Meddig csúszik, és megépül-e egyáltalán Paks II.?

Lehasadástechnika

Belpol

Az új miniszter új határidőt jelentett be, lettek újabb ígéretek és vannak újabb megnevezett ellenségek is, de az új magyar atomerőmű építése csak nem bír megkezdődni. Holtponton a paksi projekt.

Lantos Csaba, a tavaly decemberben kinevezett energiaügyi miniszter január elején a Kossuth rádióban megígérte, hogy a Paks II. atomerőmű első reaktorát 2032-ben bekapcsolják. Csakhogy 2014 januárja óta, amikor is Orbán Viktor Vlagyimir Putyin tenyerébe csapott, e határidő jó néhányszor módosult. Az atompaktumot először magyarázó Lázár János – aki „az elmúlt 40 év legjobb üzletének” nevezte a megállapodást – 2015 májusában az első blokk üzembe állását 2023-ra ígérte. Az akkor már kormánybiztos Aszódi Attila az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága előtt 2025-öt vagy 2026-ot tartotta valószínűnek. Süli János – a téma 2017 és 2022 közötti, tárca nélküli minisztere – a 2026/2027-es céldátummal nyitott, majd idővel 22, utána 36 hónapos csúszást említett, hogy aztán végül a 2030-as indításhoz ragaszkodjék makacsul. Az új erőmű megépítésére létrehozott projektcég, a Paks II. Zrt. a tervdokumentációt és a létesítési engedélyre vonatkozó kérelmet 2020 őszén nyújtotta be az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH); az orosz partnerek ekkor a 2030-as indításban sem igen reménykedtek már. Lantos tippje ebben a sorban az utolsó – vagy inkább a legutóbbi. (A létesítési engedély mibenlétéről és fontosságáról lásd keretes anyagunkat.)

A magyarázkodás hivatkozási alapja évekig a brüsszeli vizsgálódás volt, holott a kötelességszegési eljárásokig jutó európai bizottsági (EB) „akadékoskodást” idestova hat éve sikerült már leszerelni (erről lásd Kenésből jeles című keretes anyagunkat). A Roszatom akkoriban, 2018 decemberében nem is számolt további csúszással, az építkezés legkésőbb 2020-as indulásával kalkulált. Ez utóbbiról akkor Alekszej Lihacsov, az orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója beszélt – a napokban pedig ugyanő üzente meg, hogy az építkezés 2024-ben megkezdődik.

Csakhogy ezt nem ő dönti el.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.