Magyar Narancs: A hónap elején szakmai berkekben megrökönyödést okozott, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összeállítása a kiskereskedelmi forgalmi adatokról a hivatalos bejelentésnél két nappal korábban kikerült. Az egész úgy derült ki, hogy a Makronóm Intézet véletlenül az adatközlés előtt másfél nappal küldte szét a maga elemzését a sajtónak. Mekkora gond, hogy egy ilyen adat kiszivárgott?
Mellár Tamás: Meg voltam lepődve, hogy milyen kicsi volt a visszhangja. Nyilvánvalóan ez annak tudható be, hogy az emberek nem látják ennek a jelentőségét. A statisztikai adatgyűjtés bizalmi feladat. Amikor az embereket arra kérik, hogy adjanak statisztikai adatokat, akkor a hivatal azt ígéri cserébe, hogy ezeket kizárólag statisztikai célra fogja használni, illetéktelenül senki nem tud hozzáférni az adathoz. És amikor az adatközlésre sor kerül, az is ellenőrzött körülmények között történik. Naptár rögzíti, hogy mikor kell közzétenni bizonyos adatokat, ez kötelezően reggel 9 óra. A sajtónak van fél óra laufja ehhez képest annak érdekében, hogy föl tudjon készülni a publikálásra, illetve az érintett minisztérium a publikálás előtti munkanapon, tőzsdezárás után kaphatja meg az adatot.
MN: Ehhez képest itt ez az adat két nappal korábban kikerült.
MT: Hétfő helyett péntek este. Ilyennek nem lenne szabad előfordulnia. Egyik oldalról a statisztikai hivatal hitelességét aknázza alá, az emberek egyre kevésbé bíznak benne. Már a népszámlálásnál is látható volt, hogy problémák merültek föl ezzel kapcsolatban.
MN: Nem bíztak a kérdezőbiztosokban?
MT: Nem bizony. A KSH-ba vetett bizalom két helyen is megbicsaklott. Az egyik, hogy név szerint történt a kikérdezés. Hiába mondták, hogy anonim lesz, azért valahol csak van egy adattároló, ahol név szerint ott van minden.
MN: Ez nem azért volt kellemetlen a lakosságnak, mert rossz tapasztalata volt a koronavírus idején az adatgyűjtésekkel? Aki megadta az e-mail-címét, üzenetben kapta a propagandát.
MT: Nyilvánvalóan ezért is, de van ennek történelmi múltja is, hiszen az 1941-es népszámlálás után volt a zsidók összeírása, ’45-ben pedig a svábok kitelepítése. Amikor én voltam a hivatal elnöke, a 2001-es népszámlálást név nélkül meg tudtuk csinálni. A másik aggályos dolog az volt, hogy az elektronikus kitöltés során egy ember is kitölthette egy egész családra vonatkozóan az adatokat. Ha olyan szülő töltötte ki, akinek felnőtt gyerekei vannak, akkor milyen jogon nyilatkozott a vallási hovatartozásuk felől például? Ha a bizalom megtörik, akkor nehezebb lesz összegyűjteni az adatokat. Másfajta probléma, hogy a jövő hónapban lesz az Eurostatnak az úgynevezett peer review-ja, amikor átvilágítják a KSH működését. Vagyis az adatszivárgás körülményeit fontos lenne azelőtt tisztázni, hogy az Eurostat szakértői idejönnek és rákérdeznek.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
