A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban interjút olvashatnak Sebestyén Eszter ligetvédő aktivistával. Ebből közlünk most egy rövid részletet:
SE: Elhelyeztük a járdán a stencilt, leguggoltam, de mielőtt még kifújtuk volna a formát, a bal karomat erősen megrántotta hátulról egy biztonsági őr.
MN: Figyelmeztetés nélkül?
SE: Igen. Mivel megrándult a vállam, segítséget kérve hívtam a 112-t. Utólag tudtam meg, hogy a térfigyelő rendőrök jöttek ki, eleve prekoncepciókkal.
| ||
MN: Miből gondolja?
SE: Nem azt kérdezték tőlem, a sértettől, hogy mi bajom, hanem azt, hogy mit keresek ott, mi van a kezemben. Tehát támadólag léptek fel. Amikor a rendőrkapitányságra bevittek, az egyik rendőr kotyogta el, hogy ők térfigyelők.
MN: Mit mondott a 112 ügyeletesének?
SE: A címet, a biztonsági őrről leolvasható adatokat, és azt, hogy bántalmazott.
MN: Hogyan lett sértettből előállított?
SE: Az egyik rendőr kérdezte, hogy mit keresünk itt és mi a szándékunk. Elmondtam neki, hogy a szabad véleménynyilvánítási jogomat gyakorolom azzal, hogy stencilt akarok elhelyezni, és később, amikor idegenek érkeztek a helyszínre, bedobtam azt is, hogy a gyülekezési törvényt kiegészítő 75/2008. alkotmánybírósági határozat értelmében ehhez jogom van. Ezt azért tettem, mert láttam, hogy keresik rajtam a fogást, és nehogy rám sózzák, hogy nem bejelentett tüntetést szerveztem. Elmondtam, hogy a Kétfarkú Kutya Párttól kaptuk a stencilt, és mivel ez hivatalosan bejegyzett politikai párt, teljesen legális kampányeszközzel éltünk. Aztán meghallgatta a biztonsági őrt is, én közben telefonálni akartam, mire rám szólt az egyik rendőr, hogy nem tehetem, mert eljárás alá vont személy vagyok. Közölték, hogy előállítanak. Ragaszkodtam hozzá, hogy mondják meg, mit követtem el, de elkezdtek betuszkolni a rendőrautóba. Nem álltam ellen, csak azt akartam, hogy mondják bele a kamerába, mivel adtam okot az előállításra. Erre végül a rendőr azt mondta: bűncselekményt követtem el. Az előállítást pedig – mint valamennyi társam esetében – két szóval indokolták: azzal, hogy „ellenálltunk”, ami nem igaz, és azzal, hogy magánterületen követtük el a „bűncselekményt”.
A teljes interjút a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják.
