Meddig csúszik, és megépül-e egyáltalán Paks II.?

Lehasadástechnika

Belpol

Az új miniszter új határidőt jelentett be, lettek újabb ígéretek és vannak újabb megnevezett ellenségek is, de az új magyar atomerőmű építése csak nem bír megkezdődni. Holtponton a paksi projekt.

Lantos Csaba, a tavaly decemberben kinevezett energiaügyi miniszter január elején a Kossuth rádióban megígérte, hogy a Paks II. atomerőmű első reaktorát 2032-ben bekapcsolják. Csakhogy 2014 januárja óta, amikor is Orbán Viktor Vlagyimir Putyin tenyerébe csapott, e határidő jó néhányszor módosult. Az atompaktumot először magyarázó Lázár János – aki „az elmúlt 40 év legjobb üzletének” nevezte a megállapodást – 2015 májusában az első blokk üzembe állását 2023-ra ígérte. Az akkor már kormánybiztos Aszódi Attila az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága előtt 2025-öt vagy 2026-ot tartotta valószínűnek. Süli János – a téma 2017 és 2022 közötti, tárca nélküli minisztere – a 2026/2027-es céldátummal nyitott, majd idővel 22, utána 36 hónapos csúszást említett, hogy aztán végül a 2030-as indításhoz ragaszkodjék makacsul. Az új erőmű megépítésére létrehozott projektcég, a Paks II. Zrt. a tervdokumentációt és a létesítési engedélyre vonatkozó kérelmet 2020 őszén nyújtotta be az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH); az orosz partnerek ekkor a 2030-as indításban sem igen reménykedtek már. Lantos tippje ebben a sorban az utolsó – vagy inkább a legutóbbi. (A létesítési engedély mibenlétéről és fontosságáról lásd keretes anyagunkat.)

A magyarázkodás hivatkozási alapja évekig a brüsszeli vizsgálódás volt, holott a kötelességszegési eljárásokig jutó európai bizottsági (EB) „akadékoskodást” idestova hat éve sikerült már leszerelni (erről lásd Kenésből jeles című keretes anyagunkat). A Roszatom akkoriban, 2018 decemberében nem is számolt további csúszással, az építkezés legkésőbb 2020-as indulásával kalkulált. Ez utóbbiról akkor Alekszej Lihacsov, az orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója beszélt – a napokban pedig ugyanő üzente meg, hogy az építkezés 2024-ben megkezdődik.

Csakhogy ezt nem ő dönti el.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.