Jó fél ház fogadja a vendégeket a Sport filmszínházban, dacára a délutáni órának és annak a körülménynek, hogy a csütörtök mint olyan teljességgel alkalmatlan politikai tömegdemonstrációk kifejtésére, egyszer próbálták, abból lett a Vérvörös Csütörtök, nyögjük azóta is.
Az előcsarnokban afféle információs svédasztal terül, kínálata a kopogtatócédulától a kerületi röpiratokig terjed: láthatóan rétegigény kielégítése a cél, nem holmi zsibvásár kezdeményezése, bár az összeverődött sajtókontingens sorai közt itt-ott üzleti ajánlatok is elhangzanak, lehet hirdetést szervezni a politikai frontvonalak felett, és ez jó, Lenin saccolta meg így (a lövészárkok kézfogása, ha emlékezetünk meg nem tréfál) az első világháború kimenetelét, bár aztán ez se úgy lett, miért pont ez lett volna úgy.
A zuglói jelöltek közül
dr. Füzy Mártonné (21. vk.)
érdemes kiemelésre, a jobbik oldal reprezentánsa, önkormányzati tisztviselő. Zugló annyit köszönhet dr. Füzynének, hogy ha a Bosnyákon elkezdené köszönni dr. Füzynének Zugló, még a Barosson is köszönné: ő teremtette, úgyszólván a semmiből, a ZUPOK-ot, a Zuglói Polgárok Körét, mely szervezet -tudhatjuk meg a szervezet lapjából, a Zugló Hangjából, felelős kiadó: dr. Füzy Mártonné - az egyik legjelentősebb civil szerveződés a kerületben. Holott a zuglói civil szerveződések száma éppúgy, mint tevékenységük lázas izzása, közmondásos Észak-Pest-szerte: önszerveződő, mint egy zuglói, mondogatják süvegemelve a szókimondásukról nevezetes rákoscsaba-újtelepiek. Csak a Petőfi Csarnokot, ezt a kultúrcentrumnak indult, mára drogközponttá züllött szégyenfoltot, botrányok színhelyét nem sikerült kiakolbólítani a polgári értékekre fogékony kerületből, tudhattuk meg dr. Füzyné kortesbeszédéből, de azt is, hogy nem szívesen lennénk a Petőfi Csarnok bőrében, dr. Füzyné az a fajta politikus, akivel nem tanácsos ujjat húzni.
A 22. vk. meghódítására
dr. Kőhalmy Alfréd jogász
vállalkozott, aki megfontoltságáról híres. Egyszer olyan megfontolt volt, terjeng róla a szóbeszéd kerületszerte, hogy az ozsonnára szánt aludtteje felébredt, körülnézett, a másik oldalára fordult, majd elszenderült ismét, holott a képviselőjelölt még csak a latolgatásnál tartott. Kitűzött célja, hogy a parlamentből vessen gátat a hazai jogalkotásra jellemző kapkodásnak. Másik jellegzetes vonása az, hogy tudja, a polgárok alapvetően jogkövető hajlandóságúak. Szívügye továbbá a kerületi utak állapota, mely Isten, haza és család után kiált, akárcsak a közbiztonság, ahol a felsoroltakon felül a rendőrség fokozott közterületi jelenléte is kívánatos és szükséges.
A messzi tájak képviseletében szólásra emelkedők sorát
dr. Horváth Géza
nyitja meg. Poétikusan zsenge kora (sz.: 1967) ellenére vendéglátóipari és idegenforgalmi végzettséggel bír, ám a pálya, amelyet befutott, nem fújta le róla a pajkos ifjúság hímporát, hál´ isten; úgy köszöni meg dr. Torgyán elnök úrnak, amit érte és a hazáért általában tett, hogy abból a vak is kihallja a szeretet szavának szárnyalását. Igaz, ebben legfeljebb ha árnyalatnyival jobb a többieknél, az Elnök urat áhítat és rajongás övezi a képviselőjelöltek részéről, valamint az elnök asszonyt úgyszintén. Ha a kisgazdák jönnek be, családias hangulat uralkodik el a közéleten, és ez, mi tagadás, ránk férne.
Győry József
VIII. kerületi jelölt nem doktor, viszont elnöke a Magyar Ökölvívók Professzionista Szövetségének, ami ebben a szakmában valóságos doktorátusnak felel meg, ha nem több annál; másrészt, aki a VIII. kerületért kíván politikai szempontból síkraszállni, az holmi doktorátussal nem megy sokra, oda izom, vasakarat, koncentráció és küzdőszellem kell. Tőrőlmetszett ökölvívóerény mindahány. Győry képviselőjelölt a politika világában sem kíván hátat fordítani a sportnak, sőt annak felvirágoztatását tűzte zászlajára,a társadalom megbecsült pilléréről lévén szó. Fontosnak tartja ezenfelül, hogy a testnevelés-oktatókat ne lehessen többé bukfencmestereknek nevezni, mert ettől az anomáliától egyenes út vezet oda, hogy a sorkötelesek 37 százaléka bizonyul alkalmatlannak hazája fegyveres védelmére. Mindez azonban elkerülhető, ha a párt Elnöke miniszterelnökként vezetheti a képviselőjelölteket és persze magát az országot is.
A párt Elnöke,
dr. Torgyán József
a jelöltek után kezdi meg beszédét, összefoglalva és országos szintre emelve a részproblémákat, amelyeket a jelöltek megpendítettek. Főtémaként a privatizáció és a lakásépítés terén felhalmozódott visszásságok, illetve a választásokat (melyeken az Elnök 25 és 35 százalék közötti eredményt remél) követően foganatosítandó elképzelések kínálkoznak, így derül fény arra, hogy a magyar energiaipar egy amerikai állami vállalat, a General Electrics kezébe került, az idegen tőke lesben áll határainknál, holott ha annak idején nem gáncsolják el a kisgazdák kezdeményezését, a Hangya-hálózat térnyerését, akkor most a különböző válságok helyett az egyik boltban mezőkövesdi, míg a másik üzletben sarkadi árukat, valamint mindenütt magyar tejet szerezhetnénk be jutányosért, és mindjárt jobb lenne nekünk annál, ami most van, hogy mindezek mellé még a Bős-Nagymaros ügyében keletkezett, bumerángként visszacsapó keretmegállapodást is páncélteremben őrzik. A kisgazdák ezzel szemben végre megvalósítanák Torgyán elnök tervét, húszezer lakás építését húszmilliárd forintos költségből, ami enyhítene az országszerte tapasztalható lakásgondokon, melyek főludasak abban, hogy a rabszolgaanyák húzódoznak a gyermekszüléstől, továbbá abban, hogy egymillióért lakásépíteni nagyjából akkora teljesítmény, mint amilyen Jézusé volt a kenyerekkel meg a halakkal a hegyi beszéd ebédszünetében. Ami egy keresztény alapokon álló párttól - amely sokat vesztett régi bájából, cserében azonban egyre kormányképesebb erőnek tűnik, bár ebben a jelenlegi kormánynak is vannak érdemei, sőt - el is várható.
- kk -
