újra nyomoznak Juszt László ellen: A titkok titka

  • Kovács Róbert
  • 1999. szeptember 23.

Belpol

Jogtörténeti érdekességgel rukkolt elő Györgyi Kálmán legfőbb ügyész, amikor felülbírálta két kollégája döntését, és velük ellentétesen államtitoknak minősítette a Kriminális című lapban az úgynevezett megfigyelési ügyről (kihallgatási jegyzőkönyvek) megjelent adatokat: például egy hivatásos kém nevét. Ha a nyomozás befejezése után a bíróság is hasonlóan gondolkodik, Juszt László tévés személyiség karrierje egytől öt évig megakadhat. Ez esetben sokunknak követnünk kellene őt a börtönbe, mivel többet tudunk a kelleténél.
Jogtörténeti érdekességgel rukkolt elő Györgyi Kálmán legfőbb ügyész, amikor felülbírálta két kollégája döntését, és velük ellentétesen államtitoknak minősítette a Kriminális című lapban az úgynevezett megfigyelési ügyről (kihallgatási jegyzőkönyvek) megjelent adatokat: például egy hivatásos kém nevét. Ha a nyomozás befejezése után a bíróság is hasonlóan gondolkodik, Juszt László tévés személyiség karrierje egytől öt évig megakadhat. Ez esetben sokunknak követnünk kellene őt a börtönbe, mivel többet tudunk a kelleténél.

Györgyi Kálmán legfőbb ügyészt saját bevallása szerint "kiverte a verejték", amikor szabadságáról visszatérve meglátta a határozatot, amit helyettese hozott. Pedig csak rutinosan át akarta futni az anyagot, azért, hogy az újságíróknak kimerítő és pontos válaszokat adhasson, ha erről kérdezik. De amint meglegyintette a vonatkozó törvény szelleme, úgy hasított belé a felismerés: a kiskésit neki, a "titokköri jegyzék" egyértelműen eligazít minden józanul gondolkodó jogalkalmazót. Magasan kvalifikált kollégái tévesen jogértelmeztek.

Györgyi Kálmán ekkor olyat tett, amit legutóbb kilenc éve: hivatalból és saját hatáskörben felülvizsgálta két régi kollégája, Bócz Endre fővárosi főügyész és Fábián helyettes legfőbb ügyész határozatait, és újbóli nyomozásra szólította fel a rendőrséget Juszt László államtitoksértési ügyében. Györgyi Kálmán véleménye szerint minden kétséget kizáróan ő értelmezi helyesen a törvényt, a szaktársak pedig félreértik. Györgyi törvényértelmezése szerint minden, a nemzetbiztonsági szolgálat működésével és személyi állományával kapcsolatos adat titkos. Mivel a Kriminálisban megjelent dokumentumokban olvasható egy kém neve (bizonyos Csóka alezredesé), és szó van bennük a szolgálat működéséről is (méghozzá az, hogy törvénytelenül működtek, mert maszekoltak), és a dokumentumokat korábban szabályszerűen titkosították (hogy ki, az máig titok), ezért Györgyi szerint az államtitoksértés alapos gyanúja most is fennáll. Azaz folytatni kell a nyomozást. A korábbi határozatok ezzel szemben úgy érveltek, hogy a tövényben leírt "személyi állomány" kifejezés legalább a kémek egy csoportját kell hogy jelölje, nem pedig egy személyt. Másrészt hogy az nem államtitok, hogy valaki a nemzetbiztonsági szervek hivatásos tagja.

Nyomáspróba

Györgyi Kálmánt egyik kollégája sem tudta szigorú gondolatmenetéből kimozdítani. Pedig behívatta magához az összes szaktársat, aki valamilyen formában részt vett a korábbi határozatok meghozatalában, és részletesen előadta "az iskolázott jogászoknak" saját értelmezését és lényegre törő, ám "tárgyilagos jogi vitát" folytatott velük.

"Az a helyzet, hogy szervezeti okokból tudomásul kellett venniük. De azt gondolom, hogy megértéssel voltak az általam előadottak iránt", mondta a tévében Györgyi Kálmán, és visszautasította a feltételezést, hogy politikai nyomásra döntött volna. "Ez lehet, hogy hiányérzetet okoz bárkiben... hogyha egy ilyen intervenció vagy intervenciós kísérlet történt volna, valakinek erről tudnia kellene", érvelt, mondanunk sem kell, rém meggyőzően.

Györgyi "saját jogi képzettségének és jogi meggyőződésének megfelelően döntött, és egy abszolút konzisztens gondolatmenetet vezetett elő", emlékezett elöljárója előadására Bócz Endre felülbírált szaktárs, aki értetlenségünkre, hogy miként lehet egy törvényt ennyiféleképpen értelmezni, csak annyit mondott: "A magyar nyelv egy rendkívül kifejező nyelv, számos árnyalatot képes érzékeltetni."

Juszt László a MaNcsnak csak annyit mondott, hogy "Györgyi vagy rosszul választotta meg munkatársait, vagy valami más történt". Néhány napja első meglepetésében még azt nyilatkozta, hogy Györgyi a kormány parancsára cselekedett, de mivel ezt nem tudja bizonyítani, nekünk már ezt nem mondta. Juszt akkor azt is állította, hogy aki a titkosszolgálatok helytelen működésére hívja fel a nyilvánosság figyelmét, az nem követ el bűnt. Csak az, aki egyéni vagy közérdeket sért. A titkosszolgálatok törvényes működése pedig közérdek.

Ki ez a Csóka?

Hasonlóan vélekedik Szikinger István alkotmányjogász is, aki nem tudja elképzelni, hogy miféle államérdek sérült azzal, hogy megjelent a hivatásosként beszervezett Csóka alezredes neve a sajtóban. "Ha valóban kiemelkedően fontos lenne ez a Csóka alezredes, akkor miért nem álnéven szerepelt a parlament nemzetbiztonsági bizottságának készült anyagban, amiből végül a Kriminális több részletet is nyilvánosságra hozott? Vagy miért írták le egyáltalán a nevét, ha szupertitkos küldetésben volt?" - tett fel érdeklődésünkre két darab költői kérdést. (A hetilapban egyebek mellett egy Lakatos nevű kém beszél arról, hogy kollégái magánmegrendelésre is dolgoznak, illetve szó van a Pokorni Zoltán fideszes politikus elleni konspirációról is [részletesen lásd: Égj, Trabant, égj!, MaNcs, szeptember 9.])

Szikinger számára azonban ennél sokkal zavarosabb ez az egész ügy. Nem tudja például elképzelni, hogy valakit elítéljenek egy olyan jogszabály alapján, amelyikben nyilvánvaló elírások vannak. Az állam- és szolgálati titokról szóló 1995-ös törvényszöveg két évvel ezelőtti módosításakor például beiktattak a jogszabályba egy új pontot, méghozzá arról az apróságról, hogy ki minősíthet egy információt titkosnak. De a betűjelzést elfelejtették módosítani. Így a titkosításra jogosultak körével kapcsolatban a szöveg egy ponton teljesen értelmetlen helyre utal vissza, miszerint a Miniszterelnöki Hivatal minisztere is titkosíthat, ha akar. Ha szó szerint értelmezzük a szöveget, ahogy Györgyi Kálmán tette ezt a "titokköri jegyzék" esetében, akkor most csak a rendvédelmi szervek első számú vezetői mondhatják meg, mi legyen államtitok. A Kriminálisban közzétett dokumentumra azonban valószínűleg nem a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója nyomta rá személyesen a "szigorúan titkos" pecsétet. De hogy ki, azt nem tudni.

Szikinger szerint az is elgondolkodtató, hogy a törvény értelmében maga az információszerzés ténye is államtitok, tehát aki erről beszél, és aki ezt hallgatja, maga is egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Ha így van, akkor nemcsak Orbán Viktort kéne lesittelni (aki azzal a bejelentéssel kezdte miniszterelnöki karrierjét, hogy az előző ciklusban a titkosszolgálatok közpénzen figyeltek fideszes politikusokat), hanem az őt hallgató polgárok hadát is (akik erről tudomást szereztek, még ha jóformán csak ennyit is).

A rendőrségi nyomozás az államtitoksértés bizonyítására most tovább folytatódik. A vizsgálódás vélhetően kitér arra is, hogy honnan került Juszt László birtokába a megfigyelési ügy több dokumentuma. Kosztolányi Dénes, a megfigyelési bizottság fideszes elnöke biztos benne, hogy a bizottság ellenzéki tagjai közül juttatta el valaki az iratokat. Kövér László, a polgári titkosszolgálatokat irányító miniszter még ennél is többet tud: szerinte már megkezdődött a hídverés a szervezett bűnözés és a média között. Részleteket nem árult el. A célszemélyek kiléte nyilván államtitok.

Kovács Róbert

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.