Segítség és információ nélkül a recski sárlavina károsultjai

Se látói, se tudói

Belpol

Hiába ígérte, hogy ha megállapítják a bánya felelős­ségét, akkor maga jelentkezik a károsultaknál a peren kívüli megegyezésért, ezt mégsem tette meg a recski andezitbánya tulajdonosa. Az ügyben eljáró hatóságok „nem relevánsnak” minősítették az „érintetti kört”. A nyáron lezúdult sárlavina károsultjainak jogi képviselője nem lát más megoldást, mint a kártérítési perek megindítását.

Miniatűr házikók sorakoznak a kiharapott hegy tövében. Nem magas a hegy, de a házakhoz képest hatalmasnak tűnik. Hosszú, girbegurba a recski Hunyadi utca, a bányához közeledve egyre kisebbek, egyre leharcoltabbak a házak. Egy ponton eltűnik az aszfalt is; minden sáros, eső után vagyunk.

A június 8-i sárlavina károsultjainak kis köre fogad. „Az a baj, hogy sok szálon fut ez a történet, de igazából sehová sem tart az ügyünk. Mindenki csak ígérget, csúsztat, variálgat” – mondja Farkas Dezső, a környék rangidős cigány embere. Az ő házukat nem érte el a hegyről lezúduló sár, viszont a lányáékét, Farkas Krisztináékét igen. A hegyoldal jelenlegi állapota miatt azonban nem biztos, hogy Farkas Dezsőék egyszer s mindenkorra megúszták. „Nézze, ezt ma fotóztam a Coop mellől. Ez az a rész a hegyoldalon, ami a nyáron leszakadt, itt jobbra tőle pedig ugyanolyan vízmosásokat láthat, mint amilyenek az omlás előtt voltak” – mutatja a telefonján Farkas Krisztina.

Az érintettek közül Krisztinának lett elege a leghamarabb a bánya és a hatóságok tétlenkedéséből és abból, ahogyan a károsultakat kezelik. Pontosabban: nem kezelik. A soron Krisztina háza tűnik a legjobb állapotúnak – leszámítva, hogy a falán, ablakközépig, 170 centi magasan még mindig látszik a nyoma a hegyről közvetlenül mögöttük lezúduló és az utcában szétömlő sárnak. Krisztina nem várt sem a bánya kártalanítására, sem az állam beígérte segítségre, de a falu polgármesterére sem, hanem ügyvédet keresett. Magyar Györgyöt ajánlották neki, mert az ő irodája képviselte, sikerrel, a 2010-es vörösiszap-katasztrófa és a 2019-ben tragikusan járt Hableány áldozatait is.

„Nem a házunk, hanem az egész életünk értékét kellene felbecsülni!” – fakad ki Krisztina élettársa, László. Azt mondja, a négyéves nevelt lányukkal egy közeli romos házba kellett ­átköltözniük, amelyre azonnal ráköltöttek ­háromszázezret, hogy valamennyire lakható ­legyen. A legtöbben visszaköltöztek már a rokonoktól, ismerősöktől a sár mosta házukba; volt, ahová be is törtek, már csak ezért sem volt ajánlatos tovább üresen hagyni – miközben nem biztosak benne, hogy a környék valaha is alkalmas lesz emberi lakhatásra.

Személyre szabott

A kormány határozata alapján az MR Lakásalap Nonprofit Kft. feladata lett a károsodott lakóingatlanok helyzetének rendezése, az érintettek lakhatásának megoldása. Sass Gyula ­Levente, a cég kommunikációért felelős vezetője a Magyar Narancsnak azt emelte ki, hogy a Lakásalap segítséget nyújt az ingatlanok értékesítésében oly módon, hogy a településen vagy a térségben értékbeszámítással megvásárolható vagy bérelhető csereingatlant ajánl fel a portfóliójából. A nem engedélyezett épületek esetén (mert ilyen is van) bérelhető ingatlant ajánlanak fel.

A Lakásalap jelenleg felértékeli a házakat és felméri, hogy ki fogadja el a cserelakást. Az esetleges árkülönbözetet, kamatmentes hitel formájában, az érintetteknek kell fizetniük. „A polgármester szerint jó, ha ez hárommilliót megér” – mutat László a házukra.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A kávékapszula környezettudatos szemmel

  • Fizetett tartalom

A kávékapszula rendkívüli népszerűsége világszerte kétségtelen, ám a kényelmes és gyors kávézás mögött rejlő környezeti, gazdasági és társadalmi kérdések kevésbé kerülnek reflektorfénybe. Az alábbi írásunkban ezeket a fontos aspektusokat vizsgáljuk meg, hogy egy átfogó képet kapjunk a modern kávéfogyasztás egyik legmeghatározóbb trendjéről.

6 téma, ami ma már egyre kevésbé számít tabunak

  • Fizetett tartalom

A társadalom folyamatosan változik: átalakul, hogy milyen eszközöket használunk, hogy milyen elfoglaltságaink vannak a mindennapokban, hogy milyen tempóban éljük az életünket – és persze az is, hogy milyen témákat beszélünk meg nyíltan. Kétségtelen, hogy embere – és persze kultúrája – válogatja, mi számít tabunak és mi nem, de általánosságban azt láthatjuk, hogy a világ soha nem volt annyira nyitott és szabadelvű, mint ma.

Így válasszunk széket ülőmunkához

  • Fizetett tartalom

Az ülőmunka ugyan kényelmesnek tűnhet, viszont óriási terhet róhat az ízületeinkre és izmainkra is. Éppen ezért ajánlott egy valóban komfortos szék mellett dönteni, hogy még az igazán hosszú munkaórák után se fájjon a gerincünk vagy a derekunk. Hogyan érdemes széket választani az igényeinkhez mérten? Mutatjuk a pontos válaszokat!