„Lemondtak a gettók népéről, a legszegényebbekről” – pusztít a járvány a roma közösségekben

A Magyarországi Roma Parlament egy éve kéri a kormány és az Európai Unió segítségét, mindhiába. 

Megdöbbentő cikk jelent meg szerdán a Reutersen, ami a magyarországi roma közösség járvány sújtotta állapotairól mutat képet. Ebben megszólal Horváth Aladár roma polgárjogi aktivista, aki úgy fogalmazott, hogy „az embereink hullanak mint a legyek”.

Egy másik aktivista, Bitó-Balogh Zsanett robbanáshoz hasonlította a járvány kitörését; azt mondta, egy időben 12 családtagja volt kórházban, a múlt hónapban két nagybátyját és a nagymamáját is elveszítette, a szomszédjának pedig pár hét alatt a szülei, unokatestvére és a nagybátyja is elhunyt.

Az aktivisták azon a véleményen vannak, hogy a kormánynak többet kellene tennie a roma közösségért. A Reuters elérte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert, aki annyit válaszolt a lap kérdéseire, hogy a roma közösségnek önként kell részt vennie az oltásban. „Amint eljutunk arra a pontra, a roma fiatalok is sorra kerülnek” – fogalmazott a miniszter. 

Nincs maszk, se számítógép, hogy regisztráljanak

„A hozzánk eljutó hírek arról szólnak, hogy a roma közösségen belül a kisvárosokban, a fővárosban és a gettótelepüléseken is betört, illetve végigsöpört a vírus” – mondja Horváth Aladár a Narancs.hu-nak.

A polgárjogi aktivista szerint 30-as, 40-es, 50-es éviekben járó fiatalemberek halnak meg;

a 36 éves unokaöccse a VIII. kerületben dolgozott, behívták a munkahelyére, elkapta valakitől a vírust, majd később elhunyt ő is. 

Horváth szerint fizikai törvényszerűség, hogy zártabb közösségekben, ahol több ember él együtt, a személyes találkozások száma is nagyobb, ott terjedni fog a vírus. A „szegénygettókban” nincs pénz, jövedelem arra, hogy gyógyszereket, vitaminokat vásároljanak, de még tisztálkodási lehetőségeik sincsenek. „Van, ahol 200 méterről hozzák a vizet, többen egy csuporból isznak. Így pillanatok alatt elkapja mindenki” – mondja. A maszk és a kézfertőtlenítő is korlátozottan elérhető, ahogy számítógép sem áll rendelkezésre, így sokan regisztrálni sem tudnak az oltásra. Horváth Aladár ismer olyan idős roma férfit, aki beteg, nincs telefonja, egyedül él, a kapcsolatot sem képes tartani a háziorvosával, mások segítségével tudták csak megoldani, hogy kimenjenek hozzá és felírják az oltásra. 

Nem segítenek nekik

Horváth elmondta, a Magyarországi Roma Parlament (MRP) több civil szervezettel karöltve 9 pontos tervet dolgozott ki még tavaly márciusban, hogyan kellene a legvédtelenebb társadalmi régiókan élőket megvédeni. Később felvették a kapcsolatot Vecsei Miklós társadalmi felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki megbízottal, a Máltai Szeretetszolgálat alelnökével, viszont mivel Horváth Aladárnak volt egy Orbán Viktor miniszterelnököt bíráló nyilatkozata, ezért megszakították vele a tárgyalásokat.

Egyébként az MRP írt levelet Áder János köztársasági elnöknek, Orbánnak, Pintér Sándor belügyminiszternek, sőt még az Európai Unió (EU) több vezetőjének, így Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének is, viszont ezek nem vezettek eredményre. Az EU részéről kaptak választ, de végül a segítség elmaradt, tehát az egy éve tartó próbálkozásaikra nem érkezett érdemi reakció. 

„Lemondott a világ a gettók népéről. A legszegényebbekről, ami emberiségellenes bűncselekmény” 

 

– mondja Horváth, aki szerint a nemrég munkába állított öt oltóbusz csak nagyon sok idő alatt tudja bejárni a Magyarországon található nagyjából 1600 cigánytelepet. Ezeket úgy lenne érdemes felhasználni szerinte, ha a gettókban oltópontként üzemelnének, és egyszerre beoltanának mindenkit, ugyanis ezekben a hátrahagyott régiókban alig akadnak háziorvosok. „Félelmetes helyzet. Olyan mértékben ellátatlanok az emberek, hogy az önmagában egy látlelete a köztársaság romjainak” – mondja. 

A Dél-Alföldön is hasonló a helyzet

Nem csak a nyugdíjasok, de a mélyszegénységben élőknek is lehetővé kell tenni, hogy levélben regisztráljanak az oltásra – ezzel fordulna a kormányhoz Nagy Mihály, a Szegedi Cigány Nemzetségi Önkormányzat elnöke. Tapasztalata szerint Csongrád-Csanád megyében több ezer, főként roma származású család került nehéz helyzetbe a regisztráció miatt, hiszen sem eszközük, sem internetes elérhetőségük nincsen. A nemzetiségi önkormányzatnak ugyan van számítógépe, de nem képes valamennyi családnak segíteni. Többször megkeresték az Országos Roma Önkormányzatot, de semmilyen választ nem kaptak, hogyan kellene megoldani ezt a lehetetlen helyzetet.

Nagy Mihály szerint az országban mindenütt gondot jelent a mélyszegénységben élőknek a regisztráció, ezen csak központilag lehetne segíteni: ahogy a 60 év felettiek számára lehetővé tette a kormány, hogy levélben regisztráljanak a vakcinára, hasonlóan kellene a mélyszegénységben élők számára is segítséget nyújtani ebben. Megoldást jelenthetne még a háziorvosok bevonása.

A roma önkormányzati elnököt sok család megkereste, attól tarva, hogy kimaradhatnak a vakcinázásból, így a vírusfertőzés miatt magukra maradhatnak a gyerekek, hiszen a felnőttek többsége beteg.

Közösségeikben a hazai népességnél is gyakrabban fordulnak elő tüdőbetegségek, valamint szív- és érrendszeri megbetegedések.

A tavaly tavaszi első hullámban több roma érdekvédő megkongatta a vészharangot, hogy a szegregátumokban élők számára végzetes lehet, ha a zárt közösségekben felüti a fejét a fertőzés. Nagy Mihály szerint viszont félő, hogy a nagyon rossz egészségi állapotban lévő romákat súlyosan megbetegítheti a vírus, de ők szinte valamennyien elesnek az oltásra való regisztrációtól, mert semmiféle lehetőségük nincsen erre.

Lapunk úgy tudja, több önkormányzat viszont ajánlott segítséget. Nagykanizsán és Hódmezővásárhelyen egy adott telefonszámon lehet jelentkezni; a szükséges adatok megadása után az ügyfélszolgálat munkatársai regisztrálnak a jelentkező helyett. Hódmezővásárhelyen a helyi járványügyi bizottsági tájékoztatás szerint tíz nap alatt közel százan kérték a segítségüket a regisztrációban.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.