Több olvasónk jelezte, a hévégi tüntetésen nem volt egyértelmű a szakszervezetek bejelentése a január 19-i szombati szervezkedésről: az országos demonstráció, a munkabeszüntetés és az ország leállítására vonatkozó buzdítások egyben sztrájbejelentés is vagy sem. Az érdekvédelmi szervezetek működését ismerő munkaügyi szakértő forrásunk kizárta, hogy január 19-én országos sztrájk kezdődjék a rabszolgatörvény miatt. Ahhoz ugyanis, hogy tíz nap múlva sztrájkoljon az ország, hetekkel korábban be kellett volna jelenteni a sztrájk indítását, előkészítést. Egy vállalaton belüli sztrájk megszervezése is legalább egy hónapos folyamat, országos szinten jóval több egyeztetésre lesz szükség. És ebbe a minimális időbe még nem számoltuk be a bírósági eljárást: ha a kollektív munkaügyi vita eredménytelen volt és a szakszervezet biztosra akar menni, előzetes állásfoglalást kérhet, hogy a megnevezett célokért jogszerű-e a sztrájk. A csatolt jegyzőkönyvek alapján nem peres eljárásban dönt a Munkaügyi és Közigazgatási Bíróság a jogszerűségről egy héten belül, a fellebbezésre újabb öt nap van, a másodfokú ítéletig további egy hét. Ez adminisztratíve egy hónap, de arra nincs garancia, hogy a bíróság is betartja a határidőket, tudunk olyan estről, amikor több mint egy év eltelt jogerős bírósági határozatig. (Ha valaki megtámadja a határozatot, a sztrájk lefolytatásáról másik eljárás keretében dönthet a bíróság.)
A sztrájktörvény szerinti jogszerű sztrájk indításához kollektív munkaügyi vitát kell kezdeményezni a munkáltatóval, amit, ha hét napon belül nem zárnak le, munkabeszüntetés követhet. Mivel azonban a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a követeléseit nem egy konkrét munkáltatóval szemben fogalmazta meg, a kormánnyal kell tárgyalni. A törvény a kormánynak 5 napot engedélyez a tárgyaló delegációja kijelölésére. Minimálisan tehát 12 nap kell azt követően, hogy a munkavállalók kollektív munkaügyi vitát kezdeményeztek. Az egy hét azonban semmire sem elég, jegyezte meg a narancs.hu-nak a munkaügyi szakértő: ha párhuzamosan a tagsággal is egyeztetnek a szakszervezetek, az hetekbe telhet. Vagyis a sztrájk kezdete akár márciusig is kitolódhat.
A MASZSZ az első lépés előtt tart, vagyis nem adta át a kollektív munkaügyi vitáról szóló beadványt a kormánynak, sőt el sem kezdték megfogalmazni azt. Kordás László, a MASZSZ elnöke lapunk megkeresésére azt mondta, kedd reggel 9-kor ülésezik a sztrájkelőkészítő bizottság elnöksége (a decemberben megalakított csoportban a MASZSZ mellett az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának egyes tagszervezetei találhatók),10 órakor az MASZSZ elnöksége. Az ő döntésétől függ a folyamat beindítása. A beadványon ezt követően kezdenek dolgozni a jogászok, pontól pontra konkretizálni a követeléseket. Kordás elismerte, a szombati tüntetésen elmondott négy ponttal jogszerűen nem lehet munkaügyi vitát indítani, ennek a beszédnek nem is ez volt a célja, és csodálkozik azon, ha valaki sztrájkindításként értelmezte félre szavait. A MASZSZ elnöke kérdésünkre nem tudta megnevezni az első lehetséges időpontot, mivel a különböző ágazatokban különböző időpontokban tudják megszervezni a sztrájkot, de ez februárnál előbb szerinte sem lehetséges. Kordás szintén elengedhetetlennek tartja a munkaügyi bíróságtól kapott megerősítést, nehogy jogszerűtlen legyen a munkabeszüntetés: vadsztrájkra senkit sem fognak ösztönözni. Ez érthető, fogalmazott lapunknak a munkaügyi szakértő, mert egy törvénytelennek ítélt sztrájk egy teljes szakszervezet padlóra küldésével, megszűnésével járhat, sőt fölmerülhet a vezetők büntetőjogi felelősségre vonása is.
A szakszervezetek jelenlegi állapotáról, mozgósító erejéről a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatnak bővebben.
