Ellenzéki top 9

Már majdnem tízen vannak

  • Narancs
  • 2016.01.07 14:00

Belpol

Mint minden lista, nyilván ez is vitatható; szerkesztőségünk a 2014 utáni ellenzékből az ő munkájukat értékeli a legjobbnak.

Az ellenzéki pártokat övező össznépi fanyalgást sok tekintetben indokolatlannak tartjuk: a kormánypártokéhoz képest töredéknyi erőforrásból gazdálkodó, a még mindig a legnagyobb elérést biztosító elektronikus média nagy részéből kiszoruló szervezeteknek úgy kellene erős infrastruktúrát létrehozni, hogy közben az életben maradásért küzdenek. Van programjuk és nem egy remek elképzelésük – ám ezekből jószerivel semmit nem érzékelnek a választók. Az is igaz viszont, hogy ez utóbbi – a hallhatatlanság – nem magyarázható a puszta pénzhiánnyal vagy a nekik jutó médiafelület szűkülésével; főleg, hogy az ellenzékből egyénileg többen is képesek voltak elérni a nyilvánosság mind magasabb ingerküszöbét, és áttörni a brutális túlsúlyban lévő fideszes média köréjük vont falát. Az alábbi összeállításba olyan (legalább egyszer) választott politikusok kerültek be, akik a rendszer lényegét érintő ügyeket tártak föl és ostoroztak kitartóan.

*

Baranyi Krisztina (Együtt)

false

Több ezer tonna veszélyes hulladék mérgezte hosszú évek óta az egykori Budapesti Vegyi Művek (BVM) telepét és annak környezetét az Illatos úton, míg az Együtt IX. kerületi önkormányzati képviselője újonnan hivatalba lépve meg nem elégelte a tarthatatlan állapotokat. Baranyi Krisztina révén áprilisban nemcsak nyilvánosságot kapott a szennyezés, de – ritka dolog! – akciója cselekvésre kényszerítette a kormányzatot: kormánybiztost neveztek ki a hulladék eltüntetésének és megsemmisítésének lebonyolítására, majd megkezdték a legveszélyesebbnek ítélt, legjobban sérült hordók elszállítását. Első körben 1005 hordót vittek el a területről a majd 10 ezerből (ez 110 tonnányi veszélyes hulladék felszámolását jelentette a 2800-ból); a művelet elméletileg folyamatos volt, csakhogy ezt már senki sem ellenőrizhette, mert lezárták a BVM területét, nem juthatott be senki: sem Baranyi képviselő asszony, sem a sajtó. Hivatalos méréseket azonban sem az Illatos úti telepen, sem a környéken nem végeztek a gyors intézkedésre hivatkozva. Baranyi ezért közadakozásból, majd a Greenpeace saját erőből elvégeztette a munkát, amelyek bizonyították, hogy a mérgek különböző mértékben valóban kijutottak a telepről. Az ügy kirobbanásakor volt szó rekultivációról, teljes kárfelmérésről, ám az erről szóló párbeszéd hiánya miatt Baranyi Krisztina fogott egy üveg talajvizet, és elvitte Lázár Jánosnak az egyik novemberi kormányinfóra; a Miniszterelnökséget vezető megdöbbent miniszter kisvártatva megoldási javaslatot tett a telephely kármentesítésére. A legfrissebb információk szerint a hordók elszállítását követően azonnal megkezdődik a kárfelmérés, ám hogy az állam ilyen módon be tudjon avatkozni, ahhoz előbb államosítani akarják a BVM-et – minderről egy januári kormányülésen döntenek majd. (Lásd: „Viszi a szél, az emberek meg belélegzik", Magyar Narancs, 2015. június 25.)

Gőgös Zoltán (MSZP)

false

Az MSZP jelenlegi elnökhelyettese, a korábbi földművelésügyi és vidékfejlesztési államtitkár a mai ellenzék egyik legaktívabb tagja. Megjelenése, debattőri képességei a nyilvánosság előtt is jól eladható figurává tették, ráadásul akcióival több esetben konkrét eredményt is képes volt felmutatni a kormányzati elképzelésekkel szemben.

A szélesebb nyilvánosság számára kevéssé érzékelhető, ám államszervezési és az agrárágazat működtetése szempontjából kulcsfontosságú, jelentős részben személyéhez köthető eredmény volt, amikor intenzív lobbizásba kezdett a mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatal megyei közigazgatásba olvasztása ellen. A 2010-es új kormányzati elképzelés szerint az évi átlagban több mint félezer milliárd forint agrártámogatást kezelő intézményeket beolvasztották volna a hatalmas méretűre dagasztott megyei szakigazgatásba. Ezzel viszont az egész kifizetési rendszert újra kellett volna akkreditálni az európai uniós adminisztrációban. Gőgösnek és a háttértárgyalásokban segítő szakértőinek csaknem fél évébe került, mire sikerült megértetni az orbáni kormányzattal, hogy ez az eljárás alapesetben is legalább 24 hónapig tart – akkreditált kifizetőhely nélkül viszont nincs folyósított normatív agrártámogatás, vidékfejlesztési pénz, egyetlen ­eurócent sem. Az egyeztetéseken részt vevő forrásunk szerint a hivatali átszervezéssel megbízott Navracsics Tibor akkori minisztert személyesen is meglepte a nyilvánosság előtt olykor durván fogalmazó korábbi államtitkár higgadt érvelése.

A közvélemény számára érdekesebb volt az a történet, amikor 2012-ben – éppen a fenti hivatal kapcsán – Gőgös olyan információkról kezdett beszélni, amelyek szerint „az uniós támogatások folyósításában hivatalnokokból és politikusokból álló szervezett bűnözői kör működik”. A kormányzat előbb harcias közleményekben utasított el minden „alaptalan rágalmat”, aztán néhány nap múlva mégis bilincsben vittek el több hivatali felső vezetőt – visszaélés gyanújával –; a vádlottak száma ma már meghaladja a százat. (A vád szerint egyes hivatalnokok maguk igényeltek földalapú támogatásokat olyan területekre, amelyekre valódi használóik valamilyen okból nem jelentkeztek.)

Eltérő információkat hallottunk arról, hogy a legutóbbi, az Orbán Viktor személyes közbelépésével felfüggesztett mezőhegyesi földárverések ügyében Gőgösnek mekkora szerepe volt. Az mindenesetre tény, hogy amikor a helyi zrt.-nél a táblák konkrét méretéről, elhelyezkedéséről, jogi helyzetéről érdeklődtünk, akkor a volt államtitkár megkeresését javasolták munkatársunknak. Ismertségét növelte az az ügyesen kommunikált akciósorozata is, amikor két éve az állami területek új bérlőit, területeit személyesen felkeresve igyekezett dokumentálni, vajon a nyertesek valóban teljesí­tik-e a kedvezményes bérletek feltételeit – például vannak-e ténylegesen állataik?

Gőgösről egyébként pártjában azt mondták lapunknak, hogy szokatlan hangvételű, nyers megfogalmazásai időnként átlépnek bizonyos határokat, de neki „ez jól áll, a személyes dolgaiban pedig senki sem találhat rajta fogást”. (Lásd: Ne ugasson bele!, magyarnarancs.hu, 2015. július 16.)

Hadházy Ákos (Fidesz, majd LMP)

false

A civilben állatorvos Hadházy Ákos 2013-ban fideszes önkormányzati képviselőként, a szekszárdi trafikmutyi leleplezésével vált országosan ismertté: a város kormánypárti képviselői „politikai egyeztetés” keretében ismerőseik és rokonaik közül válogatták ki a nyertes pályázókat. Miután Hadházy az újdonsült trafikosok között viszontlátta a korábbi beszélgetéseken gondosan kiválogatott neveket, kilépett a Fideszből. Orbán Viktor az ügyről azt nyilatkozta, hogy nem érti, mi azzal a baj, ha a Fidesz értékrendjét valló vállalkozók is nyernek.

Hadházy Ákos következő nagy dobása – immár az LMP antikorrupciós szakszóvivőjeként – az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) pénzügyi visszaéléseinek leleplezése. Az ORÖ hatalmas összegeket tapsolt el a „Híd a munka világába” című, a hátrányos helyzetű romákat a munka világába visszasegítő projekt pénzéből. Miközben például 29 millió forint ment el autóbérlésre, 31 millió irodabútor-vásárlásra, a valódi feladat teljesítésében nem mutatkoztak eredmények. Hadházy feljelentette az ORÖ-t, vizsgálódni kezdett a NAV és az Emmi is. A minisztérium az ORÖ-nál végül 272 millió forintos visszaélést állapított meg, és elvette tőle az összes kiemelt projektet. A többmilliárdos feladatokat az Emmi háttérintézménye, a Türr István Képző és Kutató Intézet örökölte meg, amely csak első látásra tűnhet megoldásnak, a TKKI ugyanis az elmúlt években szoros együttműködésben dolgozott együtt az ORÖ-vel a pénzügyileg problémás projektekben. (Lásd: Ameddig a keze elér, Magyar Narancs, 2015. február 19.)

Jávor Benedek (Párbeszéd Magyarországért – PM)

false

A PM támogatottsága jelen pillanatban mérhetetlen. A Medián nemrég publikált felmérésében konkrétan nem is szerepeltek, miközben a közvélemény-kutatás még a Liberálisok és a Munkáspárt szavazóbázisát is ki tudta mutatni (1-1 százalék). Pedig az utóbbiakkal ellentétben a PM-nek vannak hiteles és valós munkát végző arcai, akik rá­adásul a politika három különböző színterén aktívak. Karácsony Gergely az ellenzék egyik legfontosabb győzelmét aratva lett Zugló polgármestere, Szabó Tímea országgyűlési képviselőként verekedte fel magát listánkra, Jávor Benedek pedig az Európai Parlamentben kötött ki. A brüsszeli karriert a magyar politikusok többsége hagyományosan parkolópályának gondolja, a 2014-ben megválasztott képviselők közül például jellemző módon Deutsch Tamás és Szanyi Tibor vívta ki magának a legtöbb figyelmet – mindketten a közösségi média sajátos használatával. A többiekről alig hallottunk valamit az elmúlt évben, Jávor viszont a belpolitika fontos alakítójává tudott válni. November közepén például rövid időn belül érkezett három hír: Brüsszel a paksi bővítés leállítását javasolja, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatot indított Tiborcz István (Orbán Viktor veje) cégei ügyében, illetve szintén az OLAF vizsgálja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatójának családi érdekeltségét. Mindhárom esetben Jávor bejelentése adta a kezdőlökést (illetve Paks esetében az Energiaklubé is). Mint látható, Jávor elsősorban az Orbán-kormány korrupciógyanús ügyeire összpontosít, és ezeket nemcsak szóban ostorozza, hanem gyakorlati eredményeket is fel tud mutatni; e dicséretes igyekezetét ráadásul össze tudta hangolni szakpolitikusi karrierjével. Jávor biológusként végzett, és egyetemi kutatóként ugyanúgy ökopolitikával, fenntartható fejlődéssel és hasonlókkal foglalkozott, mint a Védegylet aktivistájaként, LMP-s képviselőként és a parlament fenntartható fejlődés bizottságának elnökeként, majd az európai Zöldek frakciójának tagjaként. A Paks 2 elleni küzdelemben ez a szakmai elkötelezettség és tudás párosul a korrupció ostorozásával. Most ott tartunk, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a paksi bővítés közbeszerzései ügyében, és javasolta azok leállítását, valamint ezzel párhuzamosan részletes vizsgálatot kezdett a tiltott állami támogatás felderítésére. Messze még a vége, de ezek az eljárások megrendíthetik az elmúlt negyedszázad egyik legkártékonyabb kormányzati projektjét – ennél többet ellenzéki képviselő nehezen érhet el. Ezek után nehéz a véletlennek tulajdonítani, hogy az elmúlt egy évben a kocsijából ellopták a laptopját, feltörték és kirabolták budapesti irodáját, és gyanúja szerint a telefonját is lehallgatják. (Lásd: „Nem én, hanem a kormány árulja el Magyarországot”, Magyar Narancs, 2015. május 21.)

Juhász Péter (Együtt)

false

A tavaly őszi önkormányzati választásokon az Együtt V. kerü­leti polgármesterjelöltje volt Juhász Péter, ahol a fideszes Szentgyörgyvölgyi Péterrel szemben alulmaradt ugyan, de listáról bekerült a belvárosi önkormányzatba. A kampány idején kezdett foglalkozni a gyanús belvárosi ingatlanügyekkel, amikor egy étterem-tulajdonos feljelentette az önkormányzatot vesztegetési kísérlet miatt. Azóta pedig „nem tudtunk hozzányúlni egyetlen ingatlaneladáshoz sem, ahol ne a piaci ár töredékéért ment volna el egy helyiség”. Juhász becslése szerint több tízmilliárd forintnyi ingatlant adott el jóval áron alul a Rogán Antal vezette önkormányzat (lásd: Mielőtt végleg elfogy, Magyar Narancs, 2015. január 15.), jól bevált séma szerint. Egy auditcég „szakvéleményt” állított ki a kiszemelt ingatlan eladásának szükségességéről, melyről vagy készült értékbecslés, vagy nem. Mivel a kerületben a bérlők 30 százalék kedvezménnyel vásárolhatják meg a bérleményüket, a Rogán-féle önkormányzat által aktívan keresett vevőjelöltek hirtelen bérlőkké, majd tulajdonosokká váltak, állította Juhász lapunknak. Így került kapcsolatba az önkormányzat Pápa Marianne-nal, a józsefvárosi piactulajdonos, Szetlik Ferenc özvegyével, Portik Tamás állítólagos egykori élettársával. Az egyik ilyen ingatlaneladáson Juhász szerint Portikék egy év alatt 50 milliót kerestek, de a kedvezményezettek között volt többek között Rack László, Pintér Sándor belügyminiszter üzlettársa, Kaminski Fanny, a miniszterelnök sajtósa, vagy éppen Habony Árpád és Szentgyörgyvölgyi Péter az elhíresült Szerb utcai házban. Szentgyörgyvölgyi Péter lakásával kapcsolatosan tett feljelentéseket Juhász, de azokat az ügyészség visszautasította. Juhász szerint egyértelmű, hogy a Polt Péter vezette ügyészség nem fog lépni a belvárosi ügyekben, ezért egy ideje már „a jövőnek gyűjt bizonyítékokat”: a hűtlen kezelés elévülési ideje 15 év. Legutóbbi akciója során 120 millió forintot gyűjtött és ajánlott fel egy olyan lakásért, melyet az önkormányzat 78 millióért akar eladni az V. kerület által gyakran foglalkoztatott Sándor Sz. Zsolt ügyvédnek. Egy korábbi értékbecslés 152 millióra értékelte felújítás nélkül a lakást, és amikor Juhász 170 milliós áron meghirdette azt, több mint száz vevő jelentkezett nála pár nap alatt.

Juhász az Együtt alelnökeként országos ügyekben is aktív. Mivel januártól nem lehet vagyonosodási vizsgálatot kezdeményezni olyan ellen, aki ezt nem akarja, az Együtt minden kormánytaggal szemben vagyonosodási vizsgálatot indított, sőt Juhász arra kérte az adóhatóságot, őt is ellenőrizzék. A politikus perben áll Deutsch Tamással is. A Fidesz EP-képviselője egy interjújában azt állította, ő sosem drogozott, míg Juhász ennek ellenkezőjét kívánja tanúkkal bizonyítani a bíróságon. A többször megfenyegetett és feljelentett Juhász Péternek állítása szerint pénzt kínáltak azért, hogy álljon le, de ő nem adja fel. Korrupcióellenes mozgalmat és időről időre kormányellenes tüntetéseket is szervez.

Sallai Róbert Benedek (LMP)

false

Átlagosnak semmiképp nem nevezhető Sallai R. Benedek, azaz SRB parlamentbe vezető útja: két év leforgása alatt nem sokkal a belépése után el is hagyta azt a pártot, amelynek a színeiben most mégis ott ül az Országházban. A túrkevei gazdálkodó, aki csaknem 25 éve aktív részese – agrárszakemberként, képviselőként, civilként – tágabban vett lakhelye, Szolnok megye délkeleti része közéletének, 2012-ben a belső viták, majd a szakadás miatt fordított hátat az LMP-nek; nem sokkal a szétválás után azonban visszatért, és 2014-ben listáról be is jutott az Országházba. Az örömteli pillanatot bocskaiban ünnepelte, meg is ijesztett vele mindenkit, hogy Csurka István szellemében kíván politizálni – de nem így lett. Az Indexnek tavaly azt mondta – fejtse meg, aki érti –, hogy „ő a tipikus magyar szavazó, aki szavazott már mindenkire, se nem jobb-, se nem baloldali”.

SRB-ből olyan típusú tiltakozó parasztpolitikus lett, mint mondjuk vehemens francia kollégái; igaz, ő nem a multik gazságai ellen kel ki, hanem a helyi oligarchák térnyerését és a kormány cimboráinak juttatott földek elosztogatását kéri számon. (Mindettől aligha független az az ’50-es éveket idéző idei támadássorozat, amit neki és a családjának kellett elviselnie a Fazekas Sándor vezette minisztériumnak köszönhetően mindenhova elpostázott, a kormányközeli médiumokban pedig azonnal be is olvasott propagandaközlemények miatt.) Néhány hete például Kaposváron trágyát öntött a helyi kormányhivatal elé, így tiltakozva a környező földek árverése ellen. De jött már traktorral a Parlament elé hasonló indíttatásból, annak rendje és módja szerint meg is bírságolták őt a hatóságok. Feltűnően aktív az Országgyűlésben: eddigi 374 felszólalásához jön még 252 egyéni indítvány és további 222 közös munka. Munkabírása, bevállalós vehemenciája és vitakészsége a magyar vidék problémáinak alapos ismeretével és az ebből fakadó hitelességgel párosul. Némely nyilatkozatában viszont meggondolatlan, vidéki dacosságból fakadó város-, illetve urbánus elitellenessége nem tűnik hosszú távon kamatozó hozzáállásnak. Persze ha a magyar vidék megmentője akar lenni, ám legyen! Pártjának már csak további 100 mandátumot kell szereznie, és minden lehet más. (Lásd róla: Lehet más az oli­garcha, Magyar Narancs, 2015. augusztus 6.)

Szabó Tímea (Párbeszéd Magyarországért – PM)

false

Bár idén Szabó Tímea több ügy mellett is elkötelezetten kiállt, leginkább a gyermekéhezés égető problémájával foglalkozott. Ahogy tavaly, úgy idén ősszel is benyújtott a PM nevében egy 3 milliárd forintos költségvetési módosító javaslatot azért, hogy az állam a 16 napos téli szünidő alatt minden szegény gyermek számára étkezést biztosítson. A PM társelnöke kiemelte, hatszázezer gyerek nem jut napi egyszeri meleg ételhez hétvégenként és iskolai szünetekben, kétszázezer pedig az óvoda vagy az iskola után, délután 4 órától másnap reggel 8 óráig. Javaslatát – ahogyan tavaly is – leszavazták, majd november közepén Balog Zoltán miniszter és Czibere Károly államtitkár bejelentette: 1,5 milliárd forintot különítenek el arra, hogy iskolai szünetekben is hozzáférjenek a rászoruló gyerekek a napi egyszeri meleg ételhez (idén nyáron ugyanerre a célra 3 milliárdot költöttek, és az 550 ezer gyermekből csak 140 ezernek jutott meleg étel). Szabó szerint ahhoz, hogy minden gyerek és várandós anya meleg ételhez jusson legalább naponta egyszer a hétvégéken és szünidőkben, nagyjából 50 milliárd forintra lenne szükség. Így december elejétől folytatta a harcát: javaslatát PM-es önkormányzati képviselők nyújtották be, és például Zuglóban vagy Szekszárdon már el is fogadták azt.

A civilek kezdeményezte Nemzeti Minimum Program mellé állt, amely szintén a gyermekéhezés felszámolását tűzte ki célul. Ám a kezdeti konszenzus (a KDNP kivételével minden párt csatlakozott a javaslathoz) után az Országgyűlés népjóléti bizottsága elvetette a kezdeményezést; a Fidesz és a KDNP több tagja azzal indokolta ezt, hogy a program „baloldali kampánytémává vált.” Szabó Tímea erre – más ellenzéki képviselőkhöz csatlakozva – felajánlotta, visszavonja a beadványról az aláírását, és adja be azt a kormánypárt sajátjaként.

Tevékenységére fölfigyelt Kövér László is, aki egy rá jellemzően zavaros eszmefuttatás során Szabó Tímeát a hazája ellen munkálkodó „nemzetközileg kiképzett ügynöknek” nevezte. (Lásd: „Kövér László a jobboldal válságtünete”, Magyar Narancs, 2015. augusztus 27.)

Szél Bernadett (LMP)

false

Szél Bernadett 2012 elején került a parlamentbe, amikor a távozó Kaufer Virág mandátumát vette át. Nem volt tétlen: a közgazdász végzettségű, 2011-ben doktori címet szerzett képviselőnek a ciklus maradék két éve alatt csaknem 300 indítványhoz volt köze (ezek többsége ráadásul önálló munka volt). Első nagyobb nyilvánosságot kapó ügye mégsem a rá később is oly jellemző, felettébb szorgalmas és agilis ellenzéki munka eredménye volt, hanem abból a puszta tényből következett, hogy nő. Illés Zoltán államtitkárként 2013 kora őszén ugyanis azzal utasította rendre a verespataki bányák miatt érdeklődő Szélt, hogy abból, „hogy ön szép, még nem következik, hogy ön okos”. Noha a Fidesz elnézést kért államtitkára túlkapásáért, nem ez volt az egyetlen szexista célzás, ami őt vette célba. Másfél év múlva Lázár János a paksi bővítés miatt föltett kérdésre adott könnyen félreérthető választ LMP-s képviselőtársának: „Vagy önnek én jutok mindenről az eszébe, vagy pedig sok közös témánk van.” Az eset után Szél azt nyilatkozta lapunknak, hogy nem elszigetelt parlamenti eset volt ez: a kormánypárti képviselők közt akadnak, „akik nem is tudják, hogy amit mondanak vagy tesznek, az szexizmus. Nem akarnak bántani, csak így sül el. Amikor figyelmeztetem őket, néznek rám nagy szemekkel.”

A szexista ellenszél ellenére ebben a ciklusban Szél Bernadett (aki pártja társelnöke is) komoly mutatókkal rendelkezik: 346 önálló indítványt jegyez a parlamenti honlap szerint. Ezek közül – ez persze nem meglepő egy zöldpárt képviselője esetében – több a paksi bővítésre és MET-re, azaz a kormány kétes ener­giabizniszeire irányult, mások családjogi tárgyúak voltak, de a képviselő megnyilvánult a nők elleni erőszak kapcsán, és feltűnő aktivitást mutatott különböző korrupciós ügyekben (Andy Vajna offshore-ügyeinek vizsgálata, a Kiss Szilárd-ügy). Szél szívós, szigorú és agilis ellenzéki képviselő, aki tud vitatkozni, mert tud érvelni. Konfrontálódik, feltár és elmagyaráz. Közérdekű adatigényléssel derítette ki, hogy az atomügyi kormánybiztos egyetemi intézete milliárdos megbízást kapott a kormánytól, például lakossági „atomkampányokra”. (Lásd: „Elvesztették a realitásérzéküket”, Magyar Narancs, 2015. április 30.)

Tóth Bertalan (MSZP) A szocialisták frakcióvezető-helyettese, Tóth Bertalan idén robbant be az ellenzéki „élvonalba”. Az idén negyvenéves szocialista országgyűlési képviselő korábban Pécs alpolgármestere volt. Úgy tűnik, nem volt rossz döntés komolyabban is beszállnia az országos politikába, hiszen nyáron már az a pletyka keringett róla, hogy talán ő lehet a párt következő miniszterelnök-jelöltje. Ezt az egyesek szerint annyira nem is alaptalan híresztelést Tóth Bertalan cáfolta, de az biztos, hogy az utóbbi időben több országos ügybe is keményen beleállt. A jogász végzettségű politikus a Quaestor-ügy kapcsán feljelentéseket is tett hűtlen kezelés miatt, ismeretlen tettes ellen, persze az ügyészség nem indított semmilyen nyomozást. Aktív volt energiapiaci témákban is: a fenntartható és igazságosabb energiaárakat követelő megnyilvánulásai talán nem érték el a nyilvánosság ingerküszöbét, viszont a MET nevű energiakereskedő cég és a Magyar Villamos Művek (MVM) kétes gázügyleteit feltáró tevékenysége már igen. Tóth Bertalan kiperelte az MVM összes gázszerződését, amelyből nyilvánvalóbbá vált, hogy egyebek közt egy miniszteri rendeletnek köszönhetően évekig helyzetbe hozták a többek között Fidesz-közeli üzletemberek által vezetett MET-et, amely így olcsóbban tudott behozni az országba gázt annál, mintha azt steril piaci körülmények között tette volna. Ebből a cégnek óriási, óvatos becslések szerint is több tízmilliárdos haszna, a magyar államnak pedig éppen ekkora kára keletkezhetett. A szocialista frakció­vezető-helyettes folyamatosan jött elő a gázügylet furcsaságaival, és ezen nemrég a MET-nél annyira berágtak, hogy jó hírnevük megsértése miatt húszmillió forintra beperelték Tóth Bertalant. Tízmilliót azért követelnek, mert szerintük a kiperelt dokumentumok nyilvánosságra hozatalával sérült az üzleti megítélésük, a másik tízmilliót meg azért hajtanák be, mert – legalábbis ezt mondják – Tóth kijelentései ­miatt egyes cégek nem kötöttek velük szerződést. (Lásd: Törvénybe iktatták a lopás lehetőségét, Magyar Narancs, július 23.)

(Fotók: Narancs, MTI)

Neked ajánljuk