Kőszeg Ferenc letiltotta az 56-os Intézetnek adott interjúját

  • narancs.hu
  • 2019.06.04 19:45

Belpol

Nem akarja, hogy a Veritas használja.

Május utolsó napján derült ki, hogy az eddig az OSZK égisze alá tartozó 1956-os Intézetet egy kormányhatározattal elmozdítják helyéről, és a Veritas Intézethez csatolják.

A döntéssel a Veritashoz kerül az 1956-os Intézet Oral History Archívuma is, amely (ahogy honlapjukon szerepel) "a XX. századi magyar történelem több mint ezer tanújának visszaemlékezését őrzi, és dolgozza fel", a személyes interjúk hangfelvételeit és szövegeit gyűjti, őrzi és kezeli.

Az intézet Veritasba olvasztásának hírére reagálva a Blinken Nyílt Társadalom Archívum (más néven OSA Archívum) javasolta azt a még élő interjúalanyoknak, hogy ha van jogi mód erre, akkor vonják vissza hozzájárulásukat a velük készített interjúk szabad felhasználására vonatkozóan - írja a hvg.hu.

Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság alapítója a közösségi oldalán tette közzé azt a levelet, amelyet az 56-os Intézetnek írt, és amelyben kijelenti, hogy nem járul hozzá a vele készült interjú őrzési helyének megváltoztatásához, vagyis hogy a Veritas Intézethez kerüljön az anyag.

"A sajtóból értesültem róla, hogy a Kormány rendelete alapján az Archívum anyaga a Veritas Történetkutató Intézet őrzésébe kerül. Az őrzési hely megváltoztatásához nem járulok hozzá. A hanganyagot és a leírt szöveget a mai napon visszakérem" - írja.

"Ha az Archívum rendelkezésére bocsátott életút interjú a Kormány erőszakos döntése következtében mégis a Veritas őrzésébe kerül, megtiltom, hogy az anyagba a fentebb megjelölteken kívül bárki betekintsen. Nem látok ugyanis garanciát arra, hogy az őrzésükbe került anyagot a tudományos tisztesség követelményeinek megfelelően használják fel. Ellenkezőleg. Azt tapasztalom, hogy a Kormányhoz közel álló intézmények és sajtóorgánumok, a történelem tényeit is az új pártállam által támogatott, vagy legalábbis tűrt formában és értelmezésben adják közre. Amennyiben tudomásomra jut, hogy jelen rendelkezésemet nem tartották tiszteletben, megkísérlem megtenni a lehetséges jogi lépéseket" – szögezi le.

Kőszeg levelére az 56-os Intézet azonnal válaszolt, a válasz részleteit is közli. Ebben az szerpel, hogy az archívum az OSZK része, ezért a közgyűjtemény midnenképp őriz egy példányt az interjú rögzített formáiból, ahonnan ki nem adható: "Ez némi garanciát nyújt arra, hogy a Veritas munkatársai nem másíthatják meg kötetlenül az interjú szövegét", abban az esetben sem, ha hozzájuk is kerülne példány – teszi hozzá Kőszeg.

Ezzel együtt azonban Kőszeg az interjú anyagába való betekintés jogát mindneképp korlátozza: "A betekintési jogot ezennel visszavonom. Az anyagba jelen levelem vételétől kezdve csak magam, Murányi Gábor, az interjú készítője, és dr. Rainer M. János tekinthetünk be" - írja.

 

 

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.

Itt mindenki figyel

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.

Nem szentírás

  • Balogh Magdolna

A szerző eddig kilenc történelmi tárgyú könyvet jelentetett meg, amelyek közül a legsikeresebb a 2017-ben Goncourt-díjjal kitüntetett, a nemzetközi kritika által is egekbe dicsért Napirend, amelyben Hitlernek a második világháborút előkészítő tárgyalássorozatát írja meg egy afféle fekete komédiában. 

A hetedik napon

A neves olasz részecskefizikus jókor volt jó helyen: ott lehetett a genfi részecskefizikai központ, a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) Kompakt Müon Szolenoid (CMS) kísérleti programjában, ahol például a sötét anyagot alkotó egzotikus részecskék, extra dimenziók és a nevezetes Higgs-bozon után kutattak a fizikusok.

A nemlét sűrűsége

  • Radics Viktória

Fantasztikusan érdekes Lanczkor Gábor új könyve. Műfaját tekintve talán a „prózaversek” megjelölés áll legközelebb e több mint kétszáz szövegdarabhoz; én temetőjáró könyvnek nevezem a Sarjerdőt, poétikailag pedig a norvég Edvard Grieg Lyriske stykker (Lyric Pieces) című, tíz könyvbe sorolt, naplófolyamot képező zongoradarabjaihoz közelítem; ezek negyven év termését tartalmazzák szépen összekomponálva a 19. század második feléből. Ahogy a szóló zongorafutamok, úgy a Sarjerdő is egészében érvényes.

Emígy

Önéletrajzi ember – Szerb Antal találóan és evidens módon így jellemezte Goethét (egyszersmind Saint-Simon herceget és Proustot), s ez a megfogalmazás okvetlenül ráillik Granasztói Pálra (1908–1985) is.

Tárgyversek során

  • Domsa Zsófia

„Meg akarom neked mutatni a világot, a maga valóságában, ahogy itt van a szemünk előtt, folyamatosan. Csak így tudom én magam is felfedezni” – írja Knaus­gård a születendő lányának szóló levélben, amelyet a könyvben háromszor húsz rövid esszé követ.