Interjú

„Az áremelés nem a kiskereskedelemben indul”

Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára

Belpol

A kormány előírta, hogy június 1-jétől a nettó egymilliárd forintnál nagyobb éves árbevételű élelmiszer-kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások egységei minden héten bizonyos élelmiszereket bocsássanak akcióba. A hivatkozási alap természetesen az ukrajnai háború.

Magyar Narancs: A kormány júniustól kötelező kiskereskedelmi akciókkal üzen hadat az inflációnak. Húsz termékkört határozott meg a rendelet.

Neubauer Katalin: Azt a húsz termékkört kijelölték, el kell fogadnunk. Általánosságban az a gondunk, ami a hatósági árral is, hogy csak a kiskereskedőknek kell csökkenteni a fogyasztói árakat, a beszállítók, gyártók, termelők nem kötelezettek erre. Ettől függetlenül természetesen megpróbáljuk bevonni a beszállítókat, mert egy akció csak akkor lehet sikeres, ha azt a felek közösen szervezik; a kiskereskedő elképzelése önmagában nem elegendő, ha nincs például megfelelő mennyiségű árualap. Az infláció hátterében továbbra is jelentős problémának látjuk, hogy tavaly nagyon sok vállalkozás kötött hosszú távú, 1–3 éves energiaszerződést a 2022 őszén elérhető akár 200–220 forintos kilowattóránkénti áramáron. És ebbe a helyzetbe belecsöppent sok ezer vállalkozás. A mikrovállalkozásoknak e hónaptól már csökkentik ezt a terhét. Ám mindaddig, amíg az összes szereplő energiaszerződése nem piacszerű, s túl magas energiaárakon készülnek az önköltségi árkalkulációk, addig aligha lesznek versenyképesek a fogyasztói ár alapjául szolgáló beszállítói árak. Az energiaárakkal az is probléma, hogy a fogyasztói árakban ez hatványozottan jelenik meg, mert a termőföldtől az asztalig, ahány vállalkozás dolgozik a termékkel, ahány lépcsőn keresztül jut el az a fogyasztóhoz, minden érintett olyan energiaárral kénytelen számolni, amilyenre a szerződése szól.

MN: Csak a fogyasztói árak kötelező csökkentésével nem lehet letörni az inflációt, ez tisztán látszik a hatósági áras intézkedésből.

NK: Senkinek nem jó ez a mostani, túl magas infláció, eltakarja a problémákat. Növekedtek ugyan az árbevételek, de a háttérben a költségek is nagyon nagy mértékben emelkedtek, az értékesítés volumene pedig tavaly nyár óta csökken. Hangsúlyozzuk, hogy az áremelés nem a kiskereskedelemben indul, hanem a gyártónál, tehát először is ott kell csökkenteni.

MN: Eddig is folyamatosan akcióztak a kiskereskedők.

NK: Igen, ez nagyon lényeges: a boltok folyamatosan akcióznak, de a beszállítóval, a gyártóval, a termelővel egyeztetve. Amikor kialakul az akciós ár, a kereskedő is kisebb árrést alkalmaz, ám a partnerei is. És kell egy biztos árualap, aminek megteremtésére a gyártó fel tud készülni, figyelembe véve azt is, hogy a különböző kereskedelmi láncokban azt a bizonyos terméket mikor akciózzák. Amennyiben kizárólag a kereskedő dönti majd el, hogy melyik héten mit fog leárazni, akkor ellátási probléma is előállhat. Tudniillik, ha minden kereskedő ugyanazt a terméket választja az adott hétre, lehet, hogy nem jut abból az áruból mindegyiknek. Itt van példaként a baromfihús. Hatósági áron kell adni a csirkemellet és a farhátat – amik nem vonhatók be a kötelező akcióba –, túl sok szabad testtája nem marad már a csirkének. És ha több kereskedelmi lánc választja mondjuk a csirkeszárnyat, lehet, hogy nem lesz belőle elég, hiszen eleve baromfiból sincs annyival több.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.