Magyarországról évente közel 40 ezer ember vándorol ki

  • narancs.hu
  • 2019. július 16.

Belpol

A magyarok legfőképp Ausztriában vállalnak munkát.

Nagyszabású felmérést készített az EU a mobilitásról, amelyből többek között kiderül, hogy a magyarok leginkább Ausztriába mennek dolgozni, írja a felmérés nyomán a 24.hu. Eszerint 2018-ban több mint 49 ezer magyar vállalt munkát Ausztriában. A második legnépszerűbb célpont Németország, oda 32 ezren mentek, az Egyesült Királyságba pedig "csak" 9500-an.

Az Eurostat azt is összesítette, hányan vándoroltak ki a kelet-közép-európai országokból 2013 és 2018 között. Magyarországról például:

  • 2013-ban 34,5 ezren,
  • 2014-ben már 42 ezren,
  • 2015-ben pedig még ennél is többen, több mint 43 ezer ember,
  • de nem sokat csökkent később sem ez a szám, 2017-ben is közel 40 ezren vándoroltak ki.


Ha ez soknak tűnik, érdemes megnézni a lengyel vagy a román adatokat: előbbi országból 2017-ben 218 ezren, utóbbiból pedig ugyanabban az évben 242 ezren mentek el, habár azt is hozzá kell tenni, ezeknek az országoknak jóval nagyobb a lakossága, mint Magyarországnak.

A felmérésben a bevándorlást is vizsgálták: míg 2013-ban Magyarországon 39 ezer bevándorlót regisztráltak, addig 2017-ben már 68 ezret. A legnagyobb ugrás 2013 és 2014 között volt, amiben nagy valószínűséggel a letelepedési kötvény 2013-as bevezetése szerepet játszhatott.

A statisztikából az is kiderül, hogy a Magyarországra beköltözők legnagyobb részben külhoni magyar állampolgárok voltak, de sokan jöttek más uniós országokból, illetve az EU-n kívülről is: az ő számuk 2013-ban 11 ezer, 2017-ben pedig már több mint 25 ezer volt.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.