Letérdelve vagy a földön ülve kellett volna meghallgatniuk az iváncsai akkugyár dolgozóinak a műszakvezetőt

  • narancs.hu
  • 2024. április 29.

Belpol

Az eset miatt többen a HR-hez fordultak. Az intézkedést végül visszavonták.

Földön ülni, térdelni vagy guggolni kellett volna a dolgozóknak a műszakvezető beszéde alatt az iváncsai akkumulátorgyárban

– minderről a cég két dolgozója számolt be az RTL Házon kívül c. adásában. Az SK akkumulátorgyár iváncsai telephelye még csak tesztüzemmódban működik, de már így is többször került be a hírekbe. A múlt hónapban például azzal, hogy a gyárban – aminek az építése során hárman haltak meg – több munkás is rosszul lett, ők orrvérzésre, fejfájásra, hányingerre panaszkodtak.

Az RTL műsorában megszólalók a gyár más-más részlegén dolgoznak, számos működési problémát soroltak fel. A gyárban koreaiak, magyarok, kirgizek, vietnámiak és ukránok dolgoznak,

közös munkanyelv nincs, a kommunikáció „nagyon nehezen, legfőképp kézzel-lábbal” megy

– mondta az egyik megszólaló. Egy, a háttérben megszólaló menedzser azt mesélte, a gyárban sok olyan koreai dolgozik, akik nem beszélnek jól angolul, néha előfordul, hogy a vezetők is koreai nyelvű leveleket küldenek, és aki ezt szóvá teszi, annak azt mondják: tegyék be egy fordítóprogramba a szöveget.

Kommunikációs problémából fakadt az is, hogy néhány hete a cégvezetés azt kezdeményezte, hogy műszakkezdéskor az operátoroknak a földön ülve, térdelve vagy guggolva kell meghallgatniuk a műszakvezetőt.

Nagy volt a felháborodás, sokan fel is mentünk a HR-re, ezt az intézkedést vissza is vonták."

Az RTL-nek egy évtizedek óta Koreában élő magyar nő elmondta, hogy az a munkahelyi gesztus, hogy a dolgozók a földön, törökülésben ülhetnek, miközben a főnökük állva beszél, Koreában egyáltalán nem megalázó, sőt, inkább egy közösséget építő, pozitív gesztus (a térdelés, guggolás ott sem az).

A dolgozók panaszai között szerepel az is, hogy a koreai vezetőségtől gyakran kapnak ellentmondó feladatokat, információkat: "a koreaiak között sincs kommunikáció, az egyik ezt mondja, a másik azt mondja." 

Az, hogy a cég biztonsági előírásai nagyon szigorúak, így például a telefonok kameráját le kell takarni, a papírok pedig fémszálasak, egyetlen lapot sem lehet kivinni, mert az becsipogna az ellenőrzésen.

Az RTL-nek a már említett menedzser azt mondta, még ahhoz is külön engedélyt kell kérniük, hogy ha valakinek kifelé egy emailt szeretnének küldeni.

Míg az ilyesfajta biztonsági előírásokra nagy figyelmet fordít a cég, addig azt nem mondják meg, mi az oka, ha a dolgozók rosszul lesznek a munkahelyükön,

mi történt például akkor, amikor többen szúrós szagra panaszkodva rosszul lettek (a magyar munkavállalók szerint egyértelműen elektrolitszagot lehetett érezni). Arról sem kapnak információkat, milyen veszélyes anyagokkal dolgoznak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.