Miközben a középiskolás diákok globális kompetenciafelmérésén (PISA) számos OECD-ország, köztük Magyarország is romló eredményeket mutat, más nemzetek stabilan hozzák a „jó jegyeket”. Az e téren „eminens” Szingapúr és Észtország egy-egy oktatási szakemberét kérdeztük a minőségi oktatás összetevőiről.
Bár az egyértelműen antiszemita Csurka István kormánypárti rehabilitálása, emlékezetének felkarolása elsőre meglepő lehet, valójában szervesen következik abból, hogy mit gondol a Fidesz a 20. századi magyar történelemről és a rendszerváltásról.
Eszköz- és emberhiány, ráadásul a meglévő, eleve elégtelen mentős kapacitást terhelő pluszfeladatok – a rendszerben kódolva van a hibázás lehetősége. Valójában az a csoda, hogy nem gyakrabban történnek ilyen esetek.
A belpolitikában az idei az ő éve volt. A Tisza Párt felfutása zárójelbe tette az ellenzék eddigi munkáját, és defenzívába kényszerítette a Fideszt.
A Tisza Párt elnöke a kormányfő régi viccét idézte a ministránsról és a perselyről.
Azt nem árulja el, kikre gondol, de szerinte jó lenne, ha a Fidesz minél hamarabb megszabadulna tőlük.
Az alaptörvényt is, hogy a legfőbb ügyészt ne csak az ügyészek közül választhassák.
Az építési és közlekedési miniszter Hajdú Péternek adott interjút. Szerinte az igazán ütős balhé nem Magyar Péter feltűnése volt, hanem a kegyelmi ügy.
Ami 2006-ban a Fidesz-tábornak csak ostrommal sikerült, azt a miniszterelnök veje adásvétellel oldotta meg.
Javaslata szerint addig kerüljék el a fodrászatokat, míg fény nem derül az Orbán-család gazdagodására.
Sára Botond szerint a költségvetést sem tudja majd megszavazni a Közgyűlés.
