Köves Slomó: „A kormány oldaláról kerestek meg, nem csak Schmidt Mária érdeklődött”

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2018. szeptember 26.

Belpol

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija csak úgy vállalta a megszólalást a Narancsban, ha véleménycikket közölhet vagy interjút adhat a témában. Ez utóbbi lehetőséget választottuk.

MN: Jól értem, hogy a választások után kereste meg Schmidt Mária ismét, hogy vegyenek részt a projektben?

Köves Slomó: A választások előtt és után is szó volt erről, és a kormány oldaláról kerestek meg, nem csak Schmidt Mária érdeklődött.

MN: Nem árulja el, hogy ki kereste meg?

KS: Ennek nincs nagy jelentősége. De Schmidt Mária is megkeresett.

MN: Egyeztetett valakivel, mielőtt igent mondott a megkeresésre?

KS: Az EMIH vezetésével beszéltem.

false

 

Fotó: Németh Dániel

 

MN: Más zsidó vagy szakmai szervezetekkel?

KS: Azokkal az emberekkel egyeztettem, akiknek a véleményére adok.

MN: Azért kérdezem, mert ez nagyobb hord­erejű ügy annál, mint hogy csak azokkal kellene egyeztetni, akiknek ön személyesen ad a véleményére. Gondolok elsősorban holokauszt-szak­értőkre vagy a zsidó közélet szereplőire.

KS: Miért lenne érdemes erről megkérdezni őket?

(...)

MN: Már eleve az problémás, hogy 1938-cal kezdődik a kiállítás.

KS: Ez miért problémás?

MN: Mert a holokauszt nem 1938-ban kezdődött egy zsidótörvény elfogadásával, annak évtizedes előzménye volt, gondoljon például Prohászka Ottokár kultuszára, az antiszemita egyetemi egyesületekre, a nyomásukra elfogadott numerus claususra 1920-ban…

KS: Abban teljesen egyetértünk, hogy a holokauszt nem csak úgy a semmiből jött 1938-ban. Nem kérdés az sem, hogy a Horthy-rendszernek komoly felelőssége van nemcsak abban, ami 1944 után történt, hanem abban is, ami 1920-tól lehetővé tette, hogy olyan közerkölcsi állapotok jöjjenek létre, ahol a deportálások megtörténhettek. Ebben maximálisan egyetértek. A Sorsok Háza egy oktatási központ lesz központi kiállítással, időszaki kiállításokkal és egy oktatási programmal. Az, hogy a központi kiállítás a történet egy részére fókuszál, az nem azt jelenti, hogy a holokauszt többi részét és annak teljes kontextusát bármilyen módon szeretné elpalástolni. Mi ezt a kontextust meg fogjuk teremteni az időszaki kiállítással és az oktatási programmal.

 

Az EMIH vezető rabbija elmondja, mit gondol a Sorsok Házát ért eddigi kritikákról, Schmidt sajátos történelem- és holokausztfelfogásáról, a kormány részéről a Horthy-rendszer rehabilitálására tett erőfeszítésekről, és arról, hogy a tavaszi választási kampányban megjelent a fotója egy fideszes szórólapon.

Az ügyben a narancs.hu-n kedden közölt véleménycikket a Mazsihisz elnöke, Heisler András.

A lap csütörtöktől kapható a standokon, illetve megrendelhető itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.