Lázár János: A magyar államnak nincs erőforrása felújítani a pályaudvarokat

  • narancs.hu
  • 2024. december 10.

Belpol

A miniszter szerint még csak „félkész állapotban van az ország”, és Magyar Péter felemelkedése egyetlen hibának tulajdonítható.

Megrendült a Fidesz a kegyelmi ügy hatására – mondta Lázár János, az Építési és Közlekedési Minisztérium tárcavezetője az ATV-ben tegnap este. „Nem Magyar Péter hozta el a csodát, mi követtünk el egy hibát” – igyekezett semmissé tenni ellenfelük politikai teljesítményét.

Lázár János azt gondolja, Magyar Pétert komolyan kell venni, de ő erősen abban hisz, hogy „a Fidesznél csak a Fidesz jobb”. Az ország „félkész állapotban van”, és a Tisza Párt elnöke „ebből akar politikát csinálni” az országjárásával. „Azonban csak az érem egyik oldalát mutatja, ami nem fair. Az igazság ugyanis valahol középen van, vannak hiányosságok, de sok fejlődés történt az utóbbi években, ezt pedig hülyeség lenne cáfolni.”

Abban, hogy Menczer Tamás minősíthetetlen stílusban támadta meg Magyart a nyílt utcán, Lázár nem talált kivetnivalót: „Meg kell barátkoznia ennek az országnak azzal, hogy a politika ebbe az irányba halad.” Magyar Péter amúgy is a „brüsszeli elit” érdekeit képviseli.

A pályaudvarok „privatizációjáról” is kérdezte Lázár Jánost az Egyenes Beszéd műsorvezetője, Rónai Egon. „Érdemes nyugodtnak maradni” – mondta Lázár János a hír kapcsán, miszerint a kormány 99 évre (!!!) magánkézbe adná a budapesti főpályaudvarok környékén lévő vasúti területeket. (Vitézy Dávid fővárosi képviselő és tömegközlekedési véleményvezér szerint ez a modell az 1990-es évek reprivatizációját idézi, hozzátéve, hogy ilyet se nyugati demokrációkban, se arab olajmonarchiákban nem látni.)

Lázár szerint csak arról van szó, hogy a pályázattal magántőkét kívánnak bevonni a MÁV működésébe, hogy „win-win szituáció alakuljon ki”. „Ha az ország azt akarja, hogy legyen pályaudvar-felújítás, akkor nem látom akadályát annak, hogy kizárjuk a magyar magánbefektetőket (sic!) abból, hogy ebben a felújításban részt vegyenek” – mondta Lázár, és elismerte, hogy

a magyar állam annyi erőforrással sem rendelkezik, hogy fel tudja újítani a pályaudvarokat.

Amikor arról beszélt, hogy 35 év után „végre pénzt kell költeni” a közlekedésre, Rónai közbeszúrta, hogy mégis ő húzta ki a Nyugati pályaudvar felújítását és egyéb fejlesztéseket a Budapesti Fejlesztési Központ terveiből. Erre Lázár azt mondta, hogy azért, mert neki „az utas érdeke az első”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.