A Ligetvédők szerint inkább szégyen, mint dicsőség az „építészeti Oscar-díj”-jelölés

  • narancs.hu
  • 2017. február 14.

Belpol

A Városligetben nem ingatlanfejlesztőkre van szükség, hanem tájépítészekre.

Közleményt juttattak el szerkesztőségünkbe a Ligetvédők, amiben a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vezérigazgatójának és a Liget Budapest projekt miniszteri biztosának büszke nyilatkozatát – „a Liget-projekt építészeti Oscar-díjra vált esélyessé azzal, hogy

a világ legjobb nagy projektjei közé

választották” – egészítik ki azzal, hogy az illetékesek büszkesége gyorsan szégyenbe csaphat át, ha tisztázzák, miről van szó valójában.

Sághi Attila kezében a jövő

Sághi Attila kezében a jövő

Fotó: MTI

A Ligetvédők szerint a Liget Budapest projekt nem az „építészeti Oscar-díj” lehetséges nyertesei közé került. Mint írják, a világ vezető ingatlanfejlesztői és ingatlanbefektetői minden évben összejönnek a MIPIM szakkiállításon és vásáron, és

egy méregdrága rendezvény keretében

díjaznak projekteket, s most is 11 kategóriában hirdettek 4-4 „döntős” beruházást.

„A Liget Budapest projekt, ami Európa legrégibb közparkjának beépítési tervével indult, a Best Futura Mega Project (Legjobb jövőbeni óriásprojekt) kategóriában került a legjobb négy közé, itt csak 150 ezer nm-nél nagyobb megaprojektek versenyeznek, ráadásul a másik három beruházás

zöld- vagy barnamezős fejlesztés.

„Míg Európa virágzó nagyvárosaiban az egyre növekvő városi lakosság mellett a zöldfelületek nem ingyentelkeknek minősülnek, hanem nagy megbecsülésnek örvendenek, és nem mellesleg a turisták körében is népszerűek, addig Budapesten a város szívében meglévő, önmagában felbecsülhetetlen értékű, 200 éves közparkunkat a lakosság többségének óhaja ellenére új épületekkel akarják beépíteni. Nem véletlen, hogy »ma nincs a Városliget megújításához hasonló léptékű és minőségű kulturális tartalmú városfejlesztési projekt Európában«, hiszen máshol az új beruházásokat barnamezős területekre tervezik, segítve ezzel a korábbi ipari területek visszakapcsolódását a városszövetbe” – szögezi le a közlemény, hozzátéve, hogy a Városligetben nem ingatlanfejlesztőkre van szükség, hanem arra, hogy a döntéshozók figyelembe vegyék a tájépítész, környezetvédő és városvédő szakemberek, valamint a budapesti lakosság 81 százalékának véleményét.

Figyelmébe ajánljuk

A gépben feszít az erő

  • - minek -
A kanadai performer-zenész-költő, Marie Davidson jó másfél évtizede olyan szereplője az elektronikus tánczene kísérletező vonulatának, aki sosem habozott reflektálni saját közegére és a rideg, technológia-központú világra.

A bogiság és a bogizmus

  • Forgách András

bogi – így, kisbetűvel. Ez a kiállítás címe. Titokzatos cím. Kire vonatkozik? Arra, akit a képek ábrázolnak, vagy aki a képeket készítette?

Az igazi fájdalom

Reziliencia – az eredetileg a fizikában, a fémek ellenállására használt kifejezés a pszichológia egyik sűrűn használt fogalmává vált a 20. század második felében.

Ezt kellett nézni

Lehet szeretni vagy sem – mi is megtettük már mindkettőt ezeken az oldalakon –, de nem nagyon lehet elvitatni Kadarkai Endrétől, hogy elképesztő szorgalommal és kitartással építi műsorvezetői pályáját.

Sohaország

Az európai civilizáció magasrendűségéről alkotott képet végleg a lövészárkok sarába taposó I. világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egy katonája megszökik a századától, dezertál.

Hol nem volt Amerika

A mese akkor jó, ha minél inkább az olvasóról szól, és persze mindig kell bele főgonosz, akibe az elaludni képtelen néző a lappangó félelmeit projektálhatja, hogy a hős kardját kivonva leszámolhasson vele.

Kiágyazódás az autokráciából

  • Fleck Zoltán

Királyi út nincs. A sötét és büdös autokrá­ciából szűk, bizonytalan ösvények, apró lépé­sek vezetnek ki. Bármennyire is türelmetlenek vagyunk, meg kell becsülnünk ezeket; sok kis elmozdulás adhat lendületet a demokratikus fordulathoz.