Kövér László: „Porlik a demokráciába vetett bizalom”

  • narancs.hu
  • 2020. május 3.

Belpol

Vajon ebben van felelőssége a házelnöknek?

Napról napra porlik, amortizálódik a demokrácia intézményrendszerébe vetett közbizalom a világban – jelentette ki a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorának adott interjúban az Országgyűlés elnöke.

Kövér László szerint ennek az a legfőbb oka, hogy „próbálják nagyon sokfajta eszközzel, nagyon sokan aláásni azt, amit közösségi, nemzeti közbizalomnak nevezhetünk”, a közösség ügyeivel szemben pedig mára a versenyelv mindent maga alá gyűrt.

A politikában is egyfajta totális verseny, polgárháború kezd kibontakozni Amerikától Nyugat-Európán át egészen Közép-Európáig, mindenhol, ahol demokráciáról egyáltalán beszélni lehet, meg érdemes; a szembenálló felek nem válogatnak az eszközökben – fogalmazott, megjegyezve, különösen érvényes ez egymás lejáratására.

Megemlítette: ennek az a nem célzott következménye, hogy ha „a két oldal egyenlő erővel kiabálja a másikra, hogy gazemberek és tolvajok, anyagyilkosok vagytok, akkor előbb-utóbb a köz maga is így tekint a saját választott képviselőire, és nem is nagyon vár el tőlük sokkal többet” ennél.

Ez viszont teljesen tönkreteszi a demokratikus intézményrendszert; ennek a határán vagyunk – tette hozzá Kövér László, aki ezért óvatosságot javasol mindenkinek, megjegyezve, hogy ez nem csupán a választott képviselők, hanem az általuk működtetett intézmények renoméjára is kihat.

Szerinte ez valóban elég könnyen elvezet az anarchiához, hiszen hogyha nincs tisztelet, akkor nincs tekintély, ha nincs tekintély, akkor nincs engedelmesség, az alkotmányban rögzített intézményeknek pedig kellene, hogy legyen objektív tekintélyük, függetlenül attól, ki irányítja azokat.

Kövér László

Kövér László

Fotó: MTI

Úgy fogalmazott: egyre kevesebb az esély arra, hogy normális viszonyok uralkodjanak a magyar parlamentben vagy „általában véve az úgynevezett demokratikus politikában”. A mostani magyar országgyűlési viták vagy éppen a közéleti viták stílusa sokkal brutálisabb, rosszabb, elviselhetetlenebb, mint amilyen volt akár 2002-ig. „Mi mentünk lefelé”, s közben a világ „gyorsabb üzemben zárkózott le hozzánk” – jelentette ki Kövér László.

A házelnök, a Fidesz választmányi elnöke kitért arra: a fideszesek egyebek mellett arra lehetnek büszkék, hogy a párt 32 évvel ezelőtti megalakulása óta „a magunk urai tudtunk maradni, azaz soha nem került a Fidesz olyan kiszolgáltatott helyzetbe (...), hogy a függetlenségünket áruba bocsássuk”.

„Soha nem kerültünk olyan helyzetbe, hogy ne a szívünk szerint dönthettünk volna, vagy ne a legjobb meggyőződésünk szerint dönthettünk volna arról, hogy mi ennek az általunk szolgálni akart nemzetnek az érdeke"; a mostani ellenzék, az nem ilye” – fogalmazott.

Azt mondta, az ellenzéki térfélen „egyedül talán Gyurcsány Ferenc pártját tekinthetjük valamelyest is szuverénnek, no persze nem abban a értelemben, hogy ne függne attól a globalista hálózattól, amelynek a része, de ő dominálja az ellenzéki oldalt.

Ezzel a házelnök szerint megszűnt az ott lévő pártok, politikusok esélye, hogy tartósan kilógjanak az ellenzéki kórusból. A szocialisták egy részének, illetve Gyurcsány Ferencnek „a háborús állapotok fönntartása és végsőkig vitele a politikai érdeke és politikai célja, és a külföldi megbízóik is ebbe az irányba terelik őket” - fűzte hozzá.

Kövér László kijelentette: nehéz elfogódottság nélkül felidézni a szabadon választott parlament első, harminc éve kezdődött ciklusát, hogy milyen volt „több mint negyven évnyi kommunista diktatúra után a történelem részesévé válni”.

Az más kérdés, hogy rá négy évre éppen ellentétes irányú érzelmeket megmozgató eskütételi pillanat volt, „amikor (...) körülnéztünk a Házban és ott láttuk kétharmados parlamenti mandátumtöbbségben azokat a kommunistákat, meg a velük szövetkező úgynevezett liberálisokat, akiknek a rendszerét '90-ben még azt hittük, hogy eltemettük egyszer és mindenkorra” – mondta a politikus.

Hozzáfűzte: az, hogy az MSZP Horn Gyulát jelölte 1994-ben miniszterelnöknek, olyan arculcsapása volt a rendszerváltozás összes illúziójának, értékének, reményének, amire nagyon nehéz volt higgadtan reagálni, amiből „látszott, hogy mennyire veszik ők komolyan a rendszerváltozás valódi céljait, legalábbis amit mi annak gondoltunk, és mennyire érzik, hogy lenne bűnvallásra és bocsánatkérésre okuk”. (MTI)

Érdemes megemlíteni, hogy Kövér László pár napja azt mondta, az ellenzék nem része a magyar nemzetnek.

Kövér László szerint az ellenzék nem a magyar nemzet része

Hazaárulózás, kommunistázás és önfényezés - mindegy milyen évet írunk és mi van a járvánnyal, Kövér László ragaszkodik rigolyáihoz. Interjút adott a Demokratának az ország házmestere, a magyar parlament legjobban kereső tagja, a magyar nemzet prófétája, aki szerint a koronavírus-járvány kellős közepén a világ legelszomorítóbb dolga, ha férfiként gyűlölettől eltorzult női arcot kell látnia - szóval maga Kövér László.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.