L. Simon László átvette múzeumigazgatói kinevezését

  • narancs.hu
  • 2021. augusztus 30.

Belpol

„Jelképesnek érzem, hogy közel esik ez a kinevezés augusztus huszadikához, ugyanis ez volt az a nap, amelyik meghatározta a magyarság sorsát” – mondta Kásler Miklós az eseményen.

Meg kell ismerni a múltunkat, de nemcsak a tárgyi emlékeket kell összegyűjteni, hanem azokat a gondolatokat is meg kell érteni, amelyek „ebből a sok népcsoportból az idők folyamán nemzetet teremtettek" – hangsúlyozta hétfőn, a Magyar Nemzeti Múzeum ünnepélyes állománygyűlésén Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.

„A Magyar Nemzeti Múzeumnak többféle feladata van, egyrészt felhalmozni a tárgyi emlékeinket és kutatni az újabbak után, de ezen túlmenően közkincsé kell tennie azt is, hogy ezek mit jelentenek, mit jelentettek nekünk” – hangsúlyozta a miniszter, aki az állománygyűlésen átadta L. Simon László hivatalos főigazgatói kinevezését, és az ebből az alkalomból a múzeumnak adományozott, Aba Sámuelt ábrázoló Zsolnay mázas pirogránit szobrot.

„Jelképesnek érzem, hogy közel esik ez a kinevezés augusztus huszadikához, ugyanis ez volt az a nap, amelyik meghatározta a magyarság sorsát” – mondta Kásler Miklós Szent István uralkodására emlékezve. A miniszter úgy vélte, hogy azok a korszakok a legfontosabbak a közösség számára, amelyek az identitása szempontjából a leglényegesebbek, vagy amelyeket a legkevésbé ismerünk. Ilyen korszak egyebek mellett a honfoglalás előtti időszak is - mutatott rá Kásler Miklós, utalva arra, hogy fontos feladat a 900-as évek történelmének átgondolása, Szent István korának mélyebb feltárása is. Az új igazgató feladata rendkívül nehéz, ugyanakkor rendkívül szép tradíciók nyomába léphet – fogalmazott a miniszter, aki az ünnepségen megköszönte az előző főigazgató, Varga Benedek munkáját.

Információink szerint a múzeumot az elmúlt öt évben vezető Varga Benedek szívesen folytatta volna a munkát, komoly rivális híján biztos befutónak is számított a mandátuma lejárta után kiírt pályázaton. Ráadásul a nevéhez látványos sikerek kötődnek, mint például a múzeumkert átépítése vagy az új honlap. Minderről részletesen írtunk lapunk nyomtatott kiadásában.

Az új főigazgató beszédében azt emelte ki, hogy a múzeumoknak számolniuk kell a közösséghez tartozó emberek érzelmeivel is, az identitás olyan elemével, amelynek vállalása kizárólag racionális érveléssel nem támasztható alá. 

„Megközelítésemben a Magyar Nemzeti Múzeumnak az a legfontosabb feladata, hogy minél szélesebb körben járuljon hozzá történeteink újabb és újabb nemzedékeknek történő átadásához, mindezen túl nemzetünk hiteles történelmének, valamint történelemformáló mondáinak, mítoszainak és hiedelmeinek bemutatásához" - mondta L. Simon László, aki szerint mindezt annak tudatában, olyan módszertannal kell megtenni, amely tekintettel van Kodály Zoltán igazságára: "kultúrát nem lehet örökíteni, ez elődök kultúrája egy-kettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának. Csak az a miénk, amiért megdolgoztunk, esetleg megszenvedtünk”.

 L. Simon László úgy fogalmazott: közös történetekre van szükségünk, mert történeteinkben léteznek közösségeink, történeteinkben él a nemzet, és ebben rejlik a múzeumi megújulás lehetősége is.

„A nemzet múzeumának a közös történeteink, a nemzeti múltunk elmesélésében, sorsfordító időszakaink közérthető felfejtésében olyan módon kell szerepet vállalnia, hogy az vizuális nyelvezetét, arculatát, üzeneteit tekintve 21. századi módon, friss, üde és a legfiatalabbak számára is izgalmas és vonzó legyen” – fűzte hozzá. „Tisztelni és óvni a régit, és kiegészíteni az újabb, friss kortárs elemekkel” – fogalmazta meg hitvallását a főigazgató az ünnepségen.

 Arról, hogy L. Simon László pozíciója hogyan ingott meg a Fideszben és milyen átalakítások kellettek ahhoz, hogy ő legyen az új múzeumi igazgató Pálos Máté írt remek cikket a nyomtatott Magyar Narancsban. Melyből ízelítőt itt találnak, digitális előfizetéssel pedig teljes terjedelemben elolvashatják az írást.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.