Luxusköltések nyomai az MCC kiszivárgott könyvelésében: Téli tábor, méregdrága catering

  • narancs.hu
  • 2024. április 4.

Belpol

Eszméletlen pénzköltés, luxus és túlzás a kormánnyal szorosan együttműködő szakkollégium körül.

Több száz millió forintot költött a Mathias Corvinus Collegium (MCC) a rendezvényeire

– írja a Direkt36, amely megszerezte az MCC belső beszerzési és kifizetési adatait. A dokumentumok egészen egyedülálló luxusról tanúskodnak a kormánnyal szorosan együttműködő szakkolégium részéről.

Míg más neves, nagy múltú budapesti szakkollégiumok egész éves költségvetése 40 és 110 millió forint között mozog, addig az MCC-nél milliárdos összegekről van szó.

A Direkt36 által megszerzett adatokból részletesen kiderül, egy-egy rendezvényre hogyan mentek el milliók, vagy akár tízmilliós tételek is. A lap azt is ellenőrizte, vajon a piaci árazásnak megfelelő összegeket fizetik-e ki például a cateringért. Kiderült, hogy nem, többszörösen túlárazott számlákról lehet szó.

A lap arra jutott, hogy

  • Az elmúlt években csaknem 600 millió forintot költött az MCC cateringre. Ez általában szendvicseket, üdítőket, aprósüteményeket jelent. A pontos adatokból visszaszámolva kiderült, piaci cégek luxusellátást tudnának nyújtani ennyiből.
  • Ezekért a legtöbbször az Apriori Cultura Nonprofit Zrt-nek fizettek. A cég bruttó 530 millió forintot számlázott ki az MCC-nek az elmúlt két évben. Mindezt úgy, hogy az Apriori az MCC-főigazgató Szalai Zoltán érdekeltsége volt még pár éve és most is Fidesz-közeli embereké.
  • Balásy Gyula cégeinél nyolc hónap alatt 1,8 milliárd forintot költöttek,
  • de jutott 200 millió a 4iG-hez
  • és némi apró, 58 millióért Matolcsy Ádám  érdekeltségeibe, a Balaton Bútor Kft.-jétől vettek bútorokat.

A luxusköltéseket jól szemlélteti, hogy az átlagos felsőoktatási lehetőségekhez képest az MCC téli tábora egy tátrai grandhotelben volt 450 résztvevővel, wellnessrészlegge, éjszakai klubbal, síeléssel, síoktatással, whiskyüzem-látogatással – és mindezért az ott lévőknek semmit sem kellett fizetniük, mert minden kiadást a szakkollégium állt.

További részletek a Direkt36 cikkében olvashatók.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.