Vétókényszer - Forrongó Zugló

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2016. július 20.

Belpol

Rejtélyesen eltűnt képviselő, nagykoalíciós háttérmeg­állapodás, milliárdos üzletek. Jövőre sok mindenről döntő időközi választás jöhet, miközben úgy tűnik, a polgármester magára maradt. Zuglóban a Liget Projekt nélkül is izgalmas az élet.

Kiéleződött a helyzet Zuglóban januárhoz képest, amikor legutóbb foglalkoztunk Budapest egyik legnagyobb kerületével (lásd: Alapvetően jót akar, Magyar Narancs, 2015. január 7.). Karácsony Gergely (Párbeszéd Magyarországért) polgármester magára maradt, mikor tavasszal ismét megváltoztak az erőviszonyok a kerületben. A helyzetre reagálva a Fidesz és az MSZP új megállapodást kötött, újraosztva a pozíciók egy részét, és több milliárd forint sorsáról is dönthetett a két nagy párt – vélik egyes Narancsnak nyilatkozó önkormányzati források.

Az egyensúly…

Úgy tudjuk, a Tóth Csaba irányítása alatt álló helyi szocialisták végig ellenezték, hogy Karácsony legyen a közös baloldali polgármesterjelölt a XIV. kerületben, pedig a fővárosi MSZP a kezdetektől támogatta a PM-es politikust (Tóthról lásd A zuglói erős ember c. keretes írást). A 2014-es választások kiegyenlített eredményt hoztak, a polgármesternek kilenc baloldali, kilenc fideszes, egy jobbikos, egy LMP-s és egy civil politikussal kellett együtt dolgoznia a képviselő-testületben. Az önkormányzat működését az biztosította, hogy a helyi Fidesz meg tudott állapodni az MSZP-vel. A „nagykoalíciós” tárgyalások egyik eredménye az lett, hogy Karácsonynak párttársán, Szabó Rebekán kívül maga mellé kellett vennie alpolgármesternek Hajdu Flóriánt (MSZP) és Rozgonyi Zoltánt (Fidesz) is. A választások utáni tárgyalásokon Rozgonyi és más forrásaink szerint Karácsony nem, csak a Fidesz és az MSZP delegáltjai vettek részt. Ennek ellenére a Narancsnak nyilatkozó szocialista források mind úgy nyilatkoztak, őket meglepte Papcsák egykori helyettesének alpolgármesterré választása, és nem is örültek neki.

Karácsony Gergely és Szabó Rebeka (feketében) védi a Ligetet

Karácsony Gergely és Szabó Rebeka (feketében) védi a Ligetet

Fotó: Mohai Balázs / MTI

 

…és a felborulás

Az önkormányzat kényes egyensúlya idén januárban borult fel, amikor Sápi Attila MSZP-s képviselő ismeretlen helyre távozott. A 2016-os költségvetés elfogadásához szükség lett a fideszes szavazatokra, Karácsonynak pedig politikailag is fontos volt, hogy egységet tudjon felmutatni. Az együttműködésnek a Fidesz megkérte az árát. A bizottsági helyeket újra kellett osztani, így március óta összesen 72 bizottsági tag van a kerületben, ami minden bizonnyal rekordnak számít. Az újraosztással az MSZP veszített pozícióiból, így például a közbeszerzési bizottságban, mely az egyik legfontosabb a kerületben, a szocialisták búcsút mondtak addigi kényelmes többségüknek. Úgy tudni azonban, született egy háttér-megállapodás is, melyben a két nagy párt egyezett meg Karácsony háta mögött – elsősorban a kerületi nagyberuházásokat és közbeszerzéseket osztották fel egymás között. A kiegyezés első jele az volt, amikor április végén a szocialista frakció is megszavazta azt a fideszes előterjesztésű határozatot, mely szerint a zuglói önkormányzat támogatja a Liget Projektet. A határozat emellett felkérte a polgármestert, hogy tárgyaljon a Városliget Zrt.-vel, hogy az önkormányzat „megnyugtató módon követni, szükség esetén pozitívan befolyásolni tudja a Városliget fejlesztésének egyes lépéseit”.

Mivel a baloldali összefogás egyik legnagyobb ígérete a kampányban a Liget Projekt ellenzése volt, a szocialista szavazatok nemcsak a zöldpárti Karácsonynál, de a fővárosi MSZP-ben is kiverték a biztosítékot. A polgármester elfogadása után megvétózta a határozatot, és másodszorra – részben a fővárosi MSZP nyomására – már olyan szövegváltozatot fogadtak el a képviselők, melyből kikerült a Liget beépítését támogató passzus. Tóth azonban azt mondta a Narancsnak, hogy nem volt semmiféle súrlódás a budapesti MSZP-vel a határozat miatt, pusztán félreértésről volt szó, amit azóta megnyugtatóan sikerült tisztázni. Szerinte a határozat a kerület érdekében született, hogy legyen alapjuk tárgyalni a Városliget Zrt.-vel, és lehetőség legyen eredményeket elérni. Az igaz, hogy egy korábbi nyilatkozata alapján Karácsony korábban is rendszeresen egyeztetett Baán Lászlóval, a múzeumi negyed miniszteri biztosával, és a határozat legalább formalizálta a tárgyalásokat. Más szocialista források viszont arról beszéltek, hogy nem szerencsések a súrlódások a helyi MSZP és a polgármester között, és a Liget Projektet támogató határozat megszavazása is csak arra volt jó, hogy Tóth borsot törjön Karácsony orra alá.

 

A közétkeztetés-biznisz, a parkolásbiznisz, a telekbiznisz

Ugyancsak az MSZP–Fidesz kerületi kiegyezés jele, hogy a Városligetről szóló határozattal egy időben a képviselő-testület ismét engedélyezte a kerületi cégeknek, hogy 100 millió forintos összeghatárig maguk döntsenek a közbeszerzésekről – Tóth megfogalmazásában ezzel a lépéssel csak a közbeszerzési bizottság hatáskörét csökkentették.

Az egyik jelentős közbeszerzés a kerületi közétkeztetés megszervezése. A Hungast 2011-ben került helyzetbe a kerületben, s 2014-ben nagy botrány lett abból, hogy Papcsák Ferenc utolsó polgármesteri napjaiban hosszabbította meg a cég szerződését. Mikor az immáron Karácsony vezette önkormányzat újratárgyalta a Hungast-szerződéseket, 200 millió forinttal kedvezőbb ajánlatot tudtak kicsikarni a cégből. A Hungast közétkeztetési szerződését most meghosszabbították, 1,3 milliárd forint értékben. Noha egyes képviselők szerint drágán és rossz minőségben dolgozik, nem kezdtek új céget keresni. Egy új közbeszerzés kiírása most már a közétkeztetést veszélyeztette volna, a cég pedig konyhák felújítását is vállalta; és lehet, jövőre amúgy is minden oktatási intézményt átvesz az állam. Az országszerte dinamikusan terjeszkedő cég sikereire némi magyarázatot adhat, hogy a Hungast egyik tulajdonosa György Tamás, aki a HVG szerint korábban a fideszes Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottsága elnökének üzlettársa volt.

Hétfőn, július 4-én úgy határozott a testület, hogy nyáron a közbeszerzési bizottság dönthet a parkolóórák beszerzéséről szóló közbeszerzés kiírásáról. 2015 őszén MSZP-s javaslatra gyorsított eljárásban már kiírták egyszer a pályázatot, ám a Közbeszerzési Döntőbizottság szerint szabálytalanul, és ezért egymillió forintra büntették az önkormányzatot. A közbeszerzés becsült értéke 1,4 milliárd forint: a 204 darab óra darabjáért 2,85 millió forintot (plusz áfa) szán az önkormányzat, míg egy automata karbantartása évente 80 ezer forintba kerülne. Várnai László, a CivilZugló Egyesület képviselője szerint ezek az összegek egyértelműen túlzóak: „a XIII. kerületben egy óra karbantartása mindössze 16 ezer forintba kerül évente. Parkolóórát már 1,3 millióért is lehet venni, de az MSZP-s előterjesztés szerint Zuglónak valamiért színes LCD-kijelzős, teljes billentyűzettel rendelkező automaták kellenek.” Egy másik képviselő is arról beszélt a Narancsnak, hogy mintha egy konkrét cégre szabták volna a kiírást. Ő tudni vélte azt is, ki fogja megnyerni a tendert, de cégnevet nem akart elárulni a Narancsnak.

A túlárazásról az önkormányzat gazdasági osztálya is Várnaihoz hasonló véleményen van, és a becsült értékek felülvizsgálata miatt kellett ismét elhalasztani a döntést. Tóth Csaba szerint viszont mindez ennyibe kerül. „A közbeszerzési törvény értelmében lehetőség volt az időben legközelebb eső, hasonló tender árait figyelembe venni becsült értékként. Mi is így tettünk, a III. kerület pályázatát vettük alapul.” Tóth szerint a gyorsított eljárásra azért volt szükség, mert egy határozat szerint már idén márciustól fizetni kellene a parkolásért Zugló kijelölt részein. „Van, ahol ezt engedte a döntőbizottság, van, ahol nem. Zugló esetében úgy értelmezték a jogszabályt, hogy nem álltak meg a gyorsított eljárás feltételei. Az viszont biztos, hogy minden kiesett hónappal 80-100 millió forint vesztesége keletkezik az önkormányzatnak. Legjobb esetben januárban tud elindulni a rendszer, ami 9 hónapos csúszást jelent. Ezt sikerült elérniük azoknak, akik nem értettek egyet ezzel a közbeszerzéssel” – tette hozzá Tóth Csaba.

Június 21-én – szintén a két nagy párt szavazataival – a képviselő-testület döntött három telek eladásáról is. Az Angol utca 55–59. alatti három, összesen 4300 négyzetméteres üres telekre 120 lakást lehet felépíteni. Az előterjesztéshez csatolt értékbecslés szerint a telkek értéke 485 millió forint. Ennek alátámasztására ingatlanszakértőt is idéznek, aki szerint „mintegy 4-5 éve közepesen tetszhalott a budapesti fejlesztési telkek piaca”. A dolog szépséghibája, hogy a szakértő 2012-ben nyilatkozta ezt a Napi Gazdaságnak. Várnai szakértőkre hivatkozva azt mondta a Narancsnak, hogy a telek jelenleg legalább 600 milliót ér, és egymilliárdos beruházás után a 120 lakást mintegy hárommilliárd forintért lehetne értékesíteni. Az önkormányzat azonban nem pénzt kér, hanem a felépülő épületekben lévő lakásokért cserébe adná oda a telket a szerencsés beruházónak. Várnai szerint a konstrukció teljesen elfogadhatatlan, és nem tudja elképzelni, mihez kezdene az önkormányzat néhány teljesen új lakóparki lakással. „Új lakások első kiadásukkor akár a harmadával veszítenek értékükből, ezért az önkormányzat jelentős vagyonvesztést szenvedne el. És nem vagyunk ingatlaniroda sem, hogy lakásokkal próbáljunk kereskedni.” Várnai szerint a tervezet benyújtója, Hajdu Flórián korábban ingatlanhasznosítással és -fejlesztéssel foglalkozott, csakúgy, mint Tóth Csaba. A tervezet a polgármesternél is kicsapta a biztosítékot, és azonnal megvétózta a döntést. Karácsony elvileg egyetértene a telekért lakás koncepciójával, ám szerinte a megszavazott konstrukció több szempontból is kockázatos. A képviselőknek küldött levelében Karácsony egyenesen azt írja, hogy ha a megszavazott pályázatot írják ki, akkor fennáll a vagyonvesztés lehetősége, és ez „akár a hűtlen kezelés, akár a hanyag kezelés gyanúját is felvetheti”. Egy másik képviselő ennél egyszerűbben fogalmazott a Narancsnak: „Ez az MSZP bulija, van egy befektetőjük, akinek viszont nincs elég pénze.” Tóth szerint azonban furcsa eljárás Karácsony vétója, mert a pályázat előkészítése legalább fél éve zajlik, és a polgármester eddig egyik fórumon sem jelezte kifogásait. „Ez egy rendkívül előnyös üzlet lenne a kerületnek, Karácsony téved, amikor értékvesztésről beszél. Mi azt szerettük volna, ha a most üresen álló telkekre házak épülnek, melyekben az önkormányzat is lakáshoz jut. Itt szemléletbeli különbségek vannak: van, aki azt szeretné, hogy fejlődjön Zugló, és van, aki azt, hogy ne történjen semmi.” A telkek ügyében a polgármesteri vétó miatt egyelőre nem született döntés.

Várnai szerint nemcsak a közbeszerzéseknél (a fentieken kívül például a piacfelügyelet vagy a zöld és közterületek fenntartása) mozdul együtt a Fidesz és az MSZP, de a személyi kérdésekben is megtalálják a közös hangot. A CivilZugló képviselője szerint a két nagy párt igyekszik Karácsony munkáját ellehetetleníteni, a progresszív intézkedéseket vagy egyes beruházásokat elszabotálni. Várnaihoz hasonlóan más képviselő is azt mondta a Narancsnak, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha a képviselő-testület feloszlatná önmagát. Erre azonban kevés az esély szerintük, mert ha még Karácsony bukásának a helyi MSZP és Fidesz is örülne, az előre hozott választás egyik nagy pártnak sem érdeke. A Fidesz sosem volt igazán népszerű a kerületben, és az MSZP-ben is attól tartanak, hogy gyengültek a választások óta. Karácsony ugyanakkor azt mondta a Narancsnak, ő nem félti a székét, és biztos abban, hogy egy MSZP nélkül felálló ellenzéki koalícióval újra tudná hozni a kerületet. „Nem pártot akarok építeni Zuglóban. Az a célom, hogy sikeres polgármester legyek, és hogy a kerület fejlődjön.”

 

Jövőre jönnek az igazi izgalmak

A Narancsnak többen is arról beszéltek, hogy nagy a politikai nyomás a kerületen. A küzdelmeket sokszor – Karácsony helyett – a jegyző vívta meg, ám Hoffmanné Németh Ildikó másfél év után, májusban felmondott. Úgy tudjuk, az ő távozása után a nagykoalíciós kiegyezést látva sokan elbizonytalanodtak a polgármesteri hivatalban, így már az apparátus egyben tartása is komoly feladatot ró a polgármesterre. Ráadásul 2017 elején ismét új helyzet állhat elő Zuglóban. Sápi január 5-én este mobiltelefonja és iratai nélkül ment le a boltba, azóta nem tudni hollétéről. Ha január végéig nem jelenik meg a képviselő-testület ülésén, elveszíti mandátumát, és időközi választásokat kell kiírni. A választásoknak az ad különös jelentőséget, hogy Sápi mandátumának megszerzésével a Fidesz megkerülhetetlen többségbe kerülne a kerületben. Sápiról ellentmondásos híreket hallani, van, aki arról beszél, hogy eltűnése előtt rossz pszichés állapotban volt, mások kétes üzleti kapcsolatokat és tartozásokat emlegetnek. Az bizonyos, hogy Tóth bizalmi emberéről van szó, egyesek szerint Sápi volt Tóth táskahordozója. Zuglóban tehát szinte mindenki készül az időközi választásra, a fővárosi MSZP-ben pedig egyértelműen azt szeretnék, ha Tóth meg tudna egyezni Karácsonnyal, mert egy ellenzéki jelölttel nagyobb esélyük lenne a Fidesszel szemben. Tóth Csaba viszont nem gondolkodik időközi választásban. „Remélem, hogy januárig előkerül Sápi Attila, és folytatni tudja munkáját a kerületben. Ha mégis megszűnik a mandátuma, akkor az egy új helyzet lesz, és majd januárban elgondolkodunk azon, mitévők legyünk.”

A helyzetet bonyolítja, hogy a Narancs több forrásból is úgy értesült, az önkormányzati választások előtti megállapodás értelmében Sápi körzetében a Demokratikus Koalíció állíthatott jelöltet. A megegyezés szerint a körzet 2017-ben is a DK-t illeti, ám azzal még sok szocialista sincs tisztában, hogy nem övék a jelölés joga. Egy évvel az országgyűlési választások előtt tehát komoly csaták várhatók az egyik legfontosabb budapesti kerületben, amely a Fidesz legyőzése mellett az ellenzéki együttműködésnek is főpróbája lehet.

A zuglói erős ember

A zuglói MSZP-t a kerület parlamenti képviselője, az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese, Tóth Csaba tartja a kezében. Tóth neve az elhíresült Vas megyei tömeges tagbeléptetések után vált ismertté országszerte. 2003-ban a 40 fős pártszervezet egy péntek este 500 főssé vált. A jómódú Tóth az állítólag megvásárolt tagok szavazataival tudta átvenni a megyei pártvezetést. Tóth neve Szabó Bálinttal és Zuschlag Jánossal együtt felmerült egy magánokirat-hamisítási ügyben is, mely okiratok fiktív Fibisz-szervezetek (Fiatal Baloldal Ifjú Szocialisták) alapítására vonatkoztak. A rendőrségi nyomozás azért zárult felmentéssel, mert az eredeti iratokat ellopták Szabó Bálint „nyitva felejtett” autójából. A botrány után Tóthot először elítélte a párt etikai bizottsága, ám később mégis megmentették. Tóth Zuglóba ejtőernyőzött, ahol állítólag szintén a taglétszám növelésével erősítette pozícióit (lásd: A szövetkezés nehézségei , Magyar Narancs, 2013. június 27.). A kerületben úgy tartják, Tóth Csaba egyenesen Papcsák Ferenccel, illetve Pesti Imrével egyeztet. A közbeszerzéseket pedig azért kell még a nyári szünet előtt lezavarni, mert félő, hogy a Fidesz hamarosan leváltja Papcsákot a zuglói választókerület éléről. Tóthot egyértelműen Mesterházy Attilához kötik, állítólag több, Mesterházyhoz kötődő embert helyezett el az önkormányzatban. A két politikus felesége ráadásul közösen tulajdonolt egy olyan céget (EMC Consulting), mely több tanácsadói szerződést kapott a zuglói önkormányzattól, és Hagyó Miklóshoz köthető vállalatoktól 2010 előtt. Az EMC harmadik tulajdonosa Funtig Zoltán ügyvéd neje volt. Az ügyvédet Mesterházy bizalmasának tartják a párton belül, ezért is keltett feltűnést, amikor Funtig ügyvédi irodája az elmúlt években megbízást kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumától és a Kliktől is.

A Fidesszel történő egyeztetést év elején megkönnyíthette Tóthnak az MSZP tisztújítása előtti párton belüli bizonytalanság, melyből végül a Mesterházy-vonal némileg megerősödve került ki. A fővárosi MSZP-ben tisztában vannak azzal, hogy Tóth kevésbé veszi figyelembe a központból érkező kéréseket, és ennek nem örülnek. „Csaba megosztó, konfliktusos személyiség. Sajnos nem érti, hogy még a látszatát is kerülnie kellene annak, hogy megegyezett a Fidesszel. De ugyanez igaz Karácsonyra is” – mondta egy MSZP-s forrás a Narancsnak. Más szocialista képviselő rosszabb véleménnyel van róla: „Ő nem feltétlenül az elvek, hanem inkább az érdekek alapján működik. Ha a Fidesszel kell együttműködni, akkor velük működik együtt.” Egy budapesti MSZP-s szerint pedig azt mondta, hogy „ahova Tóth beteszi a lábát, ott konfliktus van. Még ha nem is lehet állítani, hogy mindig ő lenne a hibás, de valahogy belekeveredik” – tette hozzá, utalva a vasi botrányokra. Tóth kiemelkedő pártmunkáját és szervezőkészségét viszont mindenki elismeri, a zuglói MSZP élen jár aláírásgyűjtésekben, és nem utolsósorban Tóth hozni tudta egyéni körzetét a 2014-es országgyűlési választásokon.

 

Neked ajánljuk