17 944 forint. Ennyi volt a cech, pedig a diszkont kisebbik bevásárlókocsija félig sem telt meg. Tojás, saját márkás szalámi, zsömle, narancs, joghurt, ecetes uborka, barackkonzerv, brokkoli, egy palack márkás bor (akciósan) és némi luxus: vaj, aranydurbincs, kétszer 10 deka kecskesajt.
Januárban az élelmiszer-infláció 44 százalék volt a KSH adatai szerint. Van ebben már jó hír is, hiszen a decemberi adat 44,8 százalék volt. Az infláció azért még nem csökken, a teljes fogyasztói árindexet nézve még mindig nem vagyunk túl a csúcson: 25,4 százalék az előző év januárjához viszonyítva, ami magasabb, mint a decemberi index volt.
De az már látszik, hogy nemsokára, februárban–márciusban eléri az index a csúcsot. A mezőgazdasági és ipari árak indexe lassan csökken, ez pedig hamarosan a fogyasztói árakban is meg fog jelenni. Ezt akkor ki lehet pipálni majd, győzelmi mámorban lehet beszámolni arról, hogy Magyarország legyűrte a valamilyen jelzővel ellátott inflációt. Ez persze a mi bevásárlókocsinkon nemigen fog látszani. Hiszen azzal, hogy az infláció elérte a csúcsát, nem tűnik el – csak annyit jelent, hogy az árak nem nőnek olyan gyorsan, mint eddig.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
