Mi lesz a nyugdíjakkal?

Elverték a jövőt

Belpol

Lehetetlen immár elfedni a magyar nyugdíjrendszer strukturális bajait. Lehet titkolni a kassza hiányát, lehet utalványt osztogatni – a demográfia, az elhibázott és a meg nem hozott kormányzati intézkedések baljós jövőt vetítenek előre. Aligha véletlen, hogy egyelőre a kormány­váltásra készülő erő próbálkozásai is harmatgyengék.

Nem adtak jó választ a nyugdíj és a nyugdíjrendszer kérdéseire az elmúlt 15 évben az Orbán-kormányok. Szinte egyetlen olyan intézkedés sem született 2010 óta, amely strukturálisan javította volna a rendszer fenntarthatóságát. Ami történt, csupán arra volt jó, hogy elkendőzze a problémákat és ebből újabb problémák szülessenek – mintha zöld-sárga szigetelőszalaggal tekernénk be azt, amit nem sikerült megjavítani, hátha úgy nem látszik. Mára azonban a legtöbb helyen elengedett a buhera. Az átlagnyugdíj az átlagbérhez viszonyítva egyre kevesebbet ér, viszont a költségvetés számára még ennek a finanszírozása is folyamatos többletteher. Politikai veszteség nélkül azonban nincs nyugdíjreform – és akkor még arról az igényről, hogy a szisztéma igazodjon a társadalom felépítéséhez, nem is beszéltünk.

A főbűn

A legtöbben nyilván a magánnyugdíjpénztári pillér bedöntését említenék meg elsőnek a hibás döntések közül, és valóban nehéz lenne ilyen rövid idő alatt komolyabb kárt okozni annál, mint amit ez a lépés tett. Az, hogy az államosított 3000 milliárd forintot pillanatok alatt elégette a kormány, csak a legkisebb baj volt. Sokkal súlyosabb problémákat okoz az, hogy ezt az összetett és egyébként hibáktól hemzsegő rendszert a bevezetése után nem sokkal nem megjavították, hanem megszüntették.

A magánnyugdíjpénztári rendszer mögötti elgondolás az volt, hogy néhány évtized alatt az állami pillért az erős magánpénztári és a hasonlóan erős önkéntes pénztári pillér fogja megtámogatni, így a jövő nyugdíjasai – tipikusan én, aki pályakezdőként kötelezően manyup-tag voltam – már sokkal kevesebbe fognak kerülni; és ami még fontosabb, a költségvetés nyugdíjkiadásai nem fognak kiszámíthatatlan mértékben emelkedni. Ezen évtizedek alatt a rendszer ráfizetéses lesz, mert amit én a manyup-számlára utaltam, azt az államnak ki kellett egészítenie, hiszen a mai nyugdíjasoknak valamiből járadékot kellett fizetni. De előbb-utóbb a magánnyugdíjpénztári láb, illetve az abból indított kifizetések könnyítettek volna az állam nyugdíjfizetési kötelezettségein.

A rendszer nagyjából ezen építkezési időszak felénél lett bedöntve. Hirtelen pénzbőség állt elő, felszabadultak a megtakarítások, és ezt a pénzt el lehetett verni; emellett kipótolni sem kellett már semmit a büdzsében. A nyugdíjrendszer finanszírozása papíron egyensúlyközeli állapotba került, de mindenki tudta, hogy ez átmeneti, hiszen a felosztó-kirovó rendszer fenntarthatatlan – nem csupán Magyarországon, máshol is. (Lásd erről két keretes írásunkat – a szerk.)

Járulékos kárt okozott, hogy megrendült a bizalom a hosszú távú megtakarítások és állami kedvezmények iránt. Az önkéntes pénz­táraknak annyi tagjuk van, mint húsz éve, az ott megtakarított vagyontömeg nem lesz elegendő arra, hogy mindenkinek érdemi ki­egészítést adjon a nyugdíja mellé – az állam pedig tovább gyengíti a rendszert azzal, hogy folyamatosan kapukat nyitogat, egyre több mindenre lehet költeni a nyugdíjcélú megtakarításokat, most például lakásfelújításra. A kormány lemondott arról, hogy hosszú távú megtakarításra ösztönözze a lakosságot, pedig ez iszonyatosan fontos lett volna.

Albűnök

A megmaradt rendszert további intézkedések erodálták. A költségvetés számára életmentő volt 2013-ban a nyugdíjjárulék plafonjának eltörlése – korábban az egyéni járulékot az átlagbér háromszorosáig kellett csak fizetni, fölötte nem, azóta a teljes bér járulékköteles. A plafon eltörlése révén a nyugdíjjárulékból befolyó összeg megugrott, egyensúlyba került a nyugdíjkassza, a bevételből finanszírozni lehetett a kiadást.

Ám ez csak átmeneti állapot volt. A járulékplafonnal ugyanis együtt járt a járadékplafon is, vagyis ami után nem kellett járulékot fizetni, az után nyugdíj sem járt. Nem voltak milliós nyugdíjak, a kifizetés korlátos, tehát tervezhető, egyben társadalmi szempontból igazságosabb volt. Már nincs ilyen korlát, így egyre nagyobb a nyugdíjak közti különbség. Van, aki százezer forintot kap, más milliós összeget. És ma már sokkal többe kerül ezeket az extra összegeket kifizetni, mint amennyi plusz a járulékokból befolyik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

Az öntudat napjai

A a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.

Utat tört magának

Tasó Lászlót 2022-ben még szavazati rekorddal választották országgyűlési képviselővé, jövőre már csak listán indítja a Fidesz–KDNP. Nyíradonyban, ahol harminc éve lett polgármester, és ahová dőlt az uniós pénz, az új vezetés kifizetetlen közvilágítási számlával, büntetőeljárásokkal szembesült, továbbá azzal, mi minden függ a képviselőtől.