November 15-én kezdődik a téli kilakoltatási moratórium. Az Utcajogász véleménye szerint a kilakoltatási moratórium nem oldja meg a problémákat, csupán elfedi őket egy időre, a megoldást egy átfogó állami lakáspolitika jelentené.
Az Utcajogász 2010 óta nyújt ingyenes jogi segítséget lakhatási és szociális jogok területén rászorulóknak. Az egyesület önkéntes jogászai 2023 első tíz hónapjában közel száz kilakoltatási üggyel foglalkoztak, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar honlapján pedig kiderül:
a végrehajtók 2023 első felében ezeregyszáz lakásügyi végrehajtási cselekményt hajtottak végre.
A kilakoltatási moratórium, amely minden év november 15-én indul és április 30-án ér véget, egy-két kivételtől eltekintve, átmenetileg megvédi a bajba került embereket attól, hogy elveszítsék otthonukat. Másfelől ez sok esetben csak időhúzást jelent, és bizalmatlanságot szül a lakáspiacon: a lakástulajdonosokat arra ösztönzi, hogy inkább irodának adják ki ingatlanukat, vagy rövid távon adják bérbe turistáknak. Az emiatt kialakuló szűkös kínálat pedig csak még inkább megemeli az amúgy is borsos bérleti díjakat.
A kilakoltatásokkal kapcsolatban több tévhit él a köztudatban. Ezeket a tévhiteket gyűjtötte össze az egyesület, egy-egy példával illusztrálva azokat saját praxisából. A tipikus tévhitek a következő:
- Súlyos betegséggel élő, ápolásra szoruló embereket nem lehet kilakoltatni – Nemcsak, hogy ki lehet, hanem az is előfordul, hogy a bíróság épp a tartós betegség tényére hivatkozva utasítja el a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet.
- Kisgyermekes családokat nem lehet kilakoltatni – Januárban fordult az Utcajogászhoz egy ügyfél, aki az egyik budapesti kerületi önkormányzat alkalmazottja. Az önkormányzat lakáskiürítési pert indított ellene. Az ügyfél kisgyermekét egyedül neveli, rossz anyagi körülmények között él. Féléves szerződést kötött vele az önkormányzat, majd hosszabbítási kérelmét indoklás nélkül elutasította.
- Az önkormányzati lakásokat csak szociális szempontok figyelembe vételével lehet bérbe adni – A szociális szempontok sokszor válnak másodlagossá az önkormányzati lakások bérbe adásánál. A 2023-as év során öt olyan budapesti kerületből és több vidéki városból is felkeresték ügyfelek az Utcajogászt, ahol az önkormányzatok radikálisan megemelték a bérleti díjakat.
- Az önkormányzatok csak nagy összegű hátralék esetén kezdeményeznek lakáskiürítési eljárást – Nagyon eltérőek az önkormányzati rendeleti szabályok abban a kérdésben, hogy mekkora lakbérhátralék esetében mondható fel a szerződés: sok önkormányzatnál egyáltalán nincs meghatározott alsó határ vagy az nagyon alacsony összegű, vagyis elméletben akár jelentéktelen mértékű tartozás miatt is megszüntetheti a jogviszonyt a bérbeadó.
- A kilakoltatási eljárás során a bérlőt is mindig megkérdezi a bíróság, jogszerűen használja-e az ingatlant – Az Utcajogász Alkotmánybírósághoz fordult annak az ügyfelének ügyében, aki ellen az általa bérelt lakás tulajdonosa indított eljárást a végrehajtási törvény önkényesen elfoglalt lakások kiürítésére vonatkozó szabályai alapján. Habár a lakáskiürítés jogtalan volt, a lakó már csak az eljárást lezáró ítéletről értesült, nyilatkozattételi joga nem volt, fellebbezését pedig csak a kilakoltatás után bírálta el a másodfokú bíróság. Az ügy kapcsán az Utcajogász az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.
Az Utcajogász szerint a fent felsorolt problémákra a moratórium intézménye nem ad választ, azokat csak egy átfogó állami lakáspolitikai rendszer kialakítása, valamint a végrehajtási eljárások teljes felülvizsgálata, reformja lenne képes orvosolni. Ám amíg ez nem történik meg,
az önkormányzatok számára is nyitott a lehetőség, hogy a közelgő önkormányzati választások előtt egyes, saját hatáskörükbe tartozó szabályozásokat megváltoztassanak.
Ezek nem igényelnek anyagi ráfordítást, csupán a lakásrendeletek módosítását. Az Utcajogász ezekhez az elmúlt években szakmai segédanyagokat is készített TranspaRent Projektjében, illetve Büntető önkormányzatok című projektjében.
A szervezet munkatársai nyitottak a konzultációra is, az önkormányzati lakásrendeletek véleményezésére és az emberséges szabályok kialakításában való segédkezésre - egyes kerületi önkormányzatokkal, a VI., a VIII. és a IX. kerületével már el is kezdték a közös gondolkozást.
