Köves Slomó: „A kormány oldaláról kerestek meg, nem csak Schmidt Mária érdeklődött”

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2018. szeptember 26.

Belpol

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija csak úgy vállalta a megszólalást a Narancsban, ha véleménycikket közölhet vagy interjút adhat a témában. Ez utóbbi lehetőséget választottuk.

MN: Jól értem, hogy a választások után kereste meg Schmidt Mária ismét, hogy vegyenek részt a projektben?

Köves Slomó: A választások előtt és után is szó volt erről, és a kormány oldaláról kerestek meg, nem csak Schmidt Mária érdeklődött.

MN: Nem árulja el, hogy ki kereste meg?

KS: Ennek nincs nagy jelentősége. De Schmidt Mária is megkeresett.

MN: Egyeztetett valakivel, mielőtt igent mondott a megkeresésre?

KS: Az EMIH vezetésével beszéltem.

false

 

Fotó: Németh Dániel

 

MN: Más zsidó vagy szakmai szervezetekkel?

KS: Azokkal az emberekkel egyeztettem, akiknek a véleményére adok.

MN: Azért kérdezem, mert ez nagyobb hord­erejű ügy annál, mint hogy csak azokkal kellene egyeztetni, akiknek ön személyesen ad a véleményére. Gondolok elsősorban holokauszt-szak­értőkre vagy a zsidó közélet szereplőire.

KS: Miért lenne érdemes erről megkérdezni őket?

(...)

MN: Már eleve az problémás, hogy 1938-cal kezdődik a kiállítás.

KS: Ez miért problémás?

MN: Mert a holokauszt nem 1938-ban kezdődött egy zsidótörvény elfogadásával, annak évtizedes előzménye volt, gondoljon például Prohászka Ottokár kultuszára, az antiszemita egyetemi egyesületekre, a nyomásukra elfogadott numerus claususra 1920-ban…

KS: Abban teljesen egyetértünk, hogy a holokauszt nem csak úgy a semmiből jött 1938-ban. Nem kérdés az sem, hogy a Horthy-rendszernek komoly felelőssége van nemcsak abban, ami 1944 után történt, hanem abban is, ami 1920-tól lehetővé tette, hogy olyan közerkölcsi állapotok jöjjenek létre, ahol a deportálások megtörténhettek. Ebben maximálisan egyetértek. A Sorsok Háza egy oktatási központ lesz központi kiállítással, időszaki kiállításokkal és egy oktatási programmal. Az, hogy a központi kiállítás a történet egy részére fókuszál, az nem azt jelenti, hogy a holokauszt többi részét és annak teljes kontextusát bármilyen módon szeretné elpalástolni. Mi ezt a kontextust meg fogjuk teremteni az időszaki kiállítással és az oktatási programmal.

 

Az EMIH vezető rabbija elmondja, mit gondol a Sorsok Házát ért eddigi kritikákról, Schmidt sajátos történelem- és holokausztfelfogásáról, a kormány részéről a Horthy-rendszer rehabilitálására tett erőfeszítésekről, és arról, hogy a tavaszi választási kampányban megjelent a fotója egy fideszes szórólapon.

Az ügyben a narancs.hu-n kedden közölt véleménycikket a Mazsihisz elnöke, Heisler András.

A lap csütörtöktől kapható a standokon, illetve megrendelhető itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

 

 

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.