Kié lesz a miskolctapolcai barlangfürdő?

Addig is: merülés!

Belpol

Miskolc egyik fő nevezetessége, a Miskolctapolca Barlangfürdő tíz hónapja nem fogad látogatókat, és még jó ideig nem is fog megnyitni. A helyi, turizmusból élő cégek szenvednek, a háttérben pedig egy óriásprojekt körvonalazódik. Ki építhet majd 150 szobás szállodát a fürdő mellé?

Miskolctapolca, sétány. Néhányan lézengenek csak a park ösvényein és a barlangfürdő felé vezető úton, pedig nyár van, a szezon közepe. A fürdőbe elvétve térnek be az emberek, a pavilonsoron van, aki még ki se nyitott, pedig már elmúlt tizenegy. Van olyan vállalkozó, aki hónapok óta videózza a kihalt sétányt, és osztja meg a közösségi médiában, hogy tavaly novemberben sem volt itt semmi élet és most sincs. Volt olyan nap, épp a júliusi hőség idején, amikor pár ezer forint bevételt sikerült elérni, így délután fél háromkor inkább bezárt és hazament.

A környékbeli szállodák nagyjából félházzal működnek, amelyiknek van wellnessrészlege, az még elgurul valahogy, de a saját attrakció nélküliek gondban vannak. Van olyan kisebb egység, amelyet évek óta próbál eladni a tulajdonosa. A Covid után az energiaárak elszállása is megütötte a vállalkozást, akkor döntött úgy a tulajdonos, hogy nem csinálja tovább. Hiába árulja, most nincs rá jelentkező. Mások kitartanak, máshonnan finanszírozzák az itt keletkezett veszteségüket, vagy takaréklángra teszik az üzemeltetést. Ha tovább bírják, mint valamelyik konkurencia, annyival is beljebb vannak.

Leégett, megnyitott, de mégsem

A barlangfürdő gyógyászati központjának épülete tavaly szeptember 6-án gyulladt ki és szenvedett jelentős károkat. Már akkor, az utolsó három hónapra is félmilliárd forint kieséssel számolt a turisztikai szektor, ma pedig már nem is összesítik a mínuszt. A KSH adatai szerint az év első öt hónapjában több mint 10 százalékkal esett vissza a Miskolcon eltöltött vendégéjszakák száma 2024 hasonló időszakával összevetve, miközben országosan 4 százalékos növekedés volt. Néhány fürdővárossal összevetve is szignifikáns a különbség, Hévíz, Siklós és Harkány növekedett e tekintetben, Bükkszentkereszt, Hajdúszoboszló és Egerszalók pedig csökkent ugyan, de kisebb mértékben, mint Miskolc. Mivel mindig az év első hónapjaiban a legrosszabbak a látogatottsági adatok, az igazi pofán vágás a nyári adat lesz, ám az értelemszerűen még nem elérhető.

Amióta a fürdő zárva van, olyan a városrész, mintha savaztak volna. „Nem csak mi veszítünk – mondta a Narancsnak az egyik szálláshely-szolgáltató –, bár itt nagyon látványos a turisták hiánya, de a belvárosban ugyanúgy kínlódnak, az ottani szálláshelyekre, éttermekbe se jönnek annyian.” Minek is jönnének? Itt egyetlen dolog van, ami máshol nincs, a barlangfürdő, az meg zárva van.

 
A tavaly szeptemberi tűz
Fotó: MTI/Vajda János

Miután a fürdő leégett, a frissen hivatalba lépett fideszes városvezetés úgy gondolta, hogy az újjáépítés egyben korszerűsítés is legyen – a fürdőre valóban ráfér némi ráncfelvarrás. Valójában persze akkor járt volna el gondos gazdaként a város, ha 2020/2021-ben esett volna neki a fürdőnek, amikor a Covid alatt eleve minden zárva volt – akkor talán le sem égett volna. Ezzel együtt az idén januárban arról szóltak a hírek, hogy tavasszal történik valami. Aztán pedig az volt az ígéret, hogy június 30-án lesz nyitás; ha az egészségcentrum nem is nyit ki, de a barlang igen.

Ám hiába kürtölte szét pár hete a városvezetés, hogy megnyílt a fürdő, ez nem volt igaz. A „nyitás” ugyanis csak annyit jelent, hogy a kinti részt lehet látogatni, a bentit – magát a barlangot, az egészségturisztikai részleget – azonban még nem. Senki sem tudja, mit várt a városvezetés ettől. Ami most van, az semmire se jó, nincsenek csúszdák, izgalmak, cserébe hideg a víz. Innen fél kilométerre ott az Ellipsum, ha valaki nagy strandra vágyik. Ezért senki se fog ide jönni – summázzák a helyi vendéglátósok. Névvel nem akartak nyilatkozni, mert jobb a békesség.

 
Kinyitott, de zárva van
Fotó: Pusztai László/Miskolc-Észak Hírnök

Pénz van, de mire elég?

A kormány Lázár János iránymutatásával 1,3 milliárd forint azonnali támogatást ígért a fürdő újjáépítéséhez, amihez hozzá lehet számolni további egymilliárd forintot, amit a biztosító elvileg fizet a tűzeset után. Utóbbi soknak tűnhet, ám egyáltalán nem az. Egy nagyobb szálloda biztosítási értéke is több milliárd forint, és hol van ahhoz képest egy fürdő – ebből ítélve nemcsak az lehetett a gond, hogy az elmaradt karbantartás és fenntartói hanyagság miatt keletkezett a tűz, hanem az is, hogy a komplexum alulbiztosított volt. Az önkormányzat nem válaszolt lapunk kérdéseire, így arra sem, igaz-e, hogy a katasztrófavédelem jelentésére hivatkozva a biztosító nem is akart fizetni, és most per alatt áll az ügy.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.