A tavaly decemberben elfogadott köznevelési törvény szerint 2012. szeptember 1-jétől az első, ötödik és kilencedik évfolyamos osztályokban heti öt testnevelésórát kell szervezniük az iskoláknak. A mindennapos testnevelés bevezetése felmenő rendszerben történik, azaz három év múlva már egy diák sem marad napi testmozgás nélkül. A mozgáskultúra fejlesztésének szükségessége nehezen megkérdőjelezhető, egy hivatkozott uniós felmérés például arra jutott, hogy csupán a magyar fiatalok 38 százaléka végez rendszeres testmozgást, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) 2010-es jelentése pedig a gyermekek kétharmadánál kevés vagy nagyon kevés fizikai aktivitást mutatott ki. A Narancsnak nyilatkozó Kecze Dóra, a debreceni Diószegi Sámuel Közép- és Szakképző Iskola testnevelő tanára is azt tapasztalja, hogy tanítványai egészségi állapota egyre romlik, folyamatosan nő a gyógytestnevelésre szorulók aránya.
Mindezen problémákra elvben megoldás lehet a napi testnevelés, az OGYEI-jelentés egy másik javaslata - amely az egészségfejlesztés tervezésébe, kivitelezésébe és értékelésébe magukat az érintetteket is bevonná - azonban alig érvényesül a gyakorlatban. Bár az Oktatásért Felelős Államtitkárságtól megtudtuk, hogy a törvény elfogadása óta többször egyeztettek érintett szervezetekkel, az általunk megkérdezett iskolaigazgatók és testnevelők több ponton bizonytalanok a mindennapos testnevelés megvalósíthatóságában.
Homály
Az iskolák tájékoztatásának hiányosságát jól mutatja, hogy még abban sincs teljes egyetértés, bevezeti-e egyáltalán a törvény az ötnapos testnevelést. Egy budapesti középiskola igazgatója arra hívta fel a figyelmünket, hogy mivel heti két tornaóra továbbra is kiváltható iskolai sportkör szervezésével, a tanrendbe - az eddigiekhez hasonlóan - elég lesz három órát beiktatni. "A köznevelési törvény ezen intézkedései érdemi változásokat nem fognak hozni, de arra kiválóak, hogy nagy hangon tegyünk úgy, mintha tettünk volna valamit" - fogalmazott markánsan az intézményvezető. Szappanos Józsefné, a szolnoki Szent-Györgyi Albert Általános Iskola igazgatója sem vár forradalmi változásokat az új szabályozástól, a Szent-Györgyi ugyanis azon iskolák közé tartozik, ahol évek óta van mindennapos testnevelés: az alsó tagozaton heti öt órában, felsőben emelt óraszámban sportolnak a diákok.
"A heti öt órából kettő valóban kiváltható egyesületi sporttal vagy szervezett sportköri foglalkozással, amelyeken viszont kötelező a részvétel. Tehát nem helytálló az a kijelentés, mely szerint továbbra is csak heti három tantervi óra lesz kötelező" - kommentálta a félreértésre okot adó passzusokat az államtitkárság. A teremproblémákkal küszködő iskoláknak nyilván könnyebbséget jelent majd, hogy az órák kétötödét a délutáni sávban szervezhetik meg, a kötelező részvétel okán azonban az osztályonkénti öt órát mindenképp meg kell tartani, a több évfolyamnyi diák délutáni sportolása nem intézhető el mondjuk egy szerdánkénti dzsúdóedzéssel. Kiegészítő rendelkezés ide vagy oda, a köznevelési törvény nemcsak közel kétszer annyi mozgást, de csaknem kétszer annyi előteremtendő erőforrást is jelent a közoktatás szereplői számára.
Emberi erőforrás
A megnövekedett óraszám értelemszerűen jelentősen több testnevelőt igényel. Kecze Dóra lapunknak elmondta, hogy a Diószegi Sámuel Iskola hat tornatanára az első évben még elég lesz a megnövekedett terhek kezelésére, később viszont biztosan bővíteni kell a tantestületet. Kecze szerint az oktatási rendszeren kívül működő edzők, szakoktatók "visszanyerése" megoldás lehet a problémára.
Új pedagógusokra és az eddigiek továbbképzésére annál is inkább szükség lesz, mert az ötnapos testnevelést a Nemzetközi Atlétikai Szövetség programján alapuló új - többek között Franciaországban és Norvégiában alkalmazott - oktatási módszer hazai integrálása kíséri. Hoffmann Rózsa egy június végi kormányszóvivői tájékoztatón megígérte, hogy a nemzetközi gyakorlat elsajátítását segítendő még a nyáron pedagógus-továbbképzések indulnak a kormány támogatásával. Ilyenről azonban egy hónappal a tanévkezdés előtt sem Budapesten, sem Szolnokon, sem Debrecenben nem hallottak, holott a testnevelők szívesen részt vennének a programban. Kormányzati források arról tájékoztatták a Narancsot, hogy a továbbképzést a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara indítja háromnapos turnusokban, és az új struktúrában tanító minden testnevelőnek lehetősége lesz a részvételre - szeptember 1-jéig térítésmentesen. A költségeket firtató kérdésünkre csak annyit jegyzett meg az államtitkárság, hogy a szükséges forrásokat a kormány biztosítja. A továbbképzés ügyében kerestük Szalma Lászlót, a TF sportszakmai dékánhelyettesét is, ám kérdéseinkre lapzártánkig nem érkezett válasz.
Infrastruktúra
A tanerő pótlásánál is nagyobb feladat a megfelelő infrastruktúra - konkrétan az elegendő számú és felszereltségű tornaterem - kialakítása. A Diószegi Sámuel Közép- és Szakképző Iskolában jelenleg egy tornaterem és egy szabadtéri kézilabdapálya működik teljes kihasználtsággal úgy, hogy a tanítás már most este fél 7-ig tart. Kecze Dóra szerint még nem alakult ki teljes kép arról, hogyan fogják megoldani a heti öt testnevelésórát; a konditerem gyakoribb használata, több természetjárás, kerékpározás, korcsolyázás lehetősége merülhet fel. A debreceni intézmény ráadásul a jobban felszereltek közé tartozik. A pályázatok kiírása tehát nélkülözhetetlen, méghozzá célzott módon, a legrosszabb helyzetben lévő intézményeket segítve. "Ne azok nyerjenek, akiknek amúgy is van pénzük" - mondja a testnevelő, utalva arra, hogy gyakran pályázati feltétel a sporteredmény vagy a megfizethetetlen önrész. A Narancsnak nyilatkozó két iskolaigazgató az új szabályozástól függetlenül is felújíttatná intézménye tornatermeit, Szappanos Józsefné épp az Innovatív iskolák fejlesztése pályázatra készül benyújtani projektjét, ami a testnevelés terén is lehetővé tesz némi eszközbeszerzést.
Januárban a tornatermekre fordítható pályázati források bővítését kérte Szabó Máté is az akkor még Nemzeti Erőforrás névre hallgató minisztériumtól. "A községek és a kisebb települések iskoláiban korszerűtlen, elhanyagolt és balesetveszélyes a tornatermek többsége, hiányoznak az öltözők és az alapvető higiéniai feltételek, illetve hiányosak az eszközök" - sorolja az ombudsmani jelentés, amely megállapítja a gyermekek magas szintű testi és lelki egészséghez való jogának sérülését. A mindennapos testnevelés szeptemberi bevezetése tehát legalábbis elsietettnek mondható Szabó Máté megállapításainak ismeretében, különösen úgy, hogy még be sem fejeződtek az előzetes megvalósíthatósági vizsgálatok. Az Oktatásért Felelős Államtitkárságon "várhatóan a nyár végére dolgozzák fel azokat az adatokat, amelyek átfogó képet adnak a tornatermek számáról, állapotáról. Annyi azonban már most is tudható, hogy nincs elegendő számú tornaterem. Éppen emiatt vezeti be fokozatosan, felmenő rendszerben a mindennapos testnevelést a kormány. A megfelelő infrastruktúra finanszírozására, tornatermek fejlesztésére, tartalomfejlesztésre és iskolai programok bevezetésére az Új Széchenyi Terv keretében lehet pályázni." A kormány hurráoptimizmusát tehát nem törte le Szabó Máté jelentése, és valószínűleg a saját felmérésük eredménye sem fogja: a Narancsnak legalábbis azt mondták, hogy "pusztán teremhiány miatt a mindennapos testnevelés mielőbbi bevezetése nem halogatható".
Erőt, egészségetA 2012/2013-as tanév rendjéről szóló, júliusban nyilvánosságra hozott rendelet szerint 2013. április 3. és május 28. között minden iskolában fel kell mérni a tanulók fizikai állapotát és edzettségét. (A Narancsnak nyilatkozó iskolákban eddig is tartottak felméréseket.) Az iskolaigazgatók tartanak egy esetleges új rendszer bevezetésétől, mivel a régi kidolgozása is rengeteg munkába került, ám e félelem - úgy tűnik - alaptalan. Az Oktatási Államtitkárság lapunknak küldött levele szerint továbbra is az ezredfordulón kidolgozott kétféle teszt - a Hungarofit és az Eurofit - közül választhatnak az intézmények. Az adatok gyakorlati felhasználásában már több változást sejthetünk. Kecze Dóra arról tájékoztatott, hogy a központi rendszerbe küldött adatokról eddig semmilyen visszajelzést nem kaptak, a felmérések kötelezővé tétele az államtitkárság szerint azonban éppen a mindennapos testnevelés hatékonyságának ellenőrzését szolgálja, így valószínűsíthetően ez alapján (is) értékelik majd az egyes intézmények munkáját. |
