Magyar Narancs: Ön az önkormányzat átláthatósági tanácsnok Kispesten. Mit jelent ez a poszt?
Paróczai Anikó: A képviselő-testület alakuló ülésén neveztek ki egyenjogúsági és átláthatósági tanácsnoknak, a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint az a feladatom, hogy a kerület működését átláthatóbbá tegyem. Viszont mivel nem volt zökkenőmentes az indulás, és nehéz tisztán látni, hogy a tavaly októberben nyilvánosságra került hangfelvételeken elhangzottakból mi igaz és mi nem, ezért abból indultam ki, mindenkinek az az érdeke, hogy ezeket tisztázza. Ha valakit rágalmaztak, akkor az is egy büntetendő dolog. Ha viszont nem rágalmazásról van szó, akkor meg felelősségre kell vonni azokat az embereket, akik bűncselekményt követtek el. Folyamatosan küzdök azért, hogy legyenek cégátvilágítások, legyenek cégátalakítások, hogy szakértők mondják meg, mik azok a folyamatok, amiken javítani kell, amik problémásak lehetnek, és mik azok a jelek, amik akár korrupcióra is utalhatnak. Senkinek sem az a célja, hogy inkvizíciós hadjáratot folytassunk, hanem hogy tisztán lássunk, és tudjuk, hogy min kell változtatni. Ha már megválasztottak Kispesten egy átláthatósági tanácsnokot, akkor valóban legyen átláthatóbb a kerület működése, mert az nem elég, hogy kirakunk a weboldalra egy költségvetés fület. Most az összes döntéshozó tartozik azzal a kispestieknek, sőt, a jó érzésű választóknak, hogy bebizonyítsák, mi volt igaz a hangfelvételekből és mi nem. Én ennek tudatában és ezért kezdtem el dolgozni, és nyilván ennek az egyik következménye lett az, hogy szerdán engem rabosítottak.
MN: Az átláthatósági tanácsnoki pozíció kinek az ötlete volt?
PA: Eddig nem volt ilyen, a Momentum viszont még az önkormányzati választások előtt a zászlajára tűzte az átláthatósági portfóliót. Nagyon sok képviselőnk aláírta az Ez a minimum! programot, többek között én is, és innen jött az ötlet, hogy legyen most átláthatósági tanácsnoka a kerületnek. Akkor abszolút partner volt még ebben az önkormányzat, én úgy emlékszem, hogy egyhangúan szavaztak meg.
MN: Most viszont becsületsértéssel és különleges adatokkal való visszaéléssel gyanúsítják. Pontosan miért jelentették fel?
PA: Egy februári Facebook-posztomban közzétettem egy videót, és bemutattam azt a spanyol villát, amit Kránitz Krisztián elfelejtett bevallani a 2018-as vagyonnyilatkozatában. Amiről azt gondolják, hogy személyes adatnak minősül, az a nyaraló. A különleges adatokra vonatkozó rész már kikerült az ügyből, most már csak személyes adatokkal való visszaélésről van szó. A becsületsértés miatt pedig azért jelentettek fel, mert – és most szinte pontosan idézem a jegyzőkönyvet –, olyan mondatok hangoztak el, amelyek a sértettet hűtlen kezeléssel hozzák kapcsolatba. Jogi panasszal éltünk a feljelentést illetően, ezt az ügyészség már másnap villámgyorsan elutasította.
MN: A hűtlen kezelés elhangzott a videóban?
PA: Nem.
MN: Maga Kránitz tette a feljelentést?
PA: A becsületsértés miatt igen, mert az egy magánvádas eljárás, és ott ő maga a sértett.
MN: A Magyar Nemzet és a Hír TV korábban szintén beszámolt Kránitz nyaralójáról, őket hogyhogy nem jelentette fel?
PA: Amikor publikáltam a videót, akkor a Magyar Nemzet, a Hír TV és a Fidesz propagandasajtója azzal támadott, hogy semmi újdonságot nem mutattam be, mert ők már tudtak arról a nyaralóról. Ez való igaz, viszont mi voltunk azok, akik odamentünk és videófelvételeket készítettünk arról, hogy milyen villája van Kránitz Krisztiánnak Spanyolországban. Azt nem tudom, hogy őket miért nem sikerült feljelentenie, és miért csak engem, holott elvileg akkor ők is személyes adattal éltek vissza, mert ugyanúgy közzétették a tulajdoni lapot, ahogy én is. A különbség csak az, hogy én bemutattam azt is, milyen házról beszélünk, ők meg beraktak egy stockfotót.
| ||
MN: Miért most lett ebből ügy?
PA: Valószínűleg a koronavírus miatt. A feljelentés februári, úgyhogy mostanra jutott el az ügy a rendőrségig.
MN: Hogy zajlott a rabosítás?
PA: Nem fogok panaszkodni a rendőrségre, mert kedvesek voltak velem a körülményekhez képest. Jegyzőkönyvbe vették az adataimat, ismertették a tényállást, majd vallomást tettem én is, az ügyvédem is, és utána közölték, hogy akkor most rabosítani fognak. Ezután ahogy illik, szürke fal előtt fotósorozat készült az ügyrendszámmal.
MN: Kicsoda Kránitz Krisztián, az ügy főszereplője?
PA: Ő jelenleg a kispesti Vagyonkezelő Műszaki Szervezetnek (VAMÜSZ) az igazgatója, az előző ciklusban is igazgató volt, és mellette az MSZP-nek volt az egyik önkormányzati képviselője. Most már nem az, csak igazgató.
MN: Ő erős embernek számít a kerületben?
PA: Abszolút. A Magyar Nemzet és a Hír TV is Gajda Pétert, Lackner Csabát és Kránitz Krisztiánt emlegette a kispesti ügyekkel kapcsolatban, mint jó barátokat együtt. Kránitz ebből a hármasból az egyik.
MN: Miután kiderült, hogy kihagyta a vagyonnyilatkozatából ezt a spanyolországi villát akkor, amikor még képviselő volt, miért nem indult vizsgálat emiatt?
PA: Ez egy elég felháborító dolog. Mivel jelenleg ő a vagyonkezelő igazgatója, csak a felettese tudna vizsgálatot indítani ellene, aki Gajda Péter polgármester. Ő megvizsgálhatta volna a vagyonnyilatkozatát, hogy mi maradt ki belőle és miért, de ez tudomásom szerint nem történt meg. És ezután lett Gajda Péter a fővárosi Ügyrendi, Nemzetiségi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-ellenőrző Bizottság vezetője.
MN: A Momentum ebben az ügyben feltételül is szabta Gajda kinevezésének támogatásához azt, hogy egyrészt az októberi korrupciógyanús hangfelvételeken szereplő, az MSZP-ből azóta kizárt önkormányzati képviselő, Lackner Csaba is mondjon le, másrészt Kránitz Krisztián is távozzon a VAMÜSZ éléről. Hogy lehet, hogy Gajdát kinevezték, ők ketten viszont a helyükön vannak?
PA: Ez egy fővárosi ügy, ebben a fővárosi képviselőink az illetékesek. Lackner Csaba mandátumáról viszont nehéz rendelkezni, mert szabad mandátuma van, egyéniben megválasztott képviselő, csak ő mondhat le róla, vagy akkor veszítheti el a mandátumát, ha bizonyítottan bűnös valamilyen ügyben. A legtöbb, amit az MSZP elérhetett, hogy kizárták a pártból. Kránitz Krisztiánnak a menesztése sokkal könnyebb lett volna, de ez volt az a pont, amikor azt éreztem, hogy nem feltétlenül veszi mindenki komolyan a kerületben az átláthatóságot. Ez engem borzasztóan felháborít és elkeserít, főleg azután, hogy múlt szerdán rabosítottak. Csütörtökön a testületi ülésen ismét elhangzott, hogy szeptemberben az összes kerületi fenntartású intézménynek, így a VAMÜSZ-nek az igazgatóját is visszahívhatjuk, de én nem tudok már ebben reménykedni. Azt gondolom, hogy mindenképpen ez lenne a helyes, azután meg főleg, hogy az átláthatósági tanácsnokot feljelentette az egyik intézményvezető.
MN: Lackner Csaba ügyét nem vizsgálta az önkormányzat?
PA: Az önkormányzat nem. A februárban létrehozott Antikorrupciós és Tényfeltáró Bizottságot is megszüntették a járvány időszaka alatt, illetve lejárt a mandátuma, de ez csak nézőpont kérdése. Három hónapos fennállási határidővel fogadtuk el a létrehozását még januárban, de a bizottság működésének a kellős közepén jött a járvány, ezért akkor össze sem hívták. Csak a polgármester tudta volna ezt megtenni, de nem hívta össze sem ő, sem a bizottsági titkár, aki szintén a polgármester utasítására tudott volna intézkedni.
MN: Más bizottságokat összehívtak?
PA: Más bizottságokban folyamatos volt a munka, a tényfeltáró bizottságnál nem, a járvány vége felé pedig közölték, hogy megszűnt, mert lejárt a három hónap, és egyébként sem töltötte be a feladatait, mert nem született belőle jelentés. Mindez a felállása után két üléssel. A tervek szerint a következő ülésen hallgattuk volna meg Lackner Csabát, Gajda Pétert, Kránitz Krisztiánt, szóval azokat az érintetteket, akiknek a neve felmerült a tavalyi hangfelvételeken. Erre az ülésre viszont már sajnos nem került sor, és nyilván jelentést sem tudtunk ebből írni. Helyette viszont a polgármesteri hivatal kiadott magáról egy jelentést, hogy minden jól működik.
MN: A megtartott két bizottsági ülésen milyen témák kerültek szóba?
PA: Behatároltuk a vizsgálandó ügyeket, és a meghívottak személyeit. A vizsgálandó ügyek között volt a kerület ingatlangazdálkodása, valamint az út- és járdafelújítások, amit Hadházy Ákos is vizsgált. Ezekről szerettünk volna mélyebben beszélgetni. Felkértük az önkormányzatot, hogy készítsen egy ingatlankatasztert, ezt tudomásom szerint Ferenczi István, a bizottság LMP-s elnöke sem kapta meg, én is elkértem, de én sem kaptam meg. Az elnök kért még ki dokumentumokat, de arra panaszkodott, hogy nem kapta meg az iratokat, amiket kikért.
MN: Ilyen ügye önnek is volt, hogy kikért szerződéseket a VAMÜSZ-től, és nem kapta meg. Ez azóta rendeződött?
PA: Azóta nem próbáltam, de akkor telefonon Kránitz Krisztián azt mondta nekem, hogy bemehetek egyik nap és megnézhetem azt a 18 szerződést, amit ő kiválasztott nekem, majd élőben közölte, hogy ez a 18 szerződés az, ami 5 millió forint alatti. Ilyenkor hogyan ellenőrizheti le az átláthatósági tanácsnok, hogy melyik információ az igaz? Ha nem nyilvánosak, akkor nem tudhatom, hogy valóban ez a 18 szerződés az összes, vagy tényleg csak kiválasztott 18-at, és azokat mutatta meg.
MN: Beszélt még a menzabotrányról is a februári videóban. Miről van itt szó?
PA: Még egy-másfél évig érvényben lett volna a közétkeztetési szerződés Kispesten az előző ciklusban, mikor közös megegyezéssel felbontotta a kerület és a közétkeztetési cég. Én úgy tudom, hogy azért, mert az árat már nem lehetett tovább emelni, a cég pedig azt mondta, neki már nem éri meg ezen az áron működtetni a közétkeztetést. A kerület belement, hogy felbontsák a szerződést, majd új közbeszerzést írtak ki, ugyanúgy 10 évre, holott jelezték többen, hogy ezt is csökkenteni kellene, és hogy nagyon kevés cég tudja a kiírásban meghatározott feltételeket teljesíteni. A szerződés elfogadására már az új ciklusban került sor, három ajánlat érkezett, de a nyertesnek javasolt cég alvállalkozója végül ugyanúgy a régi közétkeztetési vállalkozás volt, amely nem csak drága volt, de korábban minőségbeli problémák is voltak vele. Az ügy nem került a képviselő-testület elé, a közbeszerzési bizottságban döntöttek róla, ahol én mondtam azt egyedüli momentumos képviselőként, hogy nem szabad elfogadnunk a szerződést. Elkezdtünk vizsgálódni, és úgy tűnik, hogy egy nagyobb, országos összefonódásról van szó. Ez a Klassz Menza, a Mészáros Lőrinc közeli Kórház- és Menzaétkeztetés cégcsoporthoz tartozik, Budapesten több kerületben is szolgáltatnak, de vidéken is több helyen. Megértem, hogy nagyon nehéz nem NER közeli cégeket alkalmazni a közétkeztetésben, viszont az ilyen oligopol piacoknál a legjobb, ha feldaraboljuk, tehát ha nem négyezer főre keresünk közétkeztető céget, hanem több céget kevesebb főre. Akkor sokkal több vállalkozás fog tudni megjelenni, lehet verseny, és lehet választani talán nem NER közeli céget is, ami szerintem egy ellenzéki kerületben nagyon fontos lenne. (A Közbeszerzési Döntőbíróság végül a közbeszerzési törvény megsértése miatt megsemmisítette a közbeszerzést, és 100 millió forintos büntetést szabott ki a kispesti önkormányzatra – F. Zs.)
MN: Ha jól értem, akkor összességében arról van szó, hogy a képviselő-testületen belül nem igazán sikerül átvinni az átláthatósági követelményeket és intézkedéseket. Min bukik el a dolog?
PA: Nem minden ellenzéki pártnak azonos az elköteleződése a kerületi átláthatóság mellett. Ferenczi Istvánnal nagyon sokat dolgozunk együtt, nagyon jó a munkakapcsolatunk, viszont két szavazattal kevés dolgot lehet átvinni a testületen, többek között az átláthatósági szabályokat sem. Most hirtelen nem is tudok olyan fontosabb ügyet mondani, amelyben az LMP-s képviselőn kívül velem szavazott volna bármely másik ellenzéki párt. A DK-s képviselő a bizottságban ugyanúgy elfogadta a közétkeztetési beszerzést, mint az MSZP-s és a fideszes képviselők.
MN: Ha ennyire nem sikerül átvinni az önkormányzaton a javaslatokat, akkor mi lehet a következő lépés?
PA: Szerintem a nyilvánosság velünk van, és a nyilvánosság minden olyan ügyben segítség lehet, amelyben még nincs akkora egyetértés és nincs meg a döntéshozói szándék.
MN: Borult az összefogás Kispesten?
PA: Én igyekszem nagyon kritikus, ugyanakkor konstruktív is lenni és a kerületi ügyekért dolgozni, de ebben nem mindig partner a többi ellenzéki párt, az LMP kivételével. Egyes ügyekben van együttműködés.
MN: Gajda Péter polgármester korábban kiállt Lackner Csaba és Kránitz Krisztián mellett is. Ez továbbra is így van?
PA: Én úgy veszem észre, hogy igen, és ennek nyilván nem örülök, mert szerintem az lenne a minimum, hogy egyrészt átvilágítjuk a cégeket, másrészt létrehozunk egy új cégstruktúrát, ami tiszta lapot jelenthet a kerület életében. Nagyon remélem, hogy ha ősszel tényleg lesz vezetőváltás az önkormányzati cégeknél, akkor lesz szemléletmódváltás is.
MN: Maga Gajda mennyire lehet érintett a szóba került gyanús ügyekben?
PA: Erre nem tudok válaszolni. Az is probléma, ha tudott ezekről, és az is probléma, ha nem tudott azokról a dolgokról, amik vélelmezhetően a kerületben zajlottak.
MN: A tavalyi hangfelvételek és Lackner Csaba ügyében több nyomozás is indult. Ezekről van valami hír?
PA: Ezeknek a nyomozásoknak kellene előrehaladnia, és olyan gyorsasággal, mint az engem érintő feljelentésnek. De úgy látom, ez nincs így.
MN: Az ön ügyében mi lesz a következő lépés?
PA: Most nyomoz a rendőrség, és valószínűleg vádat fognak emelni ellenem. Utána mehetek a bíróságra, ha megalapozott a vád. De nem fogok megijedni a nyomásgyakorlástól. Addig csinálom, amíg meg nem tisztul a kispesti közélet.
