Sátoraljaújhelyi roma-ügy: Jogértelmezési zavarok

  • - vultur -
  • 1997. szeptember 4.

Belpol

Az úgynevezett kisebbségi törvény - számos más passzusa mellett - kimondja ugyan, hogy a "kormány tilalmaz minden olyan politikát, amely a nemzeti vagy etnikai kisebbségek erőszakos ki- és áttelepítésére irányul", az alkotmány pedig rendelkezik az ártatlanság vélelméről - ám úgy tűnik, hiába. A kisebbségi ombudsman nyilváníthatja "lokális apartheidnek" a Sátoraljaújhelyen történteket;a város polgármestere, karöltve a helyi kisebbségi önkormányzat elnökével, visszautasíthatja a kisebbségi biztos szavait, kijelentve, hogy "csupán néhány cigányt ért hátrányos megkülönböztetés". Na bumm.
Az úgynevezett kisebbségi törvény - számos más passzusa mellett - kimondja ugyan, hogy a "kormány tilalmaz minden olyan politikát, amely a nemzeti vagy etnikai kisebbségek erőszakos ki- és áttelepítésére irányul", az alkotmány pedig rendelkezik az ártatlanság vélelméről - ám úgy tűnik, hiába. A kisebbségi ombudsman nyilváníthatja "lokális apartheidnek" a Sátoraljaújhelyen történteket;a város polgármestere, karöltve a helyi kisebbségi önkormányzat elnökével, visszautasíthatja a kisebbségi biztos szavait, kijelentve, hogy "csupán néhány cigányt ért hátrányos megkülönböztetés". Na bumm.

A kisebbségi ombudsman azért kezdeményezett vizsgálatot Sátoraljaújhely város képviselő-testületének egyik júniusi határozata ellen, mert abban szerepelt: "nemkívánatos személyeknek" nyilvánítja néhány, egy közeli községből a városba került család tagjait, mivel azok "nem tudnak beilleszkedni". A testület arról is határozott, hogy "törvényes eszközökkel" igyekszik elérni a kitelepítést, illetve megpróbálja megakadályozni "az ilyen személyek városba való beköltözését". Az inkriminált testületi ülést a város - természetesen cigány - kisebbségi önkormányzata, illetve annak elnöke, Márton Mihály kezdeményezte, mert a Ricséről betelepült cigány családok a kisebbségi testület - meg állítólag a város lakóinak többsége - szerint

egyszerűen összeférhetetlenek:

képtelenek együtt élni a sátoraljaújhelyiekkel. Laczkó Károly polgármester Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsmanhoz írott levelében úgy vélekedik: a történet főszereplői azért költöztek Sátoraljaújhelyre, mert már Ricséről is elüldözték őket. A városba kerülve aztán a családok kiskorú tagjai például szabályszerűen leraboltak egy ABC-t, valósággal rettegésben tartották a környéket - állítja a polgármester. Arról azonban a Roma Sajtóközpontnak nyilatkozó Márton Mihály sem tud, hogy a Ricséről betelepült, a "város közbiztonságát veszélyeztető romák valamely bűncselekménye kapcsán" jogerős bírósági ítélet született volna. Amíg ilyen határozat nincs, addig viszont nincs is bűncselekmény - figyelmeztetett

Kaltenbach Jenő,

aki leszögezte: határozatukkal a képviselők megsértették az alkotmánynak az ártatlanság vélelmét, a mozgás és a tartózkodási hely megválasztásának szabadságát, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmát garantáló rendelkezéseit. Kaltenbach megemlítette az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának megsértését is - megállapításaira a polgármester és a kisebbségi önkormányzati elnök sértődött reakciója volt a válasz. Rövidesen csatlakozott hozzájuk a városi jegyző - ő lenne hivatott a képviselő-testületi határozatok törvényességi felügyeletére -, majd a közigazgatási hivatal is, amelynek az ombudsman szerint szintén észre kellett volna vennie a törvénysértést. A közig. hivatal vezetője, Orosz Balázs azt mondta: bár a határozat "stilisztikai szempontból ugyan kívánnivalót hagy maga után", de nem törvénysértő. Szerinte az önkormányzat nem sértette meg a bírói ítélkezés monopóliumát azzal, hogy persona non grata lett néhány család, mert - értelmezésében - az önkormányzat feladatai közé tartozik a közbiztonságról való gondoskodás is.

Ennek ellenére Kaltenbach Jenő vizsgálatot kezdeményezett a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészségen: állapítanák már meg, hogy a jegyzőkönyvben foglaltak, illetve a polgármester sajtóban megjelent és vissza nem vont nyilatkozatai nem merítik-e ki a bűncselekmény fogalmát.

Az ám, megint a sajtó. A polgármester többek szerint ugyan feketén-fehéren "genetikai okokat" emlegetett A Hét című műsorban a betelepült romákkal és állítólagos bűnözésükkel kapcsolatban, több emberi jogi szervezet annak rendje s módja szerint fel is hördült, mégsem Laczkó Károly, hanem a "manipulátor" szerkesztő jött ki vesztesen az ügyből. A polgármester ugyanis úgy fogalmazott a Roma Sajtóközpont tudósítójának nyilatkozva: nincs oka visszavonni kijelentéseit, hiszen az egész országban vannak bűnöző elemek, "akik

a génjeikben hordozzák

a bűnözést", de ezt nem a romákra, hanem "általában a bűnöző elemekre" értette.Laczkó Károly elmondása szerint pusztán szerkesztői manipuláció áldozata lett, rosszul vágták az anyagot. A kijelentés miatt tiltakozó emberi jogi szervezetek így hiába követelték, hogy a roma holocaust évfordulójának napján Laczkó vonja vissza genetikusi mondatait, egyszersmind kövesse meg a romákat. A kisebbségi ombudsman mindenesetre úgy látta: a genetikai érvek, akárhogy hangzanak is el, szintén érdemesek a főügyészség vizsgálatára.

A polgármester tehát neheztel a kisebbségi jogok országgyűlési biztosára, és testülete nevében is határozottan visszautasította az ombudsman azon kijelentéseit, hogy Újhelyen apartheid uralkodik. (Az viszont sokaknak elkerülte a figyelmét, hogy Kaltenbach ezen megállapításához azt is hozzátette: nem egyedi esetről, hanem tendenciáról van szó.) A megyei főügyészség a vizsgálat lefolytatását és az esetleges bűncselekmény gyanújának megállapítását a megyei rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályára bízta augusztus utolsó napjaiban: 15 nap után, nagyjából szeptember közepén foglal állást a főügyészség, hogy "fennáll-e a kisebbség elleni bűncselekmény alapos gyanúja" és elrendeli-e a nyomozást.

Megsértődött az ülést kezdeményező kisebbségi önkormányzati elnök is: Márton Mihály elmondása szerint a cigány önkormányzat hétfői ülésén határozat született arról, hogy elutasítják Kaltenbach Jenő állásfoglalását. Az elnök szerint nem fedi a valóságot A Hét múlt vasárnapi adásában elhangzott ombudsmani nyilatkozat: nincs faji megkülönböztetés Sátoraljaújhelyen, "a települési önkormányzat határozatával csupán a Ricséről betelepült romákat különböztette meg, és a renitens romák eltávolításával a városban lakó két-két és fél ezer roma is egyetért".

A polgármester genetikai érvei ellen még júliusban tiltakozó emberi jogvédő szervezetek véleménye szerint a polgármester inkriminált megnyilatkozásáig nem "cigány-nem cigány" probléma, hanem néhány család vagy személy deviáns, bűnöző viselkedésének tűnt a konfliktus. Nyilvánvalóan nem zárhatjuk ki, hogy vannak Sátoraljaújhelyen olyan személyek, akik netalántán bűnözésből élnek. Ebben az esetben azonban - jogállamban vélhetően -a bűnözők elfogása tűnne a helyi rendőri erők feladatának. A rendőrkapitány azonban, aki maga is részt vett a városi önkormányzatnak azon a bizonyos ülésén, azzal hárította el a fenti felvetést, hogy a rendőrség csak akkor indíthat eljárást bárki ellen, ha feljelentés érkezik. Ám az- állítólag - nem érkezett. (Igaz, Laczkó Kaltenbachhoz írott levelében említést tesz néhány személy 72 órán át tartó előzetes letartóztatásba helyezéséről, alátámasztandó igazát: ezek tényleg bűnözők, ha három napra kivonták őket a forgalomból.) Annyi biztos: a kisebbségi biztos szerint a rendőrkapitány is tévedett, amikor feljelentésre várt: maga is indíthatott volna eljárást hivatalból.

A ricsei romák egyelőre még a városban vannak.

- vultur -

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.