Lubics Szilvia ultrafutót kérdezte Novák Katalin

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. június 21.

Belpol

A Sándor-palotában rendezett program elnevezése: SP Talks.

Lubics Szilvia ultramaratonista, fogorvos, három gyermekes anya volt szerdán a Sándor-palota SP Talks elnevezésű programjának vendége, akivel Novák Katalin köztársasági elnök beszélgetett.

Az MTI beszámolója szerint a köztársasági elnök a futó rendkívüli teljesítményére hívta fel a figyelmet, amely szerinte sokakat motiválhat, és nagyon ösztönző, hogy Lubics Szilvia nemcsak kivételes sportember, hanem kivételes ember is.

Az Ultrabalaton és a Spartathlon többszörös győztesét Novák Katalin egyebek mellett arról kérdezte, mi motiválja, melyek voltak a sivatagi és antarktiszi futásának legnagyobb nehézségei, mi ösztönzi arra, hogy ilyen versenyeken induljon.

Kiderült, Lubics Szilvia 2003-ban kezdett el futni, első alkalommal 4 kilométert tett meg. Beszélt arról, hogy a futásban gyorsan lehet fejlődni, csak ne legyenek azonnal nagy elvárásai az embernek magával szemben. Ritkán motiválta az, hogy dobogón álljon, a lényeg mindig az volt számára, hogy teljesítse a távot.

A tavalyi antarktiszi futását felidézve azt mondta, hogy nagyon fárasztó és nehéz volt, de vannak új céljai, egyre több versenyre vágyik elmenni. Számára fontos az, hogy egy versenyben legyen valami félelmetes, mert ez arra ösztönzi, hogy pluszenergiákat tegyen bele, ez ad emocionális töltetet. A sivatagi futásban is sok kihívást látott. Jövőbeli céljai között egy novemberi jordániai sivatagi futást is említett.

Novák Katalin a beszélgetésben – amelyről a tudósításból nem derült ki, hogy közönség előtt zajlott-e – felidézte azt is, hogy Lubics Szilviának 2017-ben jelent meg férjével közösen írt Másfél nap az élet című könyve, majd 2020-ban második műve A homokdűnén túl címmel.

 
Lubics Szilvia ultramaratonista volt a Sándor-palota programsorozatának vendégeSzöveg:Budapest, 2023. június 21. Novák Katalin köztársasági elnök (j) és Lubics Szilvia ultramaratonista beszélget a Sándor-palota SP Talks elnevezésű programján 2023. június 21-én. MTI/Bruzák Noémi
 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.