Lázár János: Előfordul, hogy az emberek azt mondják, valami mást szeretnének

  • narancs.hu
  • 2024. december 12.

Belpol

„Nem tudok túllépni az ősbűnön” – mondta a kegyelmi ügyről a miniszter.

Kemény mondatok hangzottak el Lázár János szájából a Mandiner interjújában. A beszélgetésben szó van arról is, hogy az Építési és Közlekedési Minisztériumtól kirúgott műemléki referens hivatali visszaélés miatt tett feljelentést a miniszter ellen, mivel kiemelten védett budapesti műemlék épületeknek adtak bontási engedélyt. (Lázár cserébe feljelentette a referenst.) Erről Lázár azt mondta: „Legális vita, hogy mi ízléses és mi túlterjeszkedő, hol van a közérdek és az üzleti érdek határa, hogyan lehet az örökség­védelmi szempontokat érvényesíteni. De miről is van itt szó? A minisztérium egyik dolgozója jelentkezett egy politikai műsorba, amelynek immár állandó rovata van arról, hogyan kell feljelenteni egy minisztert. Ebben a műsorban coming-outolt a kolléga, vagyis előhozott néhány ügyet, amelyben szerinte hivatali visszaélés történt.”

A miniszter szerint valóban túl drágák az ingatlanok, ráadásul lakhatatlanok is, mert „a sürgősség és a lakásépítési boom jegyében mindenféle ócskaságot el akarnak adni az embereknek”.

Lázár János azt is elmondta, hogy a nyilvánosságban sokkal rosszabb képet sugallnak a közlekedésről a valóságnál, ő 10-ből 6 vagy 7 pontot adna. „Négy vonatból három nem késik, a menetrendtartási képesség 75-80 százalék, az európai átlag 90 százalék felett van.”

Annál tanulságosabb, amit Lázár a Fidesz népszerűségvesztéséről mond:

„Tény, hogy látunk vérnyomásemelő méréseket mostanság. Ha meg is lenne a váltás esélye, az sem volna meglepő, hiszen ha egy politikai erő tizennégy éve kormányozza az országot, előfordul, hogy az emberek azt mondják, valami mást szeretnének. De alapvetően nem erről van szó, hanem arról, hogy súlyos politikai hibát követett el két politikustársunk, Novák Katalin és Varga Judit, és ezen a társadalom és maga a Fidesz is nehezen jut túl. Nem tudok túllépni az ősbűnön.”

A miniszter megismételte azt, amit az ATV-ben is elmondott: ők csak egyetlen hibát követtek el, és nem Magyar Péter csinált csodát. A tévéinterjúban egyébként Lázár azt is beismerte, hogy a magyar államnak nincs erőforrása felújítani a pályaudvarait. Szerinte Magyar Pétert komolyan kell venni, de ő erősen abban hisz, hogy „a Fidesznél csak a Fidesz jobb”. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.