„Gondoljunk bele a második világháborúba, 1939-ben a német-lengyel háború lokális háborúnak indult, és mi lett a vége? Nem fogták meg időben békefolyamattal azt az eszkalációt, és elvezetett a második világháborúhoz” – mondta Böröndi Gábor nemrégiben kinevezett honvéd vezérkari főnök arra a felvetésre, hogy a kormány az azonnali tűzszünet és a béke mellett van az orosz-ukrán háborúban.
Az rtl.hu emlékeztet, hetedikes tankönyvekben szereplő történelmi tény, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország már korábban megállapodott abban, hogy Lengyelországot mindenáron megvédik, így már 1939. szeptember elsején tudni lehetett, hogy nem lokális háború tört ki.
A vezérkari főnök nyilatkozatára közleményben reagált Lengyelország budapesti nagykövete. Sebastian Kęciek megdöbbenéssel fogadta Böröndi nyilatkozatát.
A nagykövet a vezérkari főnök szavait úgy értelmezi, hogy
hazáját egy globális konfliktus eszkalációjáért, és bűnrészességgel vádolták meg, ami a történelem elfogadhatatlan elferdítése, és különösen egy szoros szövetséges ország képviselője részéről nem szabadna elhangozniuk.
Sebastian Kęciek szerint a második világháború kirobbanásához nem az agresszorral folytatott béketárgyalások hiánya, hanem a Harmadik Birodalom újabb követeléseinek való engedmények vezettek. Nem engedhető meg az áldozat és az elkövető sértő felcserélése: Lengyelország vitathatatlan áldozata volt a Harmadik Birodalom és a Szovjetunió, valamint szövetségeseik által kitervelt bűnös akciónak.
Oroszország Ukrajna elleni teljes körű, provokálatlan és törvénytelen agressziójával szemben Európának le kellene vonnia a második világháború tanulságait, és szolidárisan a történelem helyes oldalára kellene állnia, az áldozat, nem pedig az agresszor oldalára – írja a nagykövet, aki arra is emlékezteti a vezérkari főnököt, hogy Magyarország 1939-ben megtagadta Berlin kérését, hogy segítséget nyújtson a Lengyelország elleni támadásban, és ezt a lengyelek soha nem felejtik el.
Böröndi Gábort a nemrégiben leváltott Ruszin-Szendi Romulusz helyére nevezték ki. Az új vezérkari főnök parlamenti kihallgatásán azt mondta, hogy a honvédségnek a „szittya gondolkodásmódot” kell elsajátítania, továbbá hogy visszahozná a katonai oktatásba a nukleáris elrettentést.
Ruszin-Szendi menesztésével részletesen foglalkozott a Magyar Narancs a közelmúltban.
