Kőszeg Ferenc letiltotta az 56-os Intézetnek adott interjúját

  • narancs.hu
  • 2019. június 4.

Belpol

Nem akarja, hogy a Veritas használja.

Május utolsó napján derült ki, hogy az eddig az OSZK égisze alá tartozó 1956-os Intézetet egy kormányhatározattal elmozdítják helyéről, és a Veritas Intézethez csatolják.

A döntéssel a Veritashoz kerül az 1956-os Intézet Oral History Archívuma is, amely (ahogy honlapjukon szerepel) "a XX. századi magyar történelem több mint ezer tanújának visszaemlékezését őrzi, és dolgozza fel", a személyes interjúk hangfelvételeit és szövegeit gyűjti, őrzi és kezeli.

Az intézet Veritasba olvasztásának hírére reagálva a Blinken Nyílt Társadalom Archívum (más néven OSA Archívum) javasolta azt a még élő interjúalanyoknak, hogy ha van jogi mód erre, akkor vonják vissza hozzájárulásukat a velük készített interjúk szabad felhasználására vonatkozóan - írja a hvg.hu.

Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság alapítója a közösségi oldalán tette közzé azt a levelet, amelyet az 56-os Intézetnek írt, és amelyben kijelenti, hogy nem járul hozzá a vele készült interjú őrzési helyének megváltoztatásához, vagyis hogy a Veritas Intézethez kerüljön az anyag.

"A sajtóból értesültem róla, hogy a Kormány rendelete alapján az Archívum anyaga a Veritas Történetkutató Intézet őrzésébe kerül. Az őrzési hely megváltoztatásához nem járulok hozzá. A hanganyagot és a leírt szöveget a mai napon visszakérem" - írja.

"Ha az Archívum rendelkezésére bocsátott életút interjú a Kormány erőszakos döntése következtében mégis a Veritas őrzésébe kerül, megtiltom, hogy az anyagba a fentebb megjelölteken kívül bárki betekintsen. Nem látok ugyanis garanciát arra, hogy az őrzésükbe került anyagot a tudományos tisztesség követelményeinek megfelelően használják fel. Ellenkezőleg. Azt tapasztalom, hogy a Kormányhoz közel álló intézmények és sajtóorgánumok, a történelem tényeit is az új pártállam által támogatott, vagy legalábbis tűrt formában és értelmezésben adják közre. Amennyiben tudomásomra jut, hogy jelen rendelkezésemet nem tartották tiszteletben, megkísérlem megtenni a lehetséges jogi lépéseket" – szögezi le.

Kőszeg levelére az 56-os Intézet azonnal válaszolt, a válasz részleteit is közli. Ebben az szerpel, hogy az archívum az OSZK része, ezért a közgyűjtemény midnenképp őriz egy példányt az interjú rögzített formáiból, ahonnan ki nem adható: "Ez némi garanciát nyújt arra, hogy a Veritas munkatársai nem másíthatják meg kötetlenül az interjú szövegét", abban az esetben sem, ha hozzájuk is kerülne példány – teszi hozzá Kőszeg.

Ezzel együtt azonban Kőszeg az interjú anyagába való betekintés jogát mindneképp korlátozza: "A betekintési jogot ezennel visszavonom. Az anyagba jelen levelem vételétől kezdve csak magam, Murányi Gábor, az interjú készítője, és dr. Rainer M. János tekinthetünk be" - írja.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.