Interjú

„Automatikusan továbbhat az élelmiszerárakra”

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke

Belpol

Présben az élelmiszeripar, s benne a húságazat. Egyidejűleg kell alkalmazkodni a partnerekhez, az inflációhoz, valamint a kormányzati intézkedésekhez. Éder Tamás azt mondja, az ezek miatt megemelkedett önköltség még be sem épült teljesen az árakba.

Magyar Narancs: Az élelmiszeripar az ön korábbi szavai szerint két cintányér között a levegő. Egyik oldalon a termelők, a tenyésztők, akik drágábban akarják adni a portékájukat, a másik oldalon a kiskereskedelem, amely olcsóbban szeretné átvenni a termékeket. Még speciálisabb a helyzet infláció idején, pláne nálunk, ahol ez meghaladja az uniós átlagot.

Éder Tamás: Az élelmiszer-inflációban benne van a gabona és más mezőgazdasági termények, az állatok és állati eredetű termékek árának megugró növekedése, s ezzel párhuzamosan a tavalyi második félévi energiaár-robbanás. Természetesen egyebek is közrehatottak: például az adalék anyagok meg az alkatrészek árai, a munkabér-növekedés. Gyakorlatilag minden önköltségtényező jelentősen megemelkedett.

MN: A gabonák árára erős hatással van az orosz–ukrán háború is.

ÉT: Ez egyértelmű, de az nem ad teljes magyarázatot az élelmiszer-inflációra és arra sem, hogy az Magyarországon miért olyan magas, és miért haladja meg az EU-s átlagot. Az inflációnak valóban van egy alapvetően a nemzetközi piacok által determinált része. Például hogy a világpiacon fölment a gabona ára. Már 2021-ben elkezdődött az áremelkedés, de tény, hogy az orosz–ukrán háború kitörése nagyot lökött rajta. És ha ehhez hozzáteszem például a napraforgót, akkor megállapíthatjuk, hogy az étolajra is hatással van a háborús helyzet, hiszen Ukrajna és Oroszország a világ két legnagyobb napraforgó-termesztője. A gabonák és olajos magvak ára tehát jelentősen növekedett 2021 második félévétől a világpiacon, és ennek hatására megemelkedtek a takarmányárak is, amiből következik az állattenyésztési termékek önköltségének, így értékesítési árának növekedése is. A magyar árak minden egyes meghatározó termény esetében valahogyan kötődnek – direkt vagy indirekt módon – valamilyen európai vagy világpiaci árhoz, többségében az euróban, illetve a dollárban megállapítotthoz. Például az élő sertés árában a heti német jegyzésnek döntő szerepe van a magyar piacon is. És ha a német jegyzés nem is változik, de a forint időközben gyengül – és a múlt év második felében volt olyan időszak, amikor ez átlagosan több mint 10 százalékos volt –, attól bizony a magyar élő sertés ára már emelkedik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.