„Közölték, hogy előállítanak” – Így tekergették a ligetvédő aktivista karját

  • narancs.hu
  • 2016. július 20.

Belpol

Előbb a biztonsági őr, aztán a rendőr rángatta Sebestyén Eszter karját. Az aktivista elmondta nekünk, hogy is történt az említett aktus. Ízelítő.

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban interjút olvashatnak Sebestyén Eszter ligetvédő aktivistával. Ebből közlünk most egy rövid részletet:

SE: Elhelyeztük a járdán a stencilt, leguggoltam, de mielőtt még kifújtuk volna a formát, a bal karomat erősen megrántotta hátulról egy biztonsági őr.

MN: Figyelmeztetés nélkül?

SE: Igen. Mivel megrándult a vállam, segítséget kérve hívtam a 112-t. Utólag tudtam meg, hogy a térfigyelő rendőrök jöttek ki, eleve prekoncepciókkal.

false

 

Fotó: Németh Dániel


MN: Miből gondolja?

SE: Nem azt kérdezték tőlem, a sértettől, hogy mi bajom, hanem azt, hogy mit keresek ott, mi van a kezemben. Tehát támadólag léptek fel. Amikor a rendőrkapitányságra bevittek, az egyik rendőr kotyogta el, hogy ők térfigyelők.

MN: Mit mondott a 112 ügyeletesének?

SE: A címet, a biztonsági őrről leolvasható adatokat, és azt, hogy bántalmazott.

MN: Hogyan lett sértettből előállított?

SE: Az egyik rendőr kérdezte, hogy mit keresünk itt és mi a szándékunk. Elmondtam neki, hogy a szabad véleménynyilvánítási jogomat gyakorolom azzal, hogy stencilt akarok elhelyezni, és később, amikor idegenek érkeztek a helyszínre, bedobtam azt is, hogy a gyülekezési törvényt kiegészítő 75/2008. alkotmánybírósági határozat értelmében ehhez jogom van. Ezt azért tettem, mert láttam, hogy keresik rajtam a fogást, és nehogy rám sózzák, hogy nem bejelentett tüntetést szerveztem. Elmondtam, hogy a Kétfarkú Kutya Párttól kaptuk a stencilt, és mivel ez hivatalosan bejegyzett politikai párt, teljesen legális kam­pány­eszközzel éltünk. Aztán meghallgatta a biztonsági őrt is, én közben telefonálni akartam, mire rám szólt az egyik rendőr, hogy nem tehetem, mert eljárás alá vont személy vagyok. Közölték, hogy előállítanak. Ragaszkodtam hozzá, hogy mondják meg, mit követtem el, de elkezdtek betuszkolni a rendőrautóba. Nem álltam ellen, csak azt akartam, hogy mondják bele a kamerába, mivel adtam okot az előállításra. Erre végül a rendőr azt mondta: bűncselekményt követtem el. Az előállítást pedig – mint valamennyi társam esetében – két szóval indokolták: azzal, hogy „ellenálltunk”, ami nem igaz, és azzal, hogy magánterületen követtük el a „bűncselekményt”.

A teljes interjút a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.