Kövér László: „Erőteljesebben kellene érvényesíteni az állam működésében is azt, hogy Magyarország keresztény gyökérzetű ország”

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 24.

Belpol

Nyugalom, egyelőre csak a meggyőzés eszközével!

Az Országgyűlés elnöke tegnap a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány szárszói konferenciáján vett részt, ahol – ahogy ezt az utóbbi években megszoktuk – a migránskérdés állt mondandója középpontjában.

Kövér hangsúlyozta, hogy „Magyarország minden valóban rászorulót, üldözöttet befogad és befogadott az elmúlt években is, de az automatikus befogadást a magyar kormány és a magyar emberek is elutasítják, e magatartás nem ellentétes a keresztény etikával”. Arról is beszélt, hogy „lehet azon gondolkodni, hogy állam és egyház elkülönült működésében ne kellene-e újragondolni sok mindent, és világosan kimondani: Magyarország keresztény kultúrájú ország” – áll az MTI tudósításában.

false

 

Fotó: MTI – Varga György

„Meggyőződésem, hogy erőteljesebben kellene érvényesíteni az állam működésében is azt, hogy Magyarország keresztény gyökérzetű ország” – mondta Kövér László, de hozzátette azt is, hogy „ez nem jelent ideológiai kényszert senki számára, Magyarországon továbbra is lelkiismereti szabadság van, ez része az európai polgári kultúrának és civilizációnak, amiből semmit sem akarunk visszavenni”.

De azért hozzátette: „az államnak nem szabad semlegesen tűrnie, hogy ezeréves kultúránk feloldódjon valamiféle nihilben, multikultiban”, mivel „ez egy szellemi honvédelem, amire egyre inkább be kellene rendezkednünk, és amiről meg kellene győznünk sokakat a vallásukat nem gyakorló keresztények közül”.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.