Lázár János: A magyar államnak nincs erőforrása felújítani a pályaudvarokat

  • narancs.hu
  • 2024. december 10.

Belpol

A miniszter szerint még csak „félkész állapotban van az ország”, és Magyar Péter felemelkedése egyetlen hibának tulajdonítható.

Megrendült a Fidesz a kegyelmi ügy hatására – mondta Lázár János, az Építési és Közlekedési Minisztérium tárcavezetője az ATV-ben tegnap este. „Nem Magyar Péter hozta el a csodát, mi követtünk el egy hibát” – igyekezett semmissé tenni ellenfelük politikai teljesítményét.

Lázár János azt gondolja, Magyar Pétert komolyan kell venni, de ő erősen abban hisz, hogy „a Fidesznél csak a Fidesz jobb”. Az ország „félkész állapotban van”, és a Tisza Párt elnöke „ebből akar politikát csinálni” az országjárásával. „Azonban csak az érem egyik oldalát mutatja, ami nem fair. Az igazság ugyanis valahol középen van, vannak hiányosságok, de sok fejlődés történt az utóbbi években, ezt pedig hülyeség lenne cáfolni.”

Abban, hogy Menczer Tamás minősíthetetlen stílusban támadta meg Magyart a nyílt utcán, Lázár nem talált kivetnivalót: „Meg kell barátkoznia ennek az országnak azzal, hogy a politika ebbe az irányba halad.” Magyar Péter amúgy is a „brüsszeli elit” érdekeit képviseli.

A pályaudvarok „privatizációjáról” is kérdezte Lázár Jánost az Egyenes Beszéd műsorvezetője, Rónai Egon. „Érdemes nyugodtnak maradni” – mondta Lázár János a hír kapcsán, miszerint a kormány 99 évre (!!!) magánkézbe adná a budapesti főpályaudvarok környékén lévő vasúti területeket. (Vitézy Dávid fővárosi képviselő és tömegközlekedési véleményvezér szerint ez a modell az 1990-es évek reprivatizációját idézi, hozzátéve, hogy ilyet se nyugati demokrációkban, se arab olajmonarchiákban nem látni.)

Lázár szerint csak arról van szó, hogy a pályázattal magántőkét kívánnak bevonni a MÁV működésébe, hogy „win-win szituáció alakuljon ki”. „Ha az ország azt akarja, hogy legyen pályaudvar-felújítás, akkor nem látom akadályát annak, hogy kizárjuk a magyar magánbefektetőket (sic!) abból, hogy ebben a felújításban részt vegyenek” – mondta Lázár, és elismerte, hogy

a magyar állam annyi erőforrással sem rendelkezik, hogy fel tudja újítani a pályaudvarokat.

Amikor arról beszélt, hogy 35 év után „végre pénzt kell költeni” a közlekedésre, Rónai közbeszúrta, hogy mégis ő húzta ki a Nyugati pályaudvar felújítását és egyéb fejlesztéseket a Budapesti Fejlesztési Központ terveiből. Erre Lázár azt mondta, hogy azért, mert neki „az utas érdeke az első”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.