László Róbert a kampányról: „A győzelem érzületét kell megteremteni”

Belpol

Az ellenzéki oldalon hiányzik az egységes politikai akarat, Orbán viszont most először kedvezőtlen gazdasági környezetben fordul rá a választásra. A Political Capital választási szakértőjét Márki-Zay Péter stratégiai hibájáról és a kampány „atombombáiról” is kérdeztük.

Narancs.hu: A Political Capital ellenzék helyzetéről szóló posztja szerint Márki-Zay Péter stratégiai hibát követett el, amikor az előválasztás után a hetedik frakció igényével a hat pártelnök mellé pozícionálta magát. Miért volt ez hiba?

László Róbert: Mert leértékelte magát. Az előválasztás eredményeképp hirtelen ő lett a legnagyobb közvetlen legitimációval rendelkező politikus, több szavazatot kapott, mint Karácsony Gergely a 2019-es főpolgármester-választáson. A választók a pártok fölé emelték, de ahelyett, hogy élt volna a lehetőséggel, leereszkedett a hat pártelnök mellé egy hetediknek, akinek öt listás helyért és a legkisebb parlamenti frakcióért kell kuncsorognia. Megválasztott miniszterelnök-jelöltként ennél sokkal jobb pozícióból indíthatta volna az éles kampányt.

Narancs.hu: Akkor is hibás lett volna ez a stratégia, ha meggyőzi a pártokat és megkapja a saját frakciót?

László Róbert: A parlamenti viszonyok felől érthető, hogy miért lett volna fontos a saját frakció, de ez tipikusan olyan kérdés, amit nem a választók előtt kell megtárgyalni. Zárt ajtók mögött kellett volna felvetni, felmérni, hogy milyen esélyei vannak, ha működik, gyorsan elintézni, ha nem, akkor nagyon hamar kihátrálni mögüle. Az, hogy Márki-Zay ezt kivitte a nyilvánosság elé, hogy november-decemberben úgy tűnt, a hetedik frakció „az ügy”, akkor is stratégiai hiba lett volna, ha végül átviszi az akaratát.

Narancs.hu: Mennyire volt törvényszerű, hogy az intenzív előválasztási időszak után alábbhagyott az ellenzék lendülete?

László Róbert: Nem lehet folyamatosan kampányüzemmódban létezni, ezt csak a kormány tudja megtenni, mert korlátlan mennyiségű közpénz áll rendelkezésére. Az ellenzéki aktivisták többsége szabadságot vett ki, hogy ingyen kampányolhasson a jelöltjének, ezt nyilván nem lehet nyolc hónapon keresztül fenntartani. Azért is törvényszerű volt, hogy hátrébb lépnek, mert a kampány kitalálása, az arculat, a közös program kialakítása nem a nyilvánosság számára látható tevékenységek.

Érthető, hogy az utcai jelenlét csökkent, de hogy január végére sem pörgött fel, hogy még mindig nincs lezárt közös lista vagy program, az mind jelzi, nem alakult ki az az egységes politikai akarat, ami lehetővé tette volna az előválasztási hullám meglovagolását. Akadozik a gépezet, sok a személyes ellentét, nagy az erőforráshiány és komoly gondokat okoz a meglepetésfaktor: senki nem kalkulált Márki-Zay Péter győzelmével, és sokan nehezen tudják ezt a helyzetet elfogadni.

Felmerül a kérdés, hogy az ellenzéki oldalon tényleg minden szereplő győzelemre játszik-e.

Narancs: Ezt úgy kell érteni, hogy készülnek forgatókönyvvel a vereségre is, vagy hogy nem is akarnak nyerni, és aktívan vagy a passzivitásukkal tesznek a siker ellen?

László Róbert: Az természetes, hogy készülnek a vesztes forgatókönyvre is, valószínűleg mind a hat párt, sőt még a Fidesz is végiggondolja, mi van akkor, ha ellenzékből kell folytatni. De ennél azért többről van szó. Jól érzékelhető az intenzitásbeli különbség a DK vagy a Jobbik előválasztás alatti kampánya és a jelenlegi kampánytevékenységük között.

Narancs.hu: MZP maga kérte Gyurcsány Ferenctől, hogy ne kampányoljon.

László Róbert: Ez is benne van. De Jakab Péternek is több olyan megnyilvánulása volt, amivel inkább Márki-Zayt kritizálta, nem Orbán Viktort, és az ő fordulatszáma is alacsonyabb, mint az előválasztást megelőző egy évben bármikor.

Narancs.hu: Viszont az is igaz, hogy mivel minden pártnak vannak jelöltjei a billegő körzetekben, mindenkinek érdeke, hogy jól menjen az országos kampány.

László Róbert: Valószínűleg ezért nem estek szét; ha az történt volna, hogy a hatból csak két-három párt jelöltjei nyernek, sokkal nehezebb helyzetben lenne az ellenzék. Szerencsés fejlemény (persze kellettek hozzá az előzetes megállapodások is), hogy a 106 egyéni nyertes nagyjából leképezte a pártok országos támogatottságát, ennek így van összetartó ereje.

Abban egyébként rejlik lehetőség az ellenzék számára, hogy a 106 körzet döntő többségében most van legalább valamekkora esély a győzelemre, ráadásul a jelöltek túlvannak egy sikeres előválasztási kampányon, nem a választás előtt pár héttel jelennek meg a körzetükben alibizni. Ez a legtöbb jelöltben valamiféle becsvágyat alakíthatott ki, mondván, „ha a központban van is bizonytalanság, veszekedés, én a saját kampányomat becsülettel végig fogom csinálni”. Korábban top-down kampányokat láttunk, a központban megmondták, mi az üzenet, aztán vagy leszivárgott vagy nem. Ez részben persze most is így lesz, de várhatóan legalább ilyen fontos lesz a kampány bottom-up eleme, a helyi jelöltek nagyja a megszokottnál szorgalmasabban fog dolgozni.

Narancs.hu: Van egy kialakult választási földrajz, nagyjából ismerjük a választókerületek besorolását. Egy jó helyi kampánnyal mennyit lehet hozzátenni ahhoz, ami az ellenzék országos szerepléséből következne?

László Róbert: Mondok két nevet: Kész Zoltán és Márki-Zay Péter. 2015-ben élő ember nem számított rá, hogy Kész Zoltán győzni tud Navracsics Tibor körzetében, független jelöltként, úgy, hogy volt ellene LMP-s és jobbikos induló is. Hasonlóképpen, sok választókerületi besorolást láttam az elmúlt évtizedben, de 2018 februárja előtt senki nem tekintett Hódmezővásárhelyre úgy, mint egy ellenzék számára nyerhető városra. Az egyéni jelölt személye nem tudja átírni a választókerület jellemzőit, de ettől még alapvetően, akár 10-20 százalékponttal is meg tudja borítani az erőviszonyokat.

 
László Róbert
Fotó: Peczár Henriett
  

Narancs.hu: MZP azzal nyerte meg az előválasztást, hogy a pártokkal szemben határozta meg magát. Lehet ezt folytatni úgy, hogy a hatpárti szövetségé élén áll?

László Róbert: Egyértelmű, hogy Márki-Zay nagyon sok olyan embert bevonzott az előválasztásra, aki korábban nem is gondolta, hogy részt venne benne. 200 ezren csak a második fordulóban szavaztak, ezt nem lehet mással magyarázni, mint az ő meglepetésszerű előretörésével. Az outsider karakter ebben rengeteget számított. Ezt meg lehetne tartani a rendes választási kampányban, Orbán is úgy harcol látszatellenzékiként, a nép egyszerű gyermekeként az elit ellen, hogy 12 éve teljhatalma van Magyarországon. Ebből a szempontból is hiba volt viszont Márki-Zay hetedik frakciós követelése: kívülállóként egyből az asztalfőre ülhetett volna, ehelyett hónapokig csak egy politikusnak tűnt a sok közül a tárgyalóasztal mellett.

Narancs: A közvélemény-kutatásokban is érződik az ellenzék visszaesése: a taktikaiszavazas.hu most épp 112 fős többséget jósol a Fidesznek. Mennyire kell emiatt aggódniuk a pártvezetőknek?

László Róbert: Ez a hátrány egy jó kampánnyal akár le is faragható. Ha az ellenzék előnyét mérnék a közvélemény-kutatók, azt hihetnék, hogy megspórolhatják az előttük álló kampánymunkát; az is komoly veszély lenne.

Narancs.hu: Sok időbe telt, de megszületett az ellenzék közös arculata és felállt a közös kampánycsapat. Látszik már, mi lesz a fő üzenetük?

László Róbert: Nem igazán látszik. Ez is válságjel, amit oda lehet visszavezetni, hogy alapvető politikai feszültségek vannak a résztvevők között. Még a legfőbb programüzenetek sincsenek készen, be-bedobnak témákat, de különböző pártok különböző témákat helyeznek előtérbe, egyedül a népszavazási aláírásgyűjtést tudják felmutatni látványos közös akcióként. A program persze a választóknak csak egy kis részét érdekli, de a jelölteknek fontos lenne, hogy tudják, mit kell mondani, ha például a kormánymédia megkérdezi őket országos ügyekről.

A kormányzóképesség felmutatásával is adós még az ellenzék, ennek is eszközei lehetnének a jól kommunikálható programpontok.

Narancs.hu: Az ellenzék plakátjainak és MZP kommunikációjának jelentős része arról szól, hogy a rezsicsökkentést, a kerítést és a családtámogatásokat megtartják győzelmük esetén. Ez megnyugtatja a bizonytalan választókat vagy inkább a Fidesz témáit erősíti?

László Róbert: Az jó, hogy ezekre a kérdésekre van határozott válasza az ellenzéknek, az viszont semmiképpen nem szerencsés, hogy ezzel kampányolnak, még a videós anyagaik között is felülreprezentáltak a Fidesz témái. Alig van saját üzenet, azt sulykolják, hogy végső soron a Fidesz is csinált jó dolgokat, és ezeket mi megtartjuk. Meg lehetett volna találni azt a narratívát, ami ezen túlmutat, például hogy hogyan lehetne fenntarthatóvá tenni a rezsicsökkentést.

Narancs.hu: A „Legyen Magyarország Mindannyiunké!” szlogen és a szociális/gazdasági témák hangsúlyozása látszik egy másik fő vonulatnak. Ez működhet?

László Róbert: Fontosak a témák és fontos a program, de a legtöbb választót az érdekli, hogy le tudja-e váltani ez az ellenzék Orbán Viktort, az már kevésbé, hogy milyen üzenetekkel teszi ezt meg. El kell hitetni a választókkal, hogy győzhetnek, a győzelem érzületét kell megteremteni.

Ez az, ami Márki-Zaynak váratlanul jól sikerült az előválasztás két fordulója között, ezért jelent meg körülötte hirtelen rengeteg fiatal, láttak benne valamit, amit más politikusban nem. Ez az eufória hiányzik most, és ez valószínűleg nem a konkrét programpontokon múlik, hanem hogy a miniszterelnök-jelölt képes-e továbbra is elhitetni magáról, hogy úrrá tud lenni az ellenzéki zavarokon, képes-e elvinni a hátán egy Orbán utáni Magyarországot. Márki-Zay előválasztási sikerét sem lehet teljesen racionálisan megmagyarázni, egyszerűen volt benne valami, ami rezonált a szavazóknál. Az biztos, hogy a személyes jelenlét, az országjárás rengeteget számított és rengeteget fog számítani most is.

Narancs.hu: A Fidesz esetében általában azt szokták megjegyezni, hogy az előző választásokkal ellentétben most nincs igazi húzótémája a kampányuknak. Ez gyengíti a kormányoldalt?

László Róbert: Nem biztos. A Fidesz nagyon jól össze tudja tartani a saját táborát, egy jelentős részét hihetetlenül zárt véleménybuborékban tartja, ahol sok téma meg tud jelenni. 2014-ben simán nyertek azzal az üzenettel, hogy „Folytatjuk!”, és most is valami ilyesmire építik a kampányukat: „Magyarország előre megy, nem hátra”. Tehát folytatják ezt az utat, miközben a rezsicsökkentést és az egyéb megélhetést segítő intézkedéseket az ellenzék el akarja venni.

Van ebben logika, minden kutatás azt mutatja, hogy az embereket leginkább a saját megélhetésük érdekli, az összes többi közpolitikai téma messze ezután jön.

Visznek persze szimbolikus ügyeket is a kampányban, ez a népszavazásban csúcsosodik ki, de nem véletlen, hogy a népszavazási kampány háttérbe szorult, nyilván azt mérik, hogy a megélhetés többet számít. Olyan választókat igyekeznek megtartani ezzel, akik alapvetően apolitikusak, nem biztos, hogy minden területen szimpatizálnak Orbánnal, de benne látják a garanciát arra, hogy a megélhetés költségei alacsonyan maradnak. Erről szólnak a hatósági árak és a korábban nem látott mértékű választási osztogatás.

Narancs.hu: Az inflációtól is megijedhettek?

László Róbert: Persze, most először nem kedvezőek a világpiaci folyamatok Orbánra nézve, új helyzet, hogy nem konjunktúrában kell kampányolnia. Ezt próbálja ellensúlyozni, utánam az özönvíz jelleggel: ha esetleg mégis elveszíti a választást, akkor a jelenlegi ellenzék számára lesz tehertétel a hatalmas hiány, ha meg ők nyernek, akkor valahogy majd csak megoldják.

Narancs.hu: Egy évvel ezelőtt még nehéz volt elképzelni, hogy nem a járvány és a járványkezelés lesz a kampány fő témája, mégis eléggé háttérbe szorult a politikai közbeszédben. Az ellenzéknek érdemes lenne jobban ütni a témát?

László Róbert: Most már nem, az embereknek nagyon elegük van a korlátozásokból (bár már alig vannak), ráadásul az omikron-hullámban nehéz is lenne ezek mellett érvelni, sokkal gyakoribbak az enyhe tünetek, kevesebben kerülnek kórházba és a halálozás is alacsonyabb, mint korábban. Ha a járvány ennél fontosabb kampánytémává válna, az csak a Mi Hazánk felé terelné az embereket.

Narancs.hu: A két kisebb pártnak, a Mi Hazánknak és a Kutyapártnak van esélye a parlamentbe jutásra?

László Róbert: Van. Amikor két nagy tömb versenyez, mindig vannak kívülálló pártok, akik be tudják gyűjteni a lepattanókat, emlékezzünk 2002-ben a Centrum Pártra vagy 2006-ban az MDF-re. Mindig lesznek olyanok, akik nem kérnek egyik nagyból sem. Az ő begyűjtésükre elsősorban a Kutyapártnak van esélye, de a járványnak köszönhetően a Mi Hazánk sem csak abban reménykedhet, hogy szélsőjobboldali szavazókat választhat le a Fideszről, esélye van olyan apolitikus választók megszólítására is, akiknek fontos téma a járvány, és csak a Mi Hazánk képviseli azt, amit ők éreznek. A kis pártok szereplése közvélemény-kutatásokkal teljesen prognosztizálhatatlan, ha valakit 3 százalékra mérnek, az hibahatáron belül lehet 5-6 százalék is.

Narancs.hu Török Gábor szerint az fogja eldönteni a választást, hogy a bizonytalan szavazókban milyen Fidesz-kép lesz a domináns választás napján és a megelőző hetekben. Ezzel egyetért?

László Róbert: Azzal mindenképp, hogy az utolsó néhány hét számít igazán. A bizonytalan vagy apolitikus szavazók nem úgy működnek, hogy már a kampány elején odacsapódnak valamelyik oldalhoz. Nem foglalkoznak az egésszel, próbálják kizárni az életükből, aztán a választás előtti napokban, talán egy-két hétben kapnak észbe, hogy valakire mégis szavazni kéne, és az fogja eldönteni a szavazatukat, hogy ebben az időszakban milyen benyomások érik őket, milyen érzületek alakulnak ki bennük. Nagyon fontos lesz, hogy az utolsó két-három hétben ki hogyan kampányol, de hogy pontosan milyen üzenetekkel lehet meggyőzni ezt a szavazói réteget, azt nehéz előre megmondani. Az ellenzéknek egyszerre kell rájátszania a kormánnyal szembeni ellenszenvre, bizalmatlanságra és elhitetni ezekkel az emberekkel, hogy van alternatíva. Nem egyértelmű ma még, hogy erre képesek lesznek-e.

Narancs.hu: Minden választás előtt felmerülnek az úgynevezett „atombombák.” Most a Völner-Schadl-ügy látszik a legkomolyabb botránynak. Ez elérhet az apolitikusabb választókhoz is?

László Róbert: Elérhetne, ez az ellenzék munkáján múlik. Tudják, hogy ma már nem elég kiállni egy sajtótájékoztatóra, és bízni abban, hogy majd a médián át leszivárog az üzenet az emberekhez. A door-to-door kampány működik, a szórólapozás, a pultozás, a kopogtatás. A korrupció igenis érdekli az embereket, csak tehetetlennek érzik magukat, és nem hiszik el, hogy bárminek következménye lehet. Ha az ellenzék meggyőzően tudná állítani, hogy most először következménye lesz a korrupciónak, akkor ez vezető téma lehetne, de ezt egyelőre nem érzem, és a Völner-ügyet is inkább lecsengőben lévőnek látom. A független sajtó újabb és újabb részleteket tár fel, egy szűk réteget ez érdekel, de nem látszik a tömeges felháborodás, és ez nem is fog magától megteremtődni. A kampány során akár még képes is lehet rá az ellenzék, hogy létrehozza.

Narancs.hu: Elképzelhető, hogy valamilyen ügynek a Borkai-botrányhoz hasonló hatása lesz a választás előtt?

László Róbert: A meglepetés definíció szerint olyasvalami, amit nem látunk előre. Két hónap alatt sok minden történhet, a Borkai-videónak bizonyosan volt hatása, és most sem kizárt, hogy jön valami ilyesmi,

de az ellenzék azzal követné el a legnagyobb hibát, ha egy tőle független atombombától várná, hogy szétveri a Fidesz táborát. 2018-ban ez volt a Simicska-atombomba, amit sosem dobtak le.

Narancs.hu: Az orosz-ukrán konfliktusra az ellenzék is ráült az Orbán-Putyin találkozó kapcsán. Kampánytémává tehetők az ilyen geopolitikai kérdések?

László Róbert: A nyugati orientáció képviselete a kormány keleti nyitásával szemben működőképes kerete lehetne az ellenzéki kampánynak, de nem látom, hogy nagyon felépítették volna. Hellyel-közzel beszélnek erről, de nem helyezték bele ebbe a narratívába a teljes programjukat, pedig ebből minden levezethető lenne. Két napig erről beszéltek, mert volt egy Putyin-Orbán találkozó, de a kritikus tömeg erre nem figyel oda. Ha kitörne a fegyveres konfliktus, azt mindenki észrevenné, de bízzunk benne, hogy erre nem kerül sor. Amíg csak a fenyegetőzés megy, addig az orosz-ukrán konfliktus nem fogja elérni a politikát figyelő közönségen kívüliek ingerküszöbét.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk