Interjú

„Automatikusan továbbhat az élelmiszerárakra”

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke

Belpol

Présben az élelmiszeripar, s benne a húságazat. Egyidejűleg kell alkalmazkodni a partnerekhez, az inflációhoz, valamint a kormányzati intézkedésekhez. Éder Tamás azt mondja, az ezek miatt megemelkedett önköltség még be sem épült teljesen az árakba.

Magyar Narancs: Az élelmiszeripar az ön korábbi szavai szerint két cintányér között a levegő. Egyik oldalon a termelők, a tenyésztők, akik drágábban akarják adni a portékájukat, a másik oldalon a kiskereskedelem, amely olcsóbban szeretné átvenni a termékeket. Még speciálisabb a helyzet infláció idején, pláne nálunk, ahol ez meghaladja az uniós átlagot.

Éder Tamás: Az élelmiszer-inflációban benne van a gabona és más mezőgazdasági termények, az állatok és állati eredetű termékek árának megugró növekedése, s ezzel párhuzamosan a tavalyi második félévi energiaár-robbanás. Természetesen egyebek is közrehatottak: például az adalék anyagok meg az alkatrészek árai, a munkabér-növekedés. Gyakorlatilag minden önköltségtényező jelentősen megemelkedett.

MN: A gabonák árára erős hatással van az orosz–ukrán háború is.

ÉT: Ez egyértelmű, de az nem ad teljes magyarázatot az élelmiszer-inflációra és arra sem, hogy az Magyarországon miért olyan magas, és miért haladja meg az EU-s átlagot. Az inflációnak valóban van egy alapvetően a nemzetközi piacok által determinált része. Például hogy a világpiacon fölment a gabona ára. Már 2021-ben elkezdődött az áremelkedés, de tény, hogy az orosz–ukrán háború kitörése nagyot lökött rajta. És ha ehhez hozzáteszem például a napraforgót, akkor megállapíthatjuk, hogy az étolajra is hatással van a háborús helyzet, hiszen Ukrajna és Oroszország a világ két legnagyobb napraforgó-termesztője. A gabonák és olajos magvak ára tehát jelentősen növekedett 2021 második félévétől a világpiacon, és ennek hatására megemelkedtek a takarmányárak is, amiből következik az állattenyésztési termékek önköltségének, így értékesítési árának növekedése is. A magyar árak minden egyes meghatározó termény esetében valahogyan kötődnek – direkt vagy indirekt módon – valamilyen európai vagy világpiaci árhoz, többségében az euróban, illetve a dollárban megállapítotthoz. Például az élő sertés árában a heti német jegyzésnek döntő szerepe van a magyar piacon is. És ha a német jegyzés nem is változik, de a forint időközben gyengül – és a múlt év második felében volt olyan időszak, amikor ez átlagosan több mint 10 százalékos volt –, attól bizony a magyar élő sertés ára már emelkedik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.