Mi az istent keresünk mi a kazah ügyészségen?

  • narancs.hu
  • 2015. április 3.

Belpol

A szovjet idők óta mostanáig fel sem merült a kazah–magyar ügyészi együttműködési megállapodás szükségessége. Majtényi Lászlónak, az Eötvös Károly Intézet elnökének Polt Péter legfőbb ügyészhez írt levelét közöljük.

Dr. Polt Péter
Legfőbb ügyész
Legfőbb Ügyészség
1055 Budapest, Markó u. 16.

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján közérdekű adatigénylést terjesztek elő.

Kérem, hogy az Ön és a kazah legfőbb ügyész által aláírt együttműködési megállapodás szövegét a törvényes határidő betartásával küldje meg számunkra.

Kérem továbbá, tájékoztasson arról, milyen szakmai megfontolások, esetleg hatástanulmány által feltárt szempontok vezették Önt, amikor úgy döntött, hogy ellátogat Kazahsztánba, és együttműködési megállapodást köt a kazah ügyészi szervezettel.

Tudni szeretném azt is, mikor született meg a megállapodásról a döntés? E kérdéseket az is indokolja, hogy tudtunkkal legalábbis a szovjet idők óta mostanáig fel sem merült a kazah-magyar ügyészi együttműködési megállapodás szükségessége.

E kérdéseket nem csupán a két ország fizikai és jogéletüket tekintve is számottevő távolsága indokolja, de az is, hogy a nyilvánosság nem tud olyan kazah-magyar bűnszervezetekről sem, amelyek működése ilyen kiterjedt bűnügyi együttműködést indokolna. Túl az ilyen technikai-ésszerűségi megfontolásokon, mi úgy tudtuk, hogy Kazahsztán politikai rendszerét tekintve diktatúra, ahol szabad választásokat nem tartanak, a parlamenti ellenzék is kormánypárti, és független intézmények sem működhetnek.

Az Ön tárgyalásairól nincsenek hiteles hazai források, a kazah hírügynökség szerint “a bűnözés, a terrorizmus, a szélsőségesek, a kiberbűnözés, a drogkereskedelem stb. elleni közös fellépésről tárgyaltak a találkozón.”

A megállapodás ezek szerint bűnüldözési tárgyú, itt pedig a jogállami garanciák különösen fontosak. Ezzel kapcsolatban három további kérdésre kérek választ Öntől: a kazah és a magyar ügyészi szervezet közös álláspontja szerint kik tekinthetők „szélsőséges”-nek. A másik kérdésem, hogy vajon mit jelent itt a „stb.” kifejezés. A harmadik: Van-e a kazah büntetőjognak illetve büntetőpolitikának olyan eleme, gyakorlata, amelyet Ön szerint Magyarország az együttműködés keretében valamilyen formában hasznosíthat?

Továbbá kérem, hogy elektronikusan megküldött válasza térjen ki arra is, hogy a jövőt tekintve milyen hasznok várhatók a magyar-kazah ügyészi együttműködéstől.

Kérem, hogy válasza megküldésekor legyen tekintettel a törvényi határidőre.

Budapest, 2015. április 2.

Üdvözli:

Dr. Majtényi László

elnök

Eötvös Károly Intézet

1088 Bp., Szentkirályi u. 11. – telefon: 212-4800 – fax: 315-0625 – www.ekint.org – info [at] ekint [dot] org

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.