Hogyan védekezett az állam a koronavírus-járvány ellen, és mire kell készülnie az egészségügynek a második hullám előtt? Lélegeztetőgépekről, ágyfelszabadításról, központosításról és arról beszélgettünk Lantos Gabriellával, hogy miért vicc, hogy három miniszter is irányítja az egészségügyet.
Íme, egy rövid részlet a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsból.
Magyar Narancs: Összességében milyennek tartja a kormány koronavírus-járvány elleni védekezését?
Lantos Gabriella: Hogy a kormány jó volt-e, nem tudom megítélni, de az biztos, hogy tanulékonyabbak, mint a Donald Trump vagy Boris Johnson vezette kormányok. Orbán Viktor nyilatkozatai azt mutatják, hogy eleinte ők sem gondolták nagyon komolynak ezt a vírust, de amikor a közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy az emberek viszont igen, akkor nem ragaszkodtak a saját teóriájukhoz, és korlátozásokat vezettek be. Ez jó döntésnek bizonyult. Az összes fertőző betegségnél a korai észlelés és izoláció nagyon fontos, sokkal fontosabb, mint bármilyen más beavatkozás. Ha egy intézkedést időben meghoznak, annak nem kell olyan mértékben korlátozónak lennie, mintha később hozzák meg. Ezt láttuk egész Közép-Európában. Ezen felül viszont sok jót nem tudok mondani a kormányról. A legkétségbeejtőbb az volt, hogy nem értették meg és máig nem értik a tesztelések és a nyomkövetés fontosságát. Az elején valószínűleg azért nem teszteltek eleget, mert egyedül a Nemzeti Népegészségügyi Központ napi 300 tesztet elvégző laborja volt képes erre, az egyetemi és nagyvárosi kórházak laborjai pedig lassan zárkóztak fel. És itt meg is rekedtünk, tudomásom szerint ma sincs több nyolc labornál. Ezzel eddig el lehetett boldogulni, viszont ha jön egy erősebb második hullám, marad a napi 3 ezer teszt elvégzésére alkalmas kapacitás és nem állítanak fel több, komoly PCR-tesztek elvégzésére alkalmas labort, ez kevés lesz. Magyarországon ezen múlik majd a második hullám ereje.
| ||
(...)
MN: És a lélegeztetőgép-kapacitás? Áprilisban azt írta, 1400 lélegeztetőgép van az országban, ezt maximum meg kell duplázni, de 7–8 ezerre biztosan nincs szükség. Azóta már 20 ezer gépről van szó és több mint 300 milliárdos költségről.
LG: Egy ilyen gép 7 millió forint körül van, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ 10 millióért szerezte be, amely még elfogadható ár, hiszen ha nagy a kereslet, az árak is feljebb mehetnek. A Külgazdasági és Külügyminisztérium viszont sokkal drágábban. Ez színtiszta lopás, semmi más, emellett nincs semmiféle szakmai érv. Kétezer intenzíves nővér van, 12 órás műszakban ezren dolgozhatnak egyszerre, de valójában inkább hétszázan, mert ahhoz, hogy ezek az emberek még két hónap múlva is életben legyenek, szabadnapokkal is számolnunk kell. Hétszáz intenzíves nővér optimális esetben egyszerre 1400–1500 beteget tud ellátni, de ha azt mondjuk, hogy a járványhelyzet miatt dolgozzanak még többet, akkor maximum 2100–2500 embert. Viszont az már nem ideális, akkor már nem két ágy között ülnek és figyelik a két beteget, hogy ha bármi történik, rögtön tudják állítani a gépet. Akkor már fel kell állniuk, át kell menni a harmadik-negyedik beteghez, és ha későn érnek vissza, az végzetes is lehet. Intenzíves ellátásban egy nővér két beteget tud jól ellátni. Nem véletlenül volt annyi lélegeztetőgép, amennyi. 1400 gép kezelésére van személyzet. Lehet többet venni, csak felesleges, mert azokkal nem lehet dolgozni.
(...)
MN: A járvány elleni védekezés mégis hozott változást, úgy tűnik, Kásler Miklós már csak névleg irányítja az egészségügyet, Palkovics László és minisztériuma teret nyerhet itt is – például a klinikák révén –, Pintér Sándor pedig belügyminiszterként az egészségügyi átalakítás felett őrködik.
LG: Ha ezt bárkinek elmesélem, a hasát fogja a nevetéstől, hogy nálatok három miniszter irányítja az egészségügyet? Ez vicc, nem? És vicc is! Olyan, hogy egészségügy, már nincs, egészségügyi szakmai irányítás végképp nincs, ez a terület egy szabad préda, és mindenki azt szed ki belőle, amit akar és tud. Ami meg nem kell senkinek, az itt marad ennek a szerencsétlen öregembernek.
A friss Narancsban olvasható interjúban többek között szó lesz még arról, hogy miért nem működik Magyarországon az oktatásban és az egészségügyben a központosítás; hogy mit lehet tenni az egészségügyben fellépő óriási szakemberhiány ellen; vagy hogy milyen következményei lehetnek a Belügyminisztérium egészségügyre gyakorolt befolyásának, például az orvosbárók szempontjából.
A Narancsot megtalálják az újságárusoknál, nagyobb élelmiszerboltokban és a benzinkutakon, de még jobb, ha előfizetnek rá.
Magyar Narancs
Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?
