Kőszeg Ferenc letiltotta az 56-os Intézetnek adott interjúját

  • narancs.hu
  • 2019. június 4.

Belpol

Nem akarja, hogy a Veritas használja.

Május utolsó napján derült ki, hogy az eddig az OSZK égisze alá tartozó 1956-os Intézetet egy kormányhatározattal elmozdítják helyéről, és a Veritas Intézethez csatolják.

A döntéssel a Veritashoz kerül az 1956-os Intézet Oral History Archívuma is, amely (ahogy honlapjukon szerepel) "a XX. századi magyar történelem több mint ezer tanújának visszaemlékezését őrzi, és dolgozza fel", a személyes interjúk hangfelvételeit és szövegeit gyűjti, őrzi és kezeli.

Az intézet Veritasba olvasztásának hírére reagálva a Blinken Nyílt Társadalom Archívum (más néven OSA Archívum) javasolta azt a még élő interjúalanyoknak, hogy ha van jogi mód erre, akkor vonják vissza hozzájárulásukat a velük készített interjúk szabad felhasználására vonatkozóan - írja a hvg.hu.

Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság alapítója a közösségi oldalán tette közzé azt a levelet, amelyet az 56-os Intézetnek írt, és amelyben kijelenti, hogy nem járul hozzá a vele készült interjú őrzési helyének megváltoztatásához, vagyis hogy a Veritas Intézethez kerüljön az anyag.

"A sajtóból értesültem róla, hogy a Kormány rendelete alapján az Archívum anyaga a Veritas Történetkutató Intézet őrzésébe kerül. Az őrzési hely megváltoztatásához nem járulok hozzá. A hanganyagot és a leírt szöveget a mai napon visszakérem" - írja.

"Ha az Archívum rendelkezésére bocsátott életút interjú a Kormány erőszakos döntése következtében mégis a Veritas őrzésébe kerül, megtiltom, hogy az anyagba a fentebb megjelölteken kívül bárki betekintsen. Nem látok ugyanis garanciát arra, hogy az őrzésükbe került anyagot a tudományos tisztesség követelményeinek megfelelően használják fel. Ellenkezőleg. Azt tapasztalom, hogy a Kormányhoz közel álló intézmények és sajtóorgánumok, a történelem tényeit is az új pártállam által támogatott, vagy legalábbis tűrt formában és értelmezésben adják közre. Amennyiben tudomásomra jut, hogy jelen rendelkezésemet nem tartották tiszteletben, megkísérlem megtenni a lehetséges jogi lépéseket" – szögezi le.

Kőszeg levelére az 56-os Intézet azonnal válaszolt, a válasz részleteit is közli. Ebben az szerpel, hogy az archívum az OSZK része, ezért a közgyűjtemény midnenképp őriz egy példányt az interjú rögzített formáiból, ahonnan ki nem adható: "Ez némi garanciát nyújt arra, hogy a Veritas munkatársai nem másíthatják meg kötetlenül az interjú szövegét", abban az esetben sem, ha hozzájuk is kerülne példány – teszi hozzá Kőszeg.

Ezzel együtt azonban Kőszeg az interjú anyagába való betekintés jogát mindneképp korlátozza: "A betekintési jogot ezennel visszavonom. Az anyagba jelen levelem vételétől kezdve csak magam, Murányi Gábor, az interjú készítője, és dr. Rainer M. János tekinthetünk be" - írja.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?