Lázár János: A magyar államnak nincs erőforrása felújítani a pályaudvarokat

  • narancs.hu
  • 2024. december 10.

Belpol

A miniszter szerint még csak „félkész állapotban van az ország”, és Magyar Péter felemelkedése egyetlen hibának tulajdonítható.

Megrendült a Fidesz a kegyelmi ügy hatására – mondta Lázár János, az Építési és Közlekedési Minisztérium tárcavezetője az ATV-ben tegnap este. „Nem Magyar Péter hozta el a csodát, mi követtünk el egy hibát” – igyekezett semmissé tenni ellenfelük politikai teljesítményét.

Lázár János azt gondolja, Magyar Pétert komolyan kell venni, de ő erősen abban hisz, hogy „a Fidesznél csak a Fidesz jobb”. Az ország „félkész állapotban van”, és a Tisza Párt elnöke „ebből akar politikát csinálni” az országjárásával. „Azonban csak az érem egyik oldalát mutatja, ami nem fair. Az igazság ugyanis valahol középen van, vannak hiányosságok, de sok fejlődés történt az utóbbi években, ezt pedig hülyeség lenne cáfolni.”

Abban, hogy Menczer Tamás minősíthetetlen stílusban támadta meg Magyart a nyílt utcán, Lázár nem talált kivetnivalót: „Meg kell barátkoznia ennek az országnak azzal, hogy a politika ebbe az irányba halad.” Magyar Péter amúgy is a „brüsszeli elit” érdekeit képviseli.

A pályaudvarok „privatizációjáról” is kérdezte Lázár Jánost az Egyenes Beszéd műsorvezetője, Rónai Egon. „Érdemes nyugodtnak maradni” – mondta Lázár János a hír kapcsán, miszerint a kormány 99 évre (!!!) magánkézbe adná a budapesti főpályaudvarok környékén lévő vasúti területeket. (Vitézy Dávid fővárosi képviselő és tömegközlekedési véleményvezér szerint ez a modell az 1990-es évek reprivatizációját idézi, hozzátéve, hogy ilyet se nyugati demokrációkban, se arab olajmonarchiákban nem látni.)

Lázár szerint csak arról van szó, hogy a pályázattal magántőkét kívánnak bevonni a MÁV működésébe, hogy „win-win szituáció alakuljon ki”. „Ha az ország azt akarja, hogy legyen pályaudvar-felújítás, akkor nem látom akadályát annak, hogy kizárjuk a magyar magánbefektetőket (sic!) abból, hogy ebben a felújításban részt vegyenek” – mondta Lázár, és elismerte, hogy

a magyar állam annyi erőforrással sem rendelkezik, hogy fel tudja újítani a pályaudvarokat.

Amikor arról beszélt, hogy 35 év után „végre pénzt kell költeni” a közlekedésre, Rónai közbeszúrta, hogy mégis ő húzta ki a Nyugati pályaudvar felújítását és egyéb fejlesztéseket a Budapesti Fejlesztési Központ terveiből. Erre Lázár azt mondta, hogy azért, mert neki „az utas érdeke az első”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.