Interjú

„Sajnos, a kormány szolgálólányává szegődött”

Mellár Tamás a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatközléseiről

Belpol

Embargós statisztikai adatok szivárogtak ki egy kormányközeli kutatóintézethez. Elhihetünk-e bármit, amit a KSH közöl, vagy minden mögött az áll, hogy a lehető legszebb képet kell rajzolni? A bizalomvesztés és a big data lépéskényszerbe hozhatja a KSH-t, véli Mellár Tamás, aki 1998 és 2003 között volt a hivatal elnöke, ma a Párbeszéd parlamenti képviselője.

Magyar Narancs: A hónap elején szakmai berkekben megrökönyödést okozott, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összeállítása a kiskereskedelmi forgalmi adatokról a hivatalos bejelentésnél két nappal korábban kikerült. Az egész úgy derült ki, hogy a Makronóm Intézet véletlenül az adatközlés előtt másfél nappal küldte szét a maga elemzését a sajtónak. Mekkora gond, hogy egy ilyen adat kiszivárgott?

Mellár Tamás: Meg voltam lepődve, hogy milyen kicsi volt a visszhangja. Nyilvánvalóan ez annak tudható be, hogy az emberek nem látják ennek a jelentőségét. A statisztikai adatgyűjtés bizalmi feladat. Amikor az embereket arra kérik, hogy adjanak statisztikai adatokat, akkor a hivatal azt ígéri cserébe, hogy ezeket kizárólag statisztikai célra fogja használni, illetéktelenül senki nem tud hozzáférni az adathoz. És amikor az adatközlésre sor kerül, az is ellenőrzött körülmények között történik. Naptár rögzíti, hogy mikor kell közzétenni bizonyos adatokat, ez kötelezően reggel 9 óra. A sajtónak van fél óra laufja ehhez képest annak érdekében, hogy föl tudjon készülni a publikálásra, illetve az érintett minisztérium a publikálás előtti munkanapon, tőzsdezárás után kaphatja meg az adatot.

MN: Ehhez képest itt ez az adat két nappal korábban kikerült.

MT: Hétfő helyett péntek este. Ilyennek nem lenne szabad előfordulnia. Egyik oldalról a statisztikai hivatal hitelességét aknázza alá, az emberek egyre kevésbé bíznak benne. Már a népszámlálásnál is látható volt, hogy problémák merültek föl ezzel kapcsolatban.

MN: Nem bíztak a kérdezőbiztosokban?

MT: Nem bizony. A KSH-ba vetett bizalom két helyen is megbicsaklott. Az egyik, hogy név szerint történt a kikérdezés. Hiába mondták, hogy anonim lesz, azért valahol csak van egy adattároló, ahol név szerint ott van minden.

MN: Ez nem azért volt kellemetlen a lakosságnak, mert rossz tapasztalata volt a koronavírus idején az adatgyűjtésekkel? Aki megadta az e-mail-címét, üzenetben kapta a propagandát.

MT: Nyilvánvalóan ezért is, de van ennek történelmi múltja is, hiszen az 1941-es népszámlálás után volt a zsidók összeírása, ’45-ben pedig a svábok kitelepítése. Amikor én voltam a hivatal elnöke, a 2001-es népszámlálást név nélkül meg tudtuk csinálni. A másik aggályos dolog az volt, hogy az elektronikus kitöltés során egy ember is kitölthette egy egész családra vonatkozóan az adatokat. Ha olyan szülő töltötte ki, akinek felnőtt gyerekei vannak, akkor milyen jogon nyilatkozott a vallási hovatartozásuk felől például? Ha a bizalom megtörik, akkor nehezebb lesz összegyűjteni az adatokat. Másfajta probléma, hogy a jövő hónapban lesz az Eurostatnak az úgynevezett peer review-ja, amikor átvilágítják a KSH működését. Vagyis az adatszivárgás körülményeit fontos lenne azelőtt tisztázni, hogy az Eurostat szakértői idejönnek és rákérdeznek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."