Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Köves Slomó: „A kormány oldaláról kerestek meg, nem csak Schmidt Mária érdeklődött”

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2018. szeptember 26.

Belpol

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija csak úgy vállalta a megszólalást a Narancsban, ha véleménycikket közölhet vagy interjút adhat a témában. Ez utóbbi lehetőséget választottuk.

MN: Jól értem, hogy a választások után kereste meg Schmidt Mária ismét, hogy vegyenek részt a projektben?

Köves Slomó: A választások előtt és után is szó volt erről, és a kormány oldaláról kerestek meg, nem csak Schmidt Mária érdeklődött.

MN: Nem árulja el, hogy ki kereste meg?

KS: Ennek nincs nagy jelentősége. De Schmidt Mária is megkeresett.

MN: Egyeztetett valakivel, mielőtt igent mondott a megkeresésre?

KS: Az EMIH vezetésével beszéltem.

false

 

Fotó: Németh Dániel

 

MN: Más zsidó vagy szakmai szervezetekkel?

KS: Azokkal az emberekkel egyeztettem, akiknek a véleményére adok.

MN: Azért kérdezem, mert ez nagyobb hord­erejű ügy annál, mint hogy csak azokkal kellene egyeztetni, akiknek ön személyesen ad a véleményére. Gondolok elsősorban holokauszt-szak­értőkre vagy a zsidó közélet szereplőire.

KS: Miért lenne érdemes erről megkérdezni őket?

(...)

MN: Már eleve az problémás, hogy 1938-cal kezdődik a kiállítás.

KS: Ez miért problémás?

MN: Mert a holokauszt nem 1938-ban kezdődött egy zsidótörvény elfogadásával, annak évtizedes előzménye volt, gondoljon például Prohászka Ottokár kultuszára, az antiszemita egyetemi egyesületekre, a nyomásukra elfogadott numerus claususra 1920-ban…

KS: Abban teljesen egyetértünk, hogy a holokauszt nem csak úgy a semmiből jött 1938-ban. Nem kérdés az sem, hogy a Horthy-rendszernek komoly felelőssége van nemcsak abban, ami 1944 után történt, hanem abban is, ami 1920-tól lehetővé tette, hogy olyan közerkölcsi állapotok jöjjenek létre, ahol a deportálások megtörténhettek. Ebben maximálisan egyetértek. A Sorsok Háza egy oktatási központ lesz központi kiállítással, időszaki kiállításokkal és egy oktatási programmal. Az, hogy a központi kiállítás a történet egy részére fókuszál, az nem azt jelenti, hogy a holokauszt többi részét és annak teljes kontextusát bármilyen módon szeretné elpalástolni. Mi ezt a kontextust meg fogjuk teremteni az időszaki kiállítással és az oktatási programmal.

 

Az EMIH vezető rabbija elmondja, mit gondol a Sorsok Házát ért eddigi kritikákról, Schmidt sajátos történelem- és holokausztfelfogásáról, a kormány részéről a Horthy-rendszer rehabilitálására tett erőfeszítésekről, és arról, hogy a tavaszi választási kampányban megjelent a fotója egy fideszes szórólapon.

Az ügyben a narancs.hu-n kedden közölt véleménycikket a Mazsihisz elnöke, Heisler András.

A lap csütörtöktől kapható a standokon, illetve megrendelhető itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

 

 

Előző cikk a rovatban Belső vizsgálat indult az MVM 4,89 milliárdos beszerzése miatt Belső vizsgálat indult az MVM 4,89 milliárdos beszerzése miatt
Következő cikk a rovatban Luxusjachtok, luxusutak, kastély és helikopterezés: így dőzsölnek a NER-lovagok Luxusjachtok, luxusutak, kastély és helikopterezés: így dőzsölnek a NER-lovagok

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

Kritika

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

Kritika

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Kritika

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Kritika

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

Kritika

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

A szerk.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”