„Az áremelés nem a kiskereskedelemben indul”

Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára

A kormány előírta, hogy június 1-jétől a nettó egymilliárd forintnál nagyobb éves árbevételű élelmiszer-kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások egységei minden héten bizonyos élelmiszereket bocsássanak akcióba. A hivatkozási alap természetesen az ukrajnai háború.

Magyar Narancs: A kormány júniustól kötelező kiskereskedelmi akciókkal üzen hadat az inflációnak. Húsz termékkört határozott meg a rendelet.

Neubauer Katalin: Azt a húsz termékkört kijelölték, el kell fogadnunk. Általánosságban az a gondunk, ami a hatósági árral is, hogy csak a kiskereskedőknek kell csökkenteni a fogyasztói árakat, a beszállítók, gyártók, termelők nem kötelezettek erre. Ettől függetlenül természetesen megpróbáljuk bevonni a beszállítókat, mert egy akció csak akkor lehet sikeres, ha azt a felek közösen szervezik; a kiskereskedő elképzelése önmagában nem elegendő, ha nincs például megfelelő mennyiségű árualap. Az infláció hátterében továbbra is jelentős problémának látjuk, hogy tavaly nagyon sok vállalkozás kötött hosszú távú, 1–3 éves energiaszerződést a 2022 őszén elérhető akár 200–220 forintos kilowattóránkénti áramáron. És ebbe a helyzetbe belecsöppent sok ezer vállalkozás. A mikrovállalkozásoknak e hónaptól már csökkentik ezt a terhét. Ám mindaddig, amíg az összes szereplő energiaszerződése nem piacszerű, s túl magas energiaárakon készülnek az önköltségi árkalkulációk, addig aligha lesznek versenyképesek a fogyasztói ár alapjául szolgáló beszállítói árak. Az energiaárakkal az is probléma, hogy a fogyasztói árakban ez hatványozottan jelenik meg, mert a termőföldtől az asztalig, ahány vállalkozás dolgozik a termékkel, ahány lépcsőn keresztül jut el az a fogyasztóhoz, minden érintett olyan energiaárral kénytelen számolni, amilyenre a szerződése szól.

MN: Csak a fogyasztói árak kötelező csökkentésével nem lehet letörni az inflációt, ez tisztán látszik a hatósági áras intézkedésből.

NK: Senkinek nem jó ez a mostani, túl magas infláció, eltakarja a problémákat. Növekedtek ugyan az árbevételek, de a háttérben a költségek is nagyon nagy mértékben emelkedtek, az értékesítés volumene pedig tavaly nyár óta csökken. Hangsúlyozzuk, hogy az áremelés nem a kiskereskedelemben indul, hanem a gyártónál, tehát először is ott kell csökkenteni.

MN: Eddig is folyamatosan akcióztak a kiskereskedők.

NK: Igen, ez nagyon lényeges: a boltok folyamatosan akcióznak, de a beszállítóval, a gyártóval, a termelővel egyeztetve. Amikor kialakul az akciós ár, a kereskedő is kisebb árrést alkalmaz, ám a partnerei is. És kell egy biztos árualap, aminek megteremtésére a gyártó fel tud készülni, figyelembe véve azt is, hogy a különböző kereskedelmi láncokban azt a bizonyos terméket mikor akciózzák. Amennyiben kizárólag a kereskedő dönti majd el, hogy melyik héten mit fog leárazni, akkor ellátási probléma is előállhat. Tudniillik, ha minden kereskedő ugyanazt a terméket választja az adott hétre, lehet, hogy nem jut abból az áruból mindegyiknek. Itt van példaként a baromfihús. Hatósági áron kell adni a csirkemellet és a farhátat – amik nem vonhatók be a kötelező akcióba –, túl sok szabad testtája nem marad már a csirkének. És ha több kereskedelmi lánc választja mondjuk a csirkeszárnyat, lehet, hogy nem lesz belőle elég, hiszen eleve baromfiból sincs annyival több.