Interjú

„Az áremelés nem a kiskereskedelemben indul”

Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára

Belpol

A kormány előírta, hogy június 1-jétől a nettó egymilliárd forintnál nagyobb éves árbevételű élelmiszer-kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások egységei minden héten bizonyos élelmiszereket bocsássanak akcióba. A hivatkozási alap természetesen az ukrajnai háború.

Magyar Narancs: A kormány júniustól kötelező kiskereskedelmi akciókkal üzen hadat az inflációnak. Húsz termékkört határozott meg a rendelet.

Neubauer Katalin: Azt a húsz termékkört kijelölték, el kell fogadnunk. Általánosságban az a gondunk, ami a hatósági árral is, hogy csak a kiskereskedőknek kell csökkenteni a fogyasztói árakat, a beszállítók, gyártók, termelők nem kötelezettek erre. Ettől függetlenül természetesen megpróbáljuk bevonni a beszállítókat, mert egy akció csak akkor lehet sikeres, ha azt a felek közösen szervezik; a kiskereskedő elképzelése önmagában nem elegendő, ha nincs például megfelelő mennyiségű árualap. Az infláció hátterében továbbra is jelentős problémának látjuk, hogy tavaly nagyon sok vállalkozás kötött hosszú távú, 1–3 éves energiaszerződést a 2022 őszén elérhető akár 200–220 forintos kilowattóránkénti áramáron. És ebbe a helyzetbe belecsöppent sok ezer vállalkozás. A mikrovállalkozásoknak e hónaptól már csökkentik ezt a terhét. Ám mindaddig, amíg az összes szereplő energiaszerződése nem piacszerű, s túl magas energiaárakon készülnek az önköltségi árkalkulációk, addig aligha lesznek versenyképesek a fogyasztói ár alapjául szolgáló beszállítói árak. Az energiaárakkal az is probléma, hogy a fogyasztói árakban ez hatványozottan jelenik meg, mert a termőföldtől az asztalig, ahány vállalkozás dolgozik a termékkel, ahány lépcsőn keresztül jut el az a fogyasztóhoz, minden érintett olyan energiaárral kénytelen számolni, amilyenre a szerződése szól.

MN: Csak a fogyasztói árak kötelező csökkentésével nem lehet letörni az inflációt, ez tisztán látszik a hatósági áras intézkedésből.

NK: Senkinek nem jó ez a mostani, túl magas infláció, eltakarja a problémákat. Növekedtek ugyan az árbevételek, de a háttérben a költségek is nagyon nagy mértékben emelkedtek, az értékesítés volumene pedig tavaly nyár óta csökken. Hangsúlyozzuk, hogy az áremelés nem a kiskereskedelemben indul, hanem a gyártónál, tehát először is ott kell csökkenteni.

MN: Eddig is folyamatosan akcióztak a kiskereskedők.

NK: Igen, ez nagyon lényeges: a boltok folyamatosan akcióznak, de a beszállítóval, a gyártóval, a termelővel egyeztetve. Amikor kialakul az akciós ár, a kereskedő is kisebb árrést alkalmaz, ám a partnerei is. És kell egy biztos árualap, aminek megteremtésére a gyártó fel tud készülni, figyelembe véve azt is, hogy a különböző kereskedelmi láncokban azt a bizonyos terméket mikor akciózzák. Amennyiben kizárólag a kereskedő dönti majd el, hogy melyik héten mit fog leárazni, akkor ellátási probléma is előállhat. Tudniillik, ha minden kereskedő ugyanazt a terméket választja az adott hétre, lehet, hogy nem jut abból az áruból mindegyiknek. Itt van példaként a baromfihús. Hatósági áron kell adni a csirkemellet és a farhátat – amik nem vonhatók be a kötelező akcióba –, túl sok szabad testtája nem marad már a csirkének. És ha több kereskedelmi lánc választja mondjuk a csirkeszárnyat, lehet, hogy nem lesz belőle elég, hiszen eleve baromfiból sincs annyival több.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.