Az önkormányzati választások tétjét Zuglóban már a szokatlanul eldurvult kampány is jelezte. A botrányoktól hangos Papcsák-korszak után a fideszes Rozgonyi Zoltán alulmaradt a baloldali összefogás által támogatott Karácsony Gergellyel szemben, így a PM megszerezte az egyik legnagyobb budapesti kerület vezetését. A zuglói képviselő-testületben Karácsonynak kilenc baloldali, kilenc fideszes, egy jobbikos, egy LMP-s és egy civil politikussal kell együtt dolgoznia. A XIV. kerület működőképességét azonban annak ellenére sikerült biztosítani, hogy a polgármestert politikustársai lassú, rossz döntéshozónak tartják, aki inkább szimbolikus ügyek jó kommunikálásához ért, a PM-eseknek pedig semmiféle önkormányzati tapasztalatuk nem volt, „még a folyosón is eltévedtek”.
| ||
A kiegyezés
Zuglónak végül egy PM-es, egy szocialista és egy fideszes alpolgármestere lett, így adott esetben a szocialisták nélkül is meglehet a többség egy-egy szavazásnál. Az önkormányzat már az alakuló ülésén duplájára emelte a képviselői fizetéseket. Míg a kerületben az előző ciklusban négy bizottság működött negyven bizottsági poszttal, ma már nyolc bizottság van, 65 poszttal. A tagságért járó tiszteletdíjakat is kétszeresükre emelték úgy, hogy minden bizottsági tagságért külön-külön jár honorárium és az alelnökségekért is négyszeres alapdíj jár. Amikor a tiszteletdíjak emeléséről és a bizottsági helyek bővítéséről kérdeztük Karácsonyt, ő mindössze annyit mondott, hogy „bizonyos kompromisszumokat meg kellett kötni”. A szocialistáké lett az ismét megalakuló Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottság, mely 100 millió forint értékhatárig a képviselő-testület bevonása nélkül dönthet a kerület vagyonáról. A bizottság a meghívásos tendereket részesíti előnyben (ilyen az egymilliárd forint értékű parkolóóra-beszerzésre év végén kiírt pályázat is), és hiába írja alá a döntéseket a bizottság elnöke, a törvény értelmében csak a polgármester képviselheti a kerületet. Karácsony lapunknak is elismerte, hogy „volna mit javítani a közbeszerzéseken, lehetne nagyobb a verseny és az átláthatóság”, de a helyzet mások szerint is sokat javult az előző ciklushoz képest. Ahogyan a fizetésemeléseket, úgy a bizottsági helyek szétosztását is, Karácsony kérésére, „nagykoalícióban” szavazta meg az önkormányzat.
Szintén a „megfelelő működés érdekében” tett kiegyezés része volt az önkormányzati cégek felosztása. Így lett a Zuglói Sport Kft. a Fideszé, míg a többi cég, így a legjelentősebb Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató (Zuglói Zrt.) is szocialista irányítás alá került. Az önkormányzati cégek kitűnően alkalmasak nem csupán a káderek foglalkoztatására (így kapott állást egy sor korábbi önkormányzati képviselő, Zuglónak dolgozik például a volt MSZP-szóvivő Török Zsolt, vagy ifj. Harrach Péter, a kerületi Fidesz–KDNP korábbi frakcióvezetője is), de a társaságok saját költségvetésükkel is viszonylag szabadon rendelkeznek.
Várnai László, a CivilZugló képviselője szerint azonban mindezek csak a megegyezés járulékos részei: a 2014. őszi megállapodás lényege az volt, hogy Karácsony nem tesz feljelentést a Papcsák-korszak gyanús ügyleteivel kapcsolatban, cserében pedig a „kerületi Fidesz csak külsőségekben lesz ellenzék”. Az előző ciklus szerződéseit átvizsgáló jelentés egy év alatt, decemberre készült el.
A „nagykoalíciós” megegyezés további részleteiről, Papcsák elszámoltatásának várható esélyeiről, valamint arról, hogy a kiegyezéssel milyen eredményeket tudott elérni a Karácsony Gergely vezette Zugló, az e heti Magyar Narancsban olvashat.
