltelefonszámáról érkezett, a józsefvárosi önkormányzat polgármesterének címzett üzenetek.” B. K. üzenetei „alkalmasak arra, hogy az önkormányzat és a munkáltató, valamint a megnevezett köztisztviselők jó hírnevét (...), így az általuk betöltött beosztás tekintélyét, illetve a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja, valamint a köztisztviselő pártatlanságával szemben aggályokat vessen fel. (...) A kimondottan negatív irányú véleményalkotása, illetve a – hivatásetikai normákat is sértő – megjegyzései a józsefvárosi önkormányzattal és a polgármesteri hivatallal, valamint annak köztisztviselőivel megalapozzák a köztisztviselőkről szóló törvény 17/C bekezdésében foglaltakat (ez a Fidesz-kormány idején került a törvénybe – Zs. P.), ezért nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyt fenntartsa.” |
B. munkahelyvesztése a Magyar Narancs hetilap egyik 2011. július 28-i cikkével (A kocsmaasztal lovagjai) függött össze, amelyben feltártuk, hogy a VIII. kerület döntéshozói ciklusokon és ideológiákon átívelve vendéglátóztak igen kedvező feltételekkel egy bérelt önkormányzati helyiségben, a Szentkirályi utcai Vaskapuban. Cikkünk megjelenése után Kocsis kezdeményezésére az önkormányzatban nem hivatalos vizsgálat indult, hogy kiderüljön, ki informálta lapunkat a Vaskapu-biznisz hátteréről.
A polgármester a 2011. augusztusi igazgatási szünet alatt egyik B.-nek írt sms-ében kész tényként utalt arra, hogy B. a Narancs forrása. Kocsis az egyik üzenetben azt tudakolta, hogy B. a Narancsban tanulta-e a „kérdésre kérdéssel” válaszolás technikáját. A polgármester ahhoz is ragaszkodott üzeneteiben, hogy cikkünk szerzője B. „LMP-s barátja”, Vári György kollégánk lenne. A polgármester az üzenetváltás egy pontján azt is közölte, hogy B. „nem túl nagy kihívás” számára – arra utalva, hogy a köztisztviselő mondhat (írhat) neki bármit, számára a helyzet mindennél világosabb.
B. lapunknak elmondta: 2011. augusztus 11-én Kocsis Máté délután négy órától éjjel fél egyig kéretlenül és folyamatosan zaklatta őt az üzeneteivel. Ő tiszteletből válaszolt azok többségére, de azt határozottan cáfolta, hogy ezt köztisztviselőhöz méltatlan módon tette volna. Pedig egyértelmű provokációnak érezte a polgármester érthetetlen üzeneteit, amelyeket Kocsis Máté például „Üdv. Lucifer” búcsúzással zárt. Mint mondta, a történtek miatt ő szégyellte magát a polgármester helyett. B.-t végül a többórás sms-ezés alábbi három kiragadott üzenete miatt bocsátották el: „Hivatali bűncselekményeket tanulmányozom.” „A titkos címek világában a K., esetleg a B. járatosak. Csak nem feltöretted?” „Nekem lehet, hogy több hasznom vehetted volna, mint azoknak, akik jégre vittek. Tisztelet a kivételnek.”
Az idén júniusban született elsőfokú ítéletet Kocsis megfellebbezte, így került az ügy a Fővárosi Törvényszékre. A Fővárosi Törvényszék alaposnak találta a Fővárosi Munkaügyi Bíróság indokolását, miszerint az üzenetváltás munkaidőn kívül történt, témája magánjellegű volt, vagyis nem függött össze B. köztisztviselői munkájával; az üzenetváltás nem került nyilvánosságra, így aztán az nem is ingathatta meg a közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat. A törvényszék – szemben a munkaügyi bírósággal – azt is megállapította, hogy Kocsisék nemcsak a kirúgás indoklásával, hanem annak végrehajtásával is törvényt sértettek. A polgármester, bár augusztus 11-én megismerte az üzenetek tartalmát, csak szeptember végén kezdeményezte a jegyzőnél a vizsgálatot, ezzel viszont jóval túlment a törvény szabta 15 napos határidőn. A bíróság érthetetlennek nevezte, hogy ha Kocsis sérelmezte az üzenetek tartalmát, miért várt mindezzel másfél hónapot. Az önkormányzat tehát minden tekintetben jogsértően járt el B. kirúgásakor.
A négygyermekes családapát – vele egy háztartásban három gyermeke és beteg felesége él, az elbocsátás óta nehéz körülmények között – egyetlen fillér nélkül küldték el a hivataltól. A polgármesteri hivatal a kirúgott közszolga munkaügyi papírjaira még azt is rávezettette, hogy a munkaviszony megszűnésének oka méltatlanság. B. e szégyenbélyeget csak hónapokkal később tudta töröltetni. Kirúgása után néhány nap múlva elérte volna a 35 éves köztisztviselői jubileumát, amiért közel nettó 900 ezer forintot kapott volna.
Az ítélet jogerős, azzal szemben fellebbezésnek nincs helye.
