Mi az istent keresünk mi a kazah ügyészségen?

  • narancs.hu
  • 2015. április 3.

Belpol

A szovjet idők óta mostanáig fel sem merült a kazah–magyar ügyészi együttműködési megállapodás szükségessége. Majtényi Lászlónak, az Eötvös Károly Intézet elnökének Polt Péter legfőbb ügyészhez írt levelét közöljük.

Dr. Polt Péter
Legfőbb ügyész
Legfőbb Ügyészség
1055 Budapest, Markó u. 16.

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján közérdekű adatigénylést terjesztek elő.

Kérem, hogy az Ön és a kazah legfőbb ügyész által aláírt együttműködési megállapodás szövegét a törvényes határidő betartásával küldje meg számunkra.

Kérem továbbá, tájékoztasson arról, milyen szakmai megfontolások, esetleg hatástanulmány által feltárt szempontok vezették Önt, amikor úgy döntött, hogy ellátogat Kazahsztánba, és együttműködési megállapodást köt a kazah ügyészi szervezettel.

Tudni szeretném azt is, mikor született meg a megállapodásról a döntés? E kérdéseket az is indokolja, hogy tudtunkkal legalábbis a szovjet idők óta mostanáig fel sem merült a kazah-magyar ügyészi együttműködési megállapodás szükségessége.

E kérdéseket nem csupán a két ország fizikai és jogéletüket tekintve is számottevő távolsága indokolja, de az is, hogy a nyilvánosság nem tud olyan kazah-magyar bűnszervezetekről sem, amelyek működése ilyen kiterjedt bűnügyi együttműködést indokolna. Túl az ilyen technikai-ésszerűségi megfontolásokon, mi úgy tudtuk, hogy Kazahsztán politikai rendszerét tekintve diktatúra, ahol szabad választásokat nem tartanak, a parlamenti ellenzék is kormánypárti, és független intézmények sem működhetnek.

Az Ön tárgyalásairól nincsenek hiteles hazai források, a kazah hírügynökség szerint “a bűnözés, a terrorizmus, a szélsőségesek, a kiberbűnözés, a drogkereskedelem stb. elleni közös fellépésről tárgyaltak a találkozón.”

A megállapodás ezek szerint bűnüldözési tárgyú, itt pedig a jogállami garanciák különösen fontosak. Ezzel kapcsolatban három további kérdésre kérek választ Öntől: a kazah és a magyar ügyészi szervezet közös álláspontja szerint kik tekinthetők „szélsőséges”-nek. A másik kérdésem, hogy vajon mit jelent itt a „stb.” kifejezés. A harmadik: Van-e a kazah büntetőjognak illetve büntetőpolitikának olyan eleme, gyakorlata, amelyet Ön szerint Magyarország az együttműködés keretében valamilyen formában hasznosíthat?

Továbbá kérem, hogy elektronikusan megküldött válasza térjen ki arra is, hogy a jövőt tekintve milyen hasznok várhatók a magyar-kazah ügyészi együttműködéstől.

Kérem, hogy válasza megküldésekor legyen tekintettel a törvényi határidőre.

Budapest, 2015. április 2.

Üdvözli:

Dr. Majtényi László

elnök

Eötvös Károly Intézet

1088 Bp., Szentkirályi u. 11. – telefon: 212-4800 – fax: 315-0625 – www.ekint.org – info [at] ekint [dot] org

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.