Szabó László Zsolt, az MTV elnöke ugyan két hete azt nyilatkozta az egyik napilapnak, hogy a rég beharangozott kirúgások első hulláma nem vagy alig fogja érinteni a műsorkészítőket, mégis felmondólevelet kapott Csermely Péter hírigazgatótól a Parlamenti Napló teljes belsős stábja, az Ablak című műsor és a Kóthy Judit vezette Mélyvíz munkatársai. Elbocsátották a vágók, gépkocsivezetők, raktárosok és sminkesek többségét. A tévések a felmondólevéllel együtt meghívást kaptak az MTV munkaerő-piaci tréningjére, ahol "csoportos mentálhigiénés tevékenység segíti az egyéni pszichés stresszhelyzet és stresszállapot kezelését".
A tévések szerint az elbocsátások mindenfajta általános szempontrendszert nélkülöznek: a külpolitikai szerkesztőségtől három olyan tapasztalt operatőr került fel a listára, akiknek ezen a héten érvényes vízummal és forgatási engedéllyel kellett külföldre utazniuk. Felmondólevelet kapott egy olyan rendezőasszisztens, aki egy hónapja lépett munkába, és kirúgták a Mélyvíz utódműsoraként elindult Záróra egyik korábban felkért rendezőjét. Azt ugyan még a listán szereplő első körbe szintén belekerült Gombár János, az Ablak főszerkesztője is elismerte, hogy a Szabadság tér 17-ben minden racionális elgondolás szerint tényleg szükség van komoly létszámleépítésre. Csak azt nem érti például, miért kérte fel a vezetőség egy, az Ablak helyett szombat délelőtt műsorra kerülő kétórás közszolgálati adás kidolgozására, ha már nem számítanak a munkájára. Hogyan lehet beindítani egy műsort olyan szerkesztőkkel, akik nem tudhatják, hogy az első pár adás után maradhatnak-e vagy sem?
A tévések egy része a fejetlenség mellett politikai indokokkal magyarázza a tömeges elbocsátásokat, egyikük szerint az "meghaladja a legsötétebb csúcsi időket is".
Az eddig ismert nevek azonban nem ezt mutatják: a liberális vagy szocialista érzelmű műsorkészítők mellett a konzervatív-jobboldalinak elkönyvelt dolgozóktól is megválik az MTV. Az évek óta lelkiismeretesen dolgozó tévések mellett felmondólevelet kaptak olyanok is, akik hónapok óta nem lépték át a Szabadság tér küszöbét, fizetésüket viszont folyamatosan kapták. Az indoklásokat hiányoló műsorkészítők érvelésével szemben egy kereskedelmi tévés szakember úgy fogalmazott: nincs az a piaci viszonyok közt jól működő tévétársaság, ahol minimális nézettségű, hatalmas személyzettel készített műsorok megszüntetését indokolni kellene, sőt ezt a Munka Törvénykönyve sem írja elő.
A közszolgálati televízió jól működőnek semmiképp nem nevezhető: a mostanáig 26OO emberrel működő gigacég napi húszmillió veszteséget termel. Az 1999 szeptemberére ígért egységes, megújult műsorstruktúrát a ház dolgozói nem ismerik. Az elmúlt hónapokban a vezetés napról napra változtatott a műsorok idején, legtöbbször anélkül, hogy a produkciókat időben értesítették volna erről.
A tévés érdekvédő szervek szerint Szabó László Zsolt a törvényi előírásoknak megfelelően bocsátotta el október közepi hatállyal a dolgozókat, mert terveiről tájékoztatta a szakszervezeteket, az üzemi tanács pedig konzultálhatott Szabóval. Ám az egyeztetések során elhangzott szóbeli ígéretekből szerintük Szabó semmit sem váltott be, érintetlenül hagyta például a nyugdíjas korúak és önként távozni akarók többségét.
Nem lehet tudni azt sem, mikorra sikerül túladnia a tévének azokon az ingatlanjain, amelyek fedezhetik a tarthatatlan mértékűre duzzadt adósságállomány konszolidációját. Mindenesetre a nyáron az adósságok mértékére, illetve a társasági törvény ilyen esetekre vonatkozó rendelkezéseire hivatkozva, ötven százalékkal szállították le az rt. alaptőkéjét. Azt csak képzett közgazdászok mondhatják meg, hogy így mennyire tarthatóak azok az árak, amelyeket még hivatalba lépésekor remélt kapni a nagy értékű belvárosi ingatlanokért a mostani elnök. A tárgyalások állítólag folynak. A MTV Rt. közben szép lassan feléli a vagyonát. A külsős kifizetések pedig jelenleg az áprilisban lejárt számlák környékén tartanak. A pénzügyi osztályról származó információk szerint a múlt heti utalások például azért nem mehettek el, mert azt valamelyik közhivatal leinkasszálta a számláról.
Kérdés az is, milyen döntést hoz majd novemberben a Legfelsőbb Bíróság a legitimitási ügyben. Az Országgyűlés bejegyezte ugyan a cégbíróság szerint törvénytelenül megválasztott elnököt, ám az MSZP emiatt a Legefelsőbb Bírósághoz fordult. Ha Szabó L. Zs. visszamenőleg megkapja az aláírási jogot, akkor érvényesek az elbocsátások is, ha viszont nem, úgy számos munkaügyi per fog indulni. A menesztett tévések már most is bíróságon akarják megtámadni felmentésüket.
Szomorú Béla
