Mi az istent keresünk mi a kazah ügyészségen?

  • narancs.hu
  • 2015. április 3.

Belpol

A szovjet idők óta mostanáig fel sem merült a kazah–magyar ügyészi együttműködési megállapodás szükségessége. Majtényi Lászlónak, az Eötvös Károly Intézet elnökének Polt Péter legfőbb ügyészhez írt levelét közöljük.

Dr. Polt Péter
Legfőbb ügyész
Legfőbb Ügyészség
1055 Budapest, Markó u. 16.

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján közérdekű adatigénylést terjesztek elő.

Kérem, hogy az Ön és a kazah legfőbb ügyész által aláírt együttműködési megállapodás szövegét a törvényes határidő betartásával küldje meg számunkra.

Kérem továbbá, tájékoztasson arról, milyen szakmai megfontolások, esetleg hatástanulmány által feltárt szempontok vezették Önt, amikor úgy döntött, hogy ellátogat Kazahsztánba, és együttműködési megállapodást köt a kazah ügyészi szervezettel.

Tudni szeretném azt is, mikor született meg a megállapodásról a döntés? E kérdéseket az is indokolja, hogy tudtunkkal legalábbis a szovjet idők óta mostanáig fel sem merült a kazah-magyar ügyészi együttműködési megállapodás szükségessége.

E kérdéseket nem csupán a két ország fizikai és jogéletüket tekintve is számottevő távolsága indokolja, de az is, hogy a nyilvánosság nem tud olyan kazah-magyar bűnszervezetekről sem, amelyek működése ilyen kiterjedt bűnügyi együttműködést indokolna. Túl az ilyen technikai-ésszerűségi megfontolásokon, mi úgy tudtuk, hogy Kazahsztán politikai rendszerét tekintve diktatúra, ahol szabad választásokat nem tartanak, a parlamenti ellenzék is kormánypárti, és független intézmények sem működhetnek.

Az Ön tárgyalásairól nincsenek hiteles hazai források, a kazah hírügynökség szerint “a bűnözés, a terrorizmus, a szélsőségesek, a kiberbűnözés, a drogkereskedelem stb. elleni közös fellépésről tárgyaltak a találkozón.”

A megállapodás ezek szerint bűnüldözési tárgyú, itt pedig a jogállami garanciák különösen fontosak. Ezzel kapcsolatban három további kérdésre kérek választ Öntől: a kazah és a magyar ügyészi szervezet közös álláspontja szerint kik tekinthetők „szélsőséges”-nek. A másik kérdésem, hogy vajon mit jelent itt a „stb.” kifejezés. A harmadik: Van-e a kazah büntetőjognak illetve büntetőpolitikának olyan eleme, gyakorlata, amelyet Ön szerint Magyarország az együttműködés keretében valamilyen formában hasznosíthat?

Továbbá kérem, hogy elektronikusan megküldött válasza térjen ki arra is, hogy a jövőt tekintve milyen hasznok várhatók a magyar-kazah ügyészi együttműködéstől.

Kérem, hogy válasza megküldésekor legyen tekintettel a törvényi határidőre.

Budapest, 2015. április 2.

Üdvözli:

Dr. Majtényi László

elnök

Eötvös Károly Intézet

1088 Bp., Szentkirályi u. 11. – telefon: 212-4800 – fax: 315-0625 – www.ekint.org – info [at] ekint [dot] org

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.