A Ligetvédők szerint inkább szégyen, mint dicsőség az „építészeti Oscar-díj”-jelölés

  • narancs.hu
  • 2017. február 14.

Belpol

A Városligetben nem ingatlanfejlesztőkre van szükség, hanem tájépítészekre.

Közleményt juttattak el szerkesztőségünkbe a Ligetvédők, amiben a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vezérigazgatójának és a Liget Budapest projekt miniszteri biztosának büszke nyilatkozatát – „a Liget-projekt építészeti Oscar-díjra vált esélyessé azzal, hogy

a világ legjobb nagy projektjei közé

választották” – egészítik ki azzal, hogy az illetékesek büszkesége gyorsan szégyenbe csaphat át, ha tisztázzák, miről van szó valójában.

Sághi Attila kezében a jövő

Sághi Attila kezében a jövő

Fotó: MTI

A Ligetvédők szerint a Liget Budapest projekt nem az „építészeti Oscar-díj” lehetséges nyertesei közé került. Mint írják, a világ vezető ingatlanfejlesztői és ingatlanbefektetői minden évben összejönnek a MIPIM szakkiállításon és vásáron, és

egy méregdrága rendezvény keretében

díjaznak projekteket, s most is 11 kategóriában hirdettek 4-4 „döntős” beruházást.

„A Liget Budapest projekt, ami Európa legrégibb közparkjának beépítési tervével indult, a Best Futura Mega Project (Legjobb jövőbeni óriásprojekt) kategóriában került a legjobb négy közé, itt csak 150 ezer nm-nél nagyobb megaprojektek versenyeznek, ráadásul a másik három beruházás

zöld- vagy barnamezős fejlesztés.

„Míg Európa virágzó nagyvárosaiban az egyre növekvő városi lakosság mellett a zöldfelületek nem ingyentelkeknek minősülnek, hanem nagy megbecsülésnek örvendenek, és nem mellesleg a turisták körében is népszerűek, addig Budapesten a város szívében meglévő, önmagában felbecsülhetetlen értékű, 200 éves közparkunkat a lakosság többségének óhaja ellenére új épületekkel akarják beépíteni. Nem véletlen, hogy »ma nincs a Városliget megújításához hasonló léptékű és minőségű kulturális tartalmú városfejlesztési projekt Európában«, hiszen máshol az új beruházásokat barnamezős területekre tervezik, segítve ezzel a korábbi ipari területek visszakapcsolódását a városszövetbe” – szögezi le a közlemény, hozzátéve, hogy a Városligetben nem ingatlanfejlesztőkre van szükség, hanem arra, hogy a döntéshozók figyelembe vegyék a tájépítész, környezetvédő és városvédő szakemberek, valamint a budapesti lakosság 81 százalékának véleményét.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.