Sátoraljaújhelyi roma-ügy: Jogértelmezési zavarok

szerző
- vultur -
publikálva
1997/36. (09. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az úgynevezett kisebbségi törvény - számos más passzusa mellett - kimondja ugyan, hogy a "kormány tilalmaz minden olyan politikát, amely a nemzeti vagy etnikai kisebbségek erőszakos ki- és áttelepítésére irányul", az alkotmány pedig rendelkezik az ártatlanság vélelméről - ám úgy tűnik, hiába. A kisebbségi ombudsman nyilváníthatja "lokális apartheidnek" a Sátoraljaújhelyen történteket;a város polgármestere, karöltve a helyi kisebbségi önkormányzat elnökével, visszautasíthatja a kisebbségi biztos szavait, kijelentve, hogy "csupán néhány cigányt ért hátrányos megkülönböztetés". Na bumm.

Az úgynevezett kisebbségi törvény - számos más passzusa mellett - kimondja ugyan, hogy a "kormány tilalmaz minden olyan politikát, amely a nemzeti vagy etnikai kisebbségek erőszakos ki- és áttelepítésére irányul", az alkotmány pedig rendelkezik az ártatlanság vélelméről - ám úgy tűnik, hiába. A kisebbségi ombudsman nyilváníthatja "lokális apartheidnek" a Sátoraljaújhelyen történteket;a város polgármestere, karöltve a helyi kisebbségi önkormányzat elnökével, visszautasíthatja a kisebbségi biztos szavait, kijelentve, hogy "csupán néhány cigányt ért hátrányos megkülönböztetés". Na bumm.

A kisebbségi ombudsman azért kezdeményezett vizsgálatot Sátoraljaújhely város képviselő-testületének egyik júniusi határozata ellen, mert abban szerepelt: "nemkívánatos személyeknek" nyilvánítja néhány, egy közeli községből a városba került család tagjait, mivel azok "nem tudnak beilleszkedni". A testület arról is határozott, hogy "törvényes eszközökkel" igyekszik elérni a kitelepítést, illetve megpróbálja megakadályozni "az ilyen személyek városba való beköltözését". Az inkriminált testületi ülést a város - természetesen cigány - kisebbségi önkormányzata, illetve annak elnöke, Márton Mihály kezdeményezte, mert a Ricséről betelepült cigány családok a kisebbségi testület - meg állítólag a város lakóinak többsége - szerint

egyszerűen összeférhetetlenek:

képtelenek együtt élni a sátoraljaújhelyiekkel. Laczkó Károly polgármester Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsmanhoz írott levelében úgy vélekedik: a történet főszereplői azért költöztek Sátoraljaújhelyre, mert már Ricséről is elüldözték őket. A városba kerülve aztán a családok kiskorú tagjai például szabályszerűen leraboltak egy ABC-t, valósággal rettegésben tartották a környéket - állítja a polgármester. Arról azonban a Roma Sajtóközpontnak nyilatkozó Márton Mihály sem tud, hogy a Ricséről betelepült, a "város közbiztonságát veszélyeztető romák valamely bűncselekménye kapcsán" jogerős bírósági ítélet született volna. Amíg ilyen határozat nincs, addig viszont nincs is bűncselekmény - figyelmeztetett

Kaltenbach Jenő,

aki leszögezte: határozatukkal a képviselők megsértették az alkotmánynak az ártatlanság vélelmét, a mozgás és a tartózkodási hely megválasztásának szabadságát, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmát garantáló rendelkezéseit. Kaltenbach megemlítette az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának megsértését is - megállapításaira a polgármester és a kisebbségi önkormányzati elnök sértődött reakciója volt a válasz. Rövidesen csatlakozott hozzájuk a városi jegyző - ő lenne hivatott a képviselő-testületi határozatok törvényességi felügyeletére -, majd a közigazgatási hivatal is, amelynek az ombudsman szerint szintén észre kellett volna vennie a törvénysértést. A közig. hivatal vezetője, Orosz Balázs azt mondta: bár a határozat "stilisztikai szempontból ugyan kívánnivalót hagy maga után", de nem törvénysértő. Szerinte az önkormányzat nem sértette meg a bírói ítélkezés monopóliumát azzal, hogy persona non grata lett néhány család, mert - értelmezésében - az önkormányzat feladatai közé tartozik a közbiztonságról való gondoskodás is.

Ennek ellenére Kaltenbach Jenő vizsgálatot kezdeményezett a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészségen: állapítanák már meg, hogy a jegyzőkönyvben foglaltak, illetve a polgármester sajtóban megjelent és vissza nem vont nyilatkozatai nem merítik-e ki a bűncselekmény fogalmát.

Az ám, megint a sajtó. A polgármester többek szerint ugyan feketén-fehéren "genetikai okokat" emlegetett A Hét című műsorban a betelepült romákkal és állítólagos bűnözésükkel kapcsolatban, több emberi jogi szervezet annak rendje s módja szerint fel is hördült, mégsem Laczkó Károly, hanem a "manipulátor" szerkesztő jött ki vesztesen az ügyből. A polgármester ugyanis úgy fogalmazott a Roma Sajtóközpont tudósítójának nyilatkozva: nincs oka visszavonni kijelentéseit, hiszen az egész országban vannak bűnöző elemek, "akik

a génjeikben hordozzák

a bűnözést", de ezt nem a romákra, hanem "általában a bűnöző elemekre" értette.Laczkó Károly elmondása szerint pusztán szerkesztői manipuláció áldozata lett, rosszul vágták az anyagot. A kijelentés miatt tiltakozó emberi jogi szervezetek így hiába követelték, hogy a roma holocaust évfordulójának napján Laczkó vonja vissza genetikusi mondatait, egyszersmind kövesse meg a romákat. A kisebbségi ombudsman mindenesetre úgy látta: a genetikai érvek, akárhogy hangzanak is el, szintén érdemesek a főügyészség vizsgálatára.

A polgármester tehát neheztel a kisebbségi jogok országgyűlési biztosára, és testülete nevében is határozottan visszautasította az ombudsman azon kijelentéseit, hogy Újhelyen apartheid uralkodik. (Az viszont sokaknak elkerülte a figyelmét, hogy Kaltenbach ezen megállapításához azt is hozzátette: nem egyedi esetről, hanem tendenciáról van szó.) A megyei főügyészség a vizsgálat lefolytatását és az esetleges bűncselekmény gyanújának megállapítását a megyei rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályára bízta augusztus utolsó napjaiban: 15 nap után, nagyjából szeptember közepén foglal állást a főügyészség, hogy "fennáll-e a kisebbség elleni bűncselekmény alapos gyanúja" és elrendeli-e a nyomozást.

Megsértődött az ülést kezdeményező kisebbségi önkormányzati elnök is: Márton Mihály elmondása szerint a cigány önkormányzat hétfői ülésén határozat született arról, hogy elutasítják Kaltenbach Jenő állásfoglalását. Az elnök szerint nem fedi a valóságot A Hét múlt vasárnapi adásában elhangzott ombudsmani nyilatkozat: nincs faji megkülönböztetés Sátoraljaújhelyen, "a települési önkormányzat határozatával csupán a Ricséről betelepült romákat különböztette meg, és a renitens romák eltávolításával a városban lakó két-két és fél ezer roma is egyetért".

A polgármester genetikai érvei ellen még júliusban tiltakozó emberi jogvédő szervezetek véleménye szerint a polgármester inkriminált megnyilatkozásáig nem "cigány-nem cigány" probléma, hanem néhány család vagy személy deviáns, bűnöző viselkedésének tűnt a konfliktus. Nyilvánvalóan nem zárhatjuk ki, hogy vannak Sátoraljaújhelyen olyan személyek, akik netalántán bűnözésből élnek. Ebben az esetben azonban - jogállamban vélhetően -a bűnözők elfogása tűnne a helyi rendőri erők feladatának. A rendőrkapitány azonban, aki maga is részt vett a városi önkormányzatnak azon a bizonyos ülésén, azzal hárította el a fenti felvetést, hogy a rendőrség csak akkor indíthat eljárást bárki ellen, ha feljelentés érkezik. Ám az- állítólag - nem érkezett. (Igaz, Laczkó Kaltenbachhoz írott levelében említést tesz néhány személy 72 órán át tartó előzetes letartóztatásba helyezéséről, alátámasztandó igazát: ezek tényleg bűnözők, ha három napra kivonták őket a forgalomból.) Annyi biztos: a kisebbségi biztos szerint a rendőrkapitány is tévedett, amikor feljelentésre várt: maga is indíthatott volna eljárást hivatalból.

A ricsei romák egyelőre még a városban vannak.

- vultur -

szerző
- vultur -
publikálva
1997/36. (09. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra