Meddig csúszik, és megépül-e egyáltalán Paks II.?

Lehasadástechnika

Belpol

Az új miniszter új határidőt jelentett be, lettek újabb ígéretek és vannak újabb megnevezett ellenségek is, de az új magyar atomerőmű építése csak nem bír megkezdődni. Holtponton a paksi projekt.

Lantos Csaba, a tavaly decemberben kinevezett energiaügyi miniszter január elején a Kossuth rádióban megígérte, hogy a Paks II. atomerőmű első reaktorát 2032-ben bekapcsolják. Csakhogy 2014 januárja óta, amikor is Orbán Viktor Vlagyimir Putyin tenyerébe csapott, e határidő jó néhányszor módosult. Az atompaktumot először magyarázó Lázár János – aki „az elmúlt 40 év legjobb üzletének” nevezte a megállapodást – 2015 májusában az első blokk üzembe állását 2023-ra ígérte. Az akkor már kormánybiztos Aszódi Attila az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága előtt 2025-öt vagy 2026-ot tartotta valószínűnek. Süli János – a téma 2017 és 2022 közötti, tárca nélküli minisztere – a 2026/2027-es céldátummal nyitott, majd idővel 22, utána 36 hónapos csúszást említett, hogy aztán végül a 2030-as indításhoz ragaszkodjék makacsul. Az új erőmű megépítésére létrehozott projektcég, a Paks II. Zrt. a tervdokumentációt és a létesítési engedélyre vonatkozó kérelmet 2020 őszén nyújtotta be az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH); az orosz partnerek ekkor a 2030-as indításban sem igen reménykedtek már. Lantos tippje ebben a sorban az utolsó – vagy inkább a legutóbbi. (A létesítési engedély mibenlétéről és fontosságáról lásd keretes anyagunkat.)

A magyarázkodás hivatkozási alapja évekig a brüsszeli vizsgálódás volt, holott a kötelességszegési eljárásokig jutó európai bizottsági (EB) „akadékoskodást” idestova hat éve sikerült már leszerelni (erről lásd Kenésből jeles című keretes anyagunkat). A Roszatom akkoriban, 2018 decemberében nem is számolt további csúszással, az építkezés legkésőbb 2020-as indulásával kalkulált. Ez utóbbiról akkor Alekszej Lihacsov, az orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója beszélt – a napokban pedig ugyanő üzente meg, hogy az építkezés 2024-ben megkezdődik.

Csakhogy ezt nem ő dönti el.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.