Kövér: a 2022-es választás nem lesz mentes a külső beavatkozási kísérletektől

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 21.

Belpol

Az Országgyűlés elnöke szerint a 2006-os utcai rendőrterror nem sokban különbözött attól, amit most Minszk utcáin lehet látni.

A nagyhatalmi érdekek ütközőzónájában található Magyarország érdeke, hogy egyfajta békés, nyugodt, építő egyensúly alakuljon ki a világban – mondta az Országgyűlés elnöke csütörtökön, a HírTV Magyarország élőben című műsorában.

Kövér László az államalapítás ünnepére emlékezve kifejtette, a keresztény magyar állam is egy a maihoz hasonló ütközőzónában született, amikor még azt is el kellett dönteni, hogy a keleti, vagy a nyugati kereszténységhez csatlakozzon. „Tehát már ott helyben, az origó pontban ott volt a dilemma, amit azóta is tulajdonképpen megoldhatatlanul cipelünk magunkkal” – mondta, majd hozzátette, Magyarországnak azért is törekednie kell a világ egyensúlyára, mert ha az megbillen, „akkor óhatatlanul a régióban alakul ki az első tűzfészek”.

Kövér László elmondta, Magyarország felelőssége, hogy „olyan kellő erőt gyűjtsön magába és maga köré, amely szereplővé teszi ebben a játékban”, mert volt idő, amikor egyáltalán nem osztottak neki lapot. Volt azonban olyan is – például Szent István, Hunyadi Mátyás, Bethlen Gábor, illetve 1848-49 idején –, amikor meghatározó erővel tudott befolyást gyakorolni az őt érintő politikai folyamatokra – tette hozzá.

Hangsúlyozta, a visegrádi együttműködésnek is köszönhetően soha nem látott még akkora esélyt arra, hogy Magyarország úgy érvényesítse érdekeit, mint most a közép-kelet-európai érdekrendszeren keresztül.

A házelnök aláhúzta, Európa keleti fele a Szovjetunió nyomása alatt jobban rá volt kényszerítve arra, hogy megpróbálja foggal-körömmel megőrizni saját, élni segítő értékeit, míg a jólét, a szabadság korlátlanságába vetett hit nem tett jót a nyugat-európai embereknek. A trianoni évfordulóra kitérve elmondta, az elmúlt években a környező országok is rájöttek, hogy nem Magyarország fenyegeti saját nemzeti önazonosságukat, hanem olyan erősebb hatalmak, amelyek „manipulációs gépezetükkel és pénzükkel mindenféle önazonosságot megpróbálnak feloldani és kiölni az emberből, úgy a nemzetit, mint a keresztényt, de hovatovább már a nemi identitást is”.

„Előkerült” a szivárványos zászló

Kövér László elmondta, botrányosnak tartja, hogy a főpolgármester a szivárványos zászló kihelyezését tartotta a legfontosabb feladatának a „budapesti közlekedés részleges megbénításán túl”. „Kinek a szivárványos zászló, kinek a székely zászló” – jelentette ki, majd a szivárványos zászló leszaggatására vonatkozó kérdésre megjegyezte, egy „szellemi, erkölcsi agresszióra” nem szabad fizikai agresszióval válaszolni.

Hozzátette, a szivárványos zászló egy szűk kisebbség, egy szubkultúra jelképe, a harsány, provokatív fellépéssel pedig az eltérő szexuális orientációjú emberek közül sem mindenki szimpatizál. A Fidesz politikusa közölte: a számok alapján a DK és a Momentum vált az ellenzék vezető erejévé, a kormánypártoknak pedig azért kell naponta felidézniük Gyurcsány Ferenc „bűneit”, mert ha azt nem teszik meg, akkor az idő elmossa azok nyomait.

Kövér László ezzel összefüggésben megjegyezte, a 2006-os utcai rendőrterror nem sokban különbözött attól, amit most Minszk utcáin lehet látni. „Érdekes módon az akkori budapesti események nem váltottak ki hasonló tiltakozási hullámot az európai politikusok körében” – mondta. Kiemelte, egyelőre nem látni tisztán mi történik Minszkben, áll-e bármilyen külső erő az ottani mozgalmak mögött.

Fehéroroszországban is van esély arra, hogy egy kompromisszumos megoldás szülessen, amely azt jelenti, hogy semelyik nagyhatalom nem akarja majd feltétlenül maga alá gyűrni azt a terültet, mert többet veszíthet rajta, mint amennyit nyerni akart -–fejtette ki. „Lehet, hogy kivételképpen az fog történni, amit a belarusz emberek akartak, ez nem minden átmenetben volt igaz” – tette hozzá Kövér László.

A házelnök elmondta, „bizonyos hatalmi erők” totális háborút folytatnak Donald Trump elnök ellen az Egyesült Államokban, emiatt pedig nekik is résen kell lenniük és fel kell készülniük arra, hogy a 2022-es magyar parlamenti választás nem lesz majd mentes külső beavatkozási kísérletektől. (MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.