Interjú

„Az áremelés nem a kiskereskedelemben indul”

Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára

Belpol

A kormány előírta, hogy június 1-jétől a nettó egymilliárd forintnál nagyobb éves árbevételű élelmiszer-kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások egységei minden héten bizonyos élelmiszereket bocsássanak akcióba. A hivatkozási alap természetesen az ukrajnai háború.

Magyar Narancs: A kormány júniustól kötelező kiskereskedelmi akciókkal üzen hadat az inflációnak. Húsz termékkört határozott meg a rendelet.

Neubauer Katalin: Azt a húsz termékkört kijelölték, el kell fogadnunk. Általánosságban az a gondunk, ami a hatósági árral is, hogy csak a kiskereskedőknek kell csökkenteni a fogyasztói árakat, a beszállítók, gyártók, termelők nem kötelezettek erre. Ettől függetlenül természetesen megpróbáljuk bevonni a beszállítókat, mert egy akció csak akkor lehet sikeres, ha azt a felek közösen szervezik; a kiskereskedő elképzelése önmagában nem elegendő, ha nincs például megfelelő mennyiségű árualap. Az infláció hátterében továbbra is jelentős problémának látjuk, hogy tavaly nagyon sok vállalkozás kötött hosszú távú, 1–3 éves energiaszerződést a 2022 őszén elérhető akár 200–220 forintos kilowattóránkénti áramáron. És ebbe a helyzetbe belecsöppent sok ezer vállalkozás. A mikrovállalkozásoknak e hónaptól már csökkentik ezt a terhét. Ám mindaddig, amíg az összes szereplő energiaszerződése nem piacszerű, s túl magas energiaárakon készülnek az önköltségi árkalkulációk, addig aligha lesznek versenyképesek a fogyasztói ár alapjául szolgáló beszállítói árak. Az energiaárakkal az is probléma, hogy a fogyasztói árakban ez hatványozottan jelenik meg, mert a termőföldtől az asztalig, ahány vállalkozás dolgozik a termékkel, ahány lépcsőn keresztül jut el az a fogyasztóhoz, minden érintett olyan energiaárral kénytelen számolni, amilyenre a szerződése szól.

MN: Csak a fogyasztói árak kötelező csökkentésével nem lehet letörni az inflációt, ez tisztán látszik a hatósági áras intézkedésből.

NK: Senkinek nem jó ez a mostani, túl magas infláció, eltakarja a problémákat. Növekedtek ugyan az árbevételek, de a háttérben a költségek is nagyon nagy mértékben emelkedtek, az értékesítés volumene pedig tavaly nyár óta csökken. Hangsúlyozzuk, hogy az áremelés nem a kiskereskedelemben indul, hanem a gyártónál, tehát először is ott kell csökkenteni.

MN: Eddig is folyamatosan akcióztak a kiskereskedők.

NK: Igen, ez nagyon lényeges: a boltok folyamatosan akcióznak, de a beszállítóval, a gyártóval, a termelővel egyeztetve. Amikor kialakul az akciós ár, a kereskedő is kisebb árrést alkalmaz, ám a partnerei is. És kell egy biztos árualap, aminek megteremtésére a gyártó fel tud készülni, figyelembe véve azt is, hogy a különböző kereskedelmi láncokban azt a bizonyos terméket mikor akciózzák. Amennyiben kizárólag a kereskedő dönti majd el, hogy melyik héten mit fog leárazni, akkor ellátási probléma is előállhat. Tudniillik, ha minden kereskedő ugyanazt a terméket választja az adott hétre, lehet, hogy nem jut abból az áruból mindegyiknek. Itt van példaként a baromfihús. Hatósági áron kell adni a csirkemellet és a farhátat – amik nem vonhatók be a kötelező akcióba –, túl sok szabad testtája nem marad már a csirkének. És ha több kereskedelmi lánc választja mondjuk a csirkeszárnyat, lehet, hogy nem lesz belőle elég, hiszen eleve baromfiból sincs annyival több.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.