Kováts András: „Amit a kormány demográfiai félelemként megfogalmaz, teljesen valós”

Belpol

Hányan hagyták el az elmúlt években az országot, elnéptelenedik-e az ország? Vannak-e még Magyarországon bevándorlók, és ha vannak, kik azok?

A csütörtöki Magyar Narancsban hosszabb interjút közlünk Kováts Andrással, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület igazgatójával. Ízelítőnek az interjúból:

Magyar Narancs: A 2015–2016-os menekülthullám óta a mindennapjainkká vált az illegális határátlépőkről való tudósítás. Ez még mindig létező probléma?

Kováts András: Igen, de ilyen mindig is volt. Sokan jöttek a romániai forradalom után, a délszláv háború idején, a koszovói konfliktus során. Majd 2013–2014 körül kezdett ismét reflektorfénybe kerülni ez a kérdés. Érdekes, hogy az akkori masszív emelkedést a hazánkba érkező menedékkérők számában a koszovóiak okozták; amikor 2015 januárjában a kormány elkezdte a menekültellenes kommunikációt, akkor a szírek vagy az afgánok még sehol sem voltak. Aztán késő tavasszal elapadt a koszovói hullám, és utána jöttek a szírek, az afgánok, ami valóban extrém volt. Viszont egy dolgot meg kell jegyeznünk: ez egy hatalmas átmenő forgalom volt az országon, voltak, akik csak néhány órát vagy napot töltöttek itt, majd továbbálltak; nem nálunk akartak letelepedni, akkor sem, amikor már megismerték az országot. Ez a fajta tranzitállapot mindig is jellemző volt a magyar menekültügyre, holott az általános migrációs helyzet nem ez.

(…)

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

 

MN: A migránsokat elutasító kormányzati kommunikáció mennyire érezteti a hatását?

KA: Nagyon érezzük. Sokkal nagyobb a migránsokkal szembeni elutasítás, mint korábban mind a lakosok, mind azoknak az intézményeknek a részéről, amelyekkel együtt dolgozunk. Korábban például, ha felkerestünk egy munkáltatót, el kellett neki magyarázni, hogyan kell ezt csinálni, kik jönnének hozzá dolgozni, mi ennek a menete. Most rögtön azt kérdezik, hogy nem lesz-e ebből bajuk. Ha egy cégnek vannak NER-es kapcsolatai, sokkal inkább meggondolják, hogy foglalkoztatnak-e külföldit, és kooperálnak-e velünk. Bár van olyan emblematikus NER-közeli cég is, amely foglalkoztat menekülteket, nem ez a jellemző. Hirtelen mindenki érteni kezdett a témához, az embereknek rettenetesen sok hülyeséggel van teletömve a fejük, masszív tévhitekkel és előítéletekkel. Látszik a félelem, hogy a velünk való kooperáció kockázatos dolognak minősül.

(…)

MN: Egy közelmúltban rendezett, a kivándorlással foglalkozó bécsi konferencián elhangzott egy előrejelzés, miszerint 2050-re Magyarország népességcsökkenése elérheti a 20 százalékot. Kivándorlás helyett pedig már elnéptelenedésről kell beszélnünk.

KA: Ez egy abszolút létező jelenség, és valóban nem állunk jól. A népességcsökkenéssel kapcsolatban négy dolgot kell figyelembe venni: az elvándorlást, a bevándorlást, a termékenységet és a mortalitást. A magyar társadalom erősen öregszik, van elvándorlás és egy csökkenő vagy legalábbis a reprodukciós ráta alatt stagnáló születésszám, miközben a születéskor várható élettartam növekszik. Az elnéptelenedést nálunk megelőzi majd egy elég erős elöregedés, ami a mostani nyugdíjrendszerrel kezelhetetlen lesz. Amit a kormány demográfiai félelemként megfogalmaz, teljesen valós: ha nincs változás, ez egy nagyon nehezen fenntartható társadalom lesz.

A csütörtöki Magyar Narancsban olvasható teljes interjúban szó van még arról, honnan érkeznek hozzánk a bevándorlók és hányan, valóban többen költöznek vissza Magyarországra, mint amennyien elmennek és mindennek milyen politikai következményei lehetnek. Ha előfizetne az újságra, itt megteheti.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.