Kováts András: „Amit a kormány demográfiai félelemként megfogalmaz, teljesen valós”

Belpol

Hányan hagyták el az elmúlt években az országot, elnéptelenedik-e az ország? Vannak-e még Magyarországon bevándorlók, és ha vannak, kik azok?

A csütörtöki Magyar Narancsban hosszabb interjút közlünk Kováts Andrással, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület igazgatójával. Ízelítőnek az interjúból:

Magyar Narancs: A 2015–2016-os menekülthullám óta a mindennapjainkká vált az illegális határátlépőkről való tudósítás. Ez még mindig létező probléma?

Kováts András: Igen, de ilyen mindig is volt. Sokan jöttek a romániai forradalom után, a délszláv háború idején, a koszovói konfliktus során. Majd 2013–2014 körül kezdett ismét reflektorfénybe kerülni ez a kérdés. Érdekes, hogy az akkori masszív emelkedést a hazánkba érkező menedékkérők számában a koszovóiak okozták; amikor 2015 januárjában a kormány elkezdte a menekültellenes kommunikációt, akkor a szírek vagy az afgánok még sehol sem voltak. Aztán késő tavasszal elapadt a koszovói hullám, és utána jöttek a szírek, az afgánok, ami valóban extrém volt. Viszont egy dolgot meg kell jegyeznünk: ez egy hatalmas átmenő forgalom volt az országon, voltak, akik csak néhány órát vagy napot töltöttek itt, majd továbbálltak; nem nálunk akartak letelepedni, akkor sem, amikor már megismerték az országot. Ez a fajta tranzitállapot mindig is jellemző volt a magyar menekültügyre, holott az általános migrációs helyzet nem ez.

(…)

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

 

MN: A migránsokat elutasító kormányzati kommunikáció mennyire érezteti a hatását?

KA: Nagyon érezzük. Sokkal nagyobb a migránsokkal szembeni elutasítás, mint korábban mind a lakosok, mind azoknak az intézményeknek a részéről, amelyekkel együtt dolgozunk. Korábban például, ha felkerestünk egy munkáltatót, el kellett neki magyarázni, hogyan kell ezt csinálni, kik jönnének hozzá dolgozni, mi ennek a menete. Most rögtön azt kérdezik, hogy nem lesz-e ebből bajuk. Ha egy cégnek vannak NER-es kapcsolatai, sokkal inkább meggondolják, hogy foglalkoztatnak-e külföldit, és kooperálnak-e velünk. Bár van olyan emblematikus NER-közeli cég is, amely foglalkoztat menekülteket, nem ez a jellemző. Hirtelen mindenki érteni kezdett a témához, az embereknek rettenetesen sok hülyeséggel van teletömve a fejük, masszív tévhitekkel és előítéletekkel. Látszik a félelem, hogy a velünk való kooperáció kockázatos dolognak minősül.

(…)

MN: Egy közelmúltban rendezett, a kivándorlással foglalkozó bécsi konferencián elhangzott egy előrejelzés, miszerint 2050-re Magyarország népességcsökkenése elérheti a 20 százalékot. Kivándorlás helyett pedig már elnéptelenedésről kell beszélnünk.

KA: Ez egy abszolút létező jelenség, és valóban nem állunk jól. A népességcsökkenéssel kapcsolatban négy dolgot kell figyelembe venni: az elvándorlást, a bevándorlást, a termékenységet és a mortalitást. A magyar társadalom erősen öregszik, van elvándorlás és egy csökkenő vagy legalábbis a reprodukciós ráta alatt stagnáló születésszám, miközben a születéskor várható élettartam növekszik. Az elnéptelenedést nálunk megelőzi majd egy elég erős elöregedés, ami a mostani nyugdíjrendszerrel kezelhetetlen lesz. Amit a kormány demográfiai félelemként megfogalmaz, teljesen valós: ha nincs változás, ez egy nagyon nehezen fenntartható társadalom lesz.

A csütörtöki Magyar Narancsban olvasható teljes interjúban szó van még arról, honnan érkeznek hozzánk a bevándorlók és hányan, valóban többen költöznek vissza Magyarországra, mint amennyien elmennek és mindennek milyen politikai következményei lehetnek. Ha előfizetne az újságra, itt megteheti.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.