Mi az istent keresünk mi a kazah ügyészségen?

  • narancs.hu
  • 2015. április 3.

Belpol

A szovjet idők óta mostanáig fel sem merült a kazah–magyar ügyészi együttműködési megállapodás szükségessége. Majtényi Lászlónak, az Eötvös Károly Intézet elnökének Polt Péter legfőbb ügyészhez írt levelét közöljük.

Dr. Polt Péter
Legfőbb ügyész
Legfőbb Ügyészség
1055 Budapest, Markó u. 16.

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján közérdekű adatigénylést terjesztek elő.

Kérem, hogy az Ön és a kazah legfőbb ügyész által aláírt együttműködési megállapodás szövegét a törvényes határidő betartásával küldje meg számunkra.

Kérem továbbá, tájékoztasson arról, milyen szakmai megfontolások, esetleg hatástanulmány által feltárt szempontok vezették Önt, amikor úgy döntött, hogy ellátogat Kazahsztánba, és együttműködési megállapodást köt a kazah ügyészi szervezettel.

Tudni szeretném azt is, mikor született meg a megállapodásról a döntés? E kérdéseket az is indokolja, hogy tudtunkkal legalábbis a szovjet idők óta mostanáig fel sem merült a kazah-magyar ügyészi együttműködési megállapodás szükségessége.

E kérdéseket nem csupán a két ország fizikai és jogéletüket tekintve is számottevő távolsága indokolja, de az is, hogy a nyilvánosság nem tud olyan kazah-magyar bűnszervezetekről sem, amelyek működése ilyen kiterjedt bűnügyi együttműködést indokolna. Túl az ilyen technikai-ésszerűségi megfontolásokon, mi úgy tudtuk, hogy Kazahsztán politikai rendszerét tekintve diktatúra, ahol szabad választásokat nem tartanak, a parlamenti ellenzék is kormánypárti, és független intézmények sem működhetnek.

Az Ön tárgyalásairól nincsenek hiteles hazai források, a kazah hírügynökség szerint “a bűnözés, a terrorizmus, a szélsőségesek, a kiberbűnözés, a drogkereskedelem stb. elleni közös fellépésről tárgyaltak a találkozón.”

A megállapodás ezek szerint bűnüldözési tárgyú, itt pedig a jogállami garanciák különösen fontosak. Ezzel kapcsolatban három további kérdésre kérek választ Öntől: a kazah és a magyar ügyészi szervezet közös álláspontja szerint kik tekinthetők „szélsőséges”-nek. A másik kérdésem, hogy vajon mit jelent itt a „stb.” kifejezés. A harmadik: Van-e a kazah büntetőjognak illetve büntetőpolitikának olyan eleme, gyakorlata, amelyet Ön szerint Magyarország az együttműködés keretében valamilyen formában hasznosíthat?

Továbbá kérem, hogy elektronikusan megküldött válasza térjen ki arra is, hogy a jövőt tekintve milyen hasznok várhatók a magyar-kazah ügyészi együttműködéstől.

Kérem, hogy válasza megküldésekor legyen tekintettel a törvényi határidőre.

Budapest, 2015. április 2.

Üdvözli:

Dr. Majtényi László

elnök

Eötvös Károly Intézet

1088 Bp., Szentkirályi u. 11. – telefon: 212-4800 – fax: 315-0625 – www.ekint.org – info [at] ekint [dot] org

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.