A Ligetvédők szerint inkább szégyen, mint dicsőség az „építészeti Oscar-díj”-jelölés

  • narancs.hu
  • 2017. február 14.

Belpol

A Városligetben nem ingatlanfejlesztőkre van szükség, hanem tájépítészekre.

Közleményt juttattak el szerkesztőségünkbe a Ligetvédők, amiben a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vezérigazgatójának és a Liget Budapest projekt miniszteri biztosának büszke nyilatkozatát – „a Liget-projekt építészeti Oscar-díjra vált esélyessé azzal, hogy

a világ legjobb nagy projektjei közé

választották” – egészítik ki azzal, hogy az illetékesek büszkesége gyorsan szégyenbe csaphat át, ha tisztázzák, miről van szó valójában.

Sághi Attila kezében a jövő

Sághi Attila kezében a jövő

Fotó: MTI

A Ligetvédők szerint a Liget Budapest projekt nem az „építészeti Oscar-díj” lehetséges nyertesei közé került. Mint írják, a világ vezető ingatlanfejlesztői és ingatlanbefektetői minden évben összejönnek a MIPIM szakkiállításon és vásáron, és

egy méregdrága rendezvény keretében

díjaznak projekteket, s most is 11 kategóriában hirdettek 4-4 „döntős” beruházást.

„A Liget Budapest projekt, ami Európa legrégibb közparkjának beépítési tervével indult, a Best Futura Mega Project (Legjobb jövőbeni óriásprojekt) kategóriában került a legjobb négy közé, itt csak 150 ezer nm-nél nagyobb megaprojektek versenyeznek, ráadásul a másik három beruházás

zöld- vagy barnamezős fejlesztés.

„Míg Európa virágzó nagyvárosaiban az egyre növekvő városi lakosság mellett a zöldfelületek nem ingyentelkeknek minősülnek, hanem nagy megbecsülésnek örvendenek, és nem mellesleg a turisták körében is népszerűek, addig Budapesten a város szívében meglévő, önmagában felbecsülhetetlen értékű, 200 éves közparkunkat a lakosság többségének óhaja ellenére új épületekkel akarják beépíteni. Nem véletlen, hogy »ma nincs a Városliget megújításához hasonló léptékű és minőségű kulturális tartalmú városfejlesztési projekt Európában«, hiszen máshol az új beruházásokat barnamezős területekre tervezik, segítve ezzel a korábbi ipari területek visszakapcsolódását a városszövetbe” – szögezi le a közlemény, hozzátéve, hogy a Városligetben nem ingatlanfejlesztőkre van szükség, hanem arra, hogy a döntéshozók figyelembe vegyék a tájépítész, környezetvédő és városvédő szakemberek, valamint a budapesti lakosság 81 százalékának véleményét.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.