Egy autista fiatalember kényszergyógykezelése és tragikus halála

Halálos ítélettel ért fel

Belpol

A súlyos, időnként agresszivitásba forduló autizmussal élők sorsára sem a honi szociális intézmények, sem a hatóságok nem képesek olyan megoldást biztosítani, amely megfelelne az orvosszakmai szempontoknak – vagy akár a súlyos fogyatékkal élő embertársaink felé fennálló, alapvető emberiességi követelményeknek. Ezt példázza Veres Gyula életének és halálának felkavaró története.

„Veres Gyula egészségügyi korlátozás alatt fogvatartott 2024. 12. 26. napján 01 óra 20 perckor a száján át történő bélsárürülés következtében meghalt. Nevezett halálával kapcsolatban felmerül a gyanú, hogy az intézetben dolgozók mulasztása és a halál beállta között közvetlen kapcsolat áll fenn. A beszerzett igazságügyi orvos szakértői vélemény szerint Veres Gyula halálának közvetlen oka heveny agyi oxigénhiány, fulladás volt, mely hányadékbelehelés a légutak gyomortartalom általi heveny elzáródása következtében jött létre, amelyhez hozzájárult, hogy a nevezett kényszerintézkedés alatt állt, négy végtagjával az ágyhoz rögzítve, hanyatt fekvő testhelyzetben helyezkedett el” – olvasható a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (BRFK) a rendkívüli halálesetről szóló dokumentumában. A BRFK az ügyben halált okozó gondatlan veszélyeztetés megalapozott gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el. Az eljárás még tart, gyanúsítás eddig nem történt.

Az elhunyt 33 éves autista férfi édesanyját a nyomozóhatóság arról tájékoztatta, augusztus végéig eldől, az ügyet vádemelési javaslattal átadják-e az ügyészségnek, vagy sem. A boncolási jegyzőkönyvet, valamint az áldozatsegítő támogatás igénybevételéhez szükséges igazolást, amely a fentieket is tartalmazza, csak mintegy fél évvel a haláleset után kapta kézhez az elhunyt anyja, a Nógrád megyei Tar községben élő Veres Gyuláné.

A tragédia a fővárosban található Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI) II/I-es osztályán történt, a Kozma utcában. Veres Gyula ekkor a Gyulai Törvényszék jogerős ítélete alapján már közel másfél éve állt ott kényszergyógykezelés alatt, noha ez orvosszakmailag nemhogy indokolatlan, hanem éppen ellenjavallt volt. A bíróságnak a rendelkezésére álló, roppant szűkkörű mérlegelést lehetővé tevő jogi keretek ebben az esetben teljesen ellentmondtak a pszichológusok és az autizmussal foglalkozó szakemberek véleményének.

Gyula, a kivert kutya

Veres Gyula történetével 2021 nyarán már foglalkoztunk. Négy évvel ezelőtti cikkünkben (lásd: Kivert kutyaként, Magyar Narancs, 2021. június 16.) a család kérésére „Csabaként” írtunk róla. Most édesanyja hozzájárult, hogy cikkünkben fiát megnevezzük, sőt róla készült felvételeket bocsátott rendelkezésünkre.

Gyula 1991-ben Pásztón született, hétéves korában állapították meg nála, hogy autista. Édesanyja, ameddig tudta, otthon ápolta őt, ezt követően 2013-ban, 21 éves korában került a hejőbábai speciális otthonba. Kisebb kitérő után egészen 2020-ig ott is maradt. Sok évi tanulás után tízig tudott számolni, s a nevét volt képes leírni.

A Gyulához hasonló fogyatékkal élők nem kevesen vannak. Az édesanya hosszasan kutatott megfelelő ellátási hely után, kérvényei legalább 150 intézményt megjártak, de a legtöbb helyről csak visszautasítást kapott. A nemleges választ vagy azzal indokolta az adott speciális otthon, hogy nincs felkészülve ilyen típusú fogyatékosság ellátására, vagy azzal, hogy az asszony a „saját megyéjében” keressen intézményi ellátást.

 
Veres Gyula otthon / családi felvétel
 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.