Farkas István Tamás: „A kormánynak nincs igazi szakmai indoka”

Belpol

A nemzeti parkokat veszélyeztető törvénymódosítás nem csak a civilek és a természetvédők körében verte ki a biztosítékot, hanem számos kormánypárti képviselőnél is. A zöld szervezetek 400 ezer levelet küldtek a parlamentbe, a harc azonban csak most kezdődik a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke szerint.

magyarnarancs.hu: Milyen ügyben és mikor volt utoljára ilyen nagy összefogás a különböző természetvédelmi szervezetekkel?

Farkas István Tamás: Egészen egyedi eset, hogy egy környezettel kapcsolatos törvénytervezetről ennyi állami szerv és civil szereplő mond negatív véleményt. Aggályait jelezte az Országos Környezetvédelmi Tanács, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács szakmai bizottsága, az Alapvető Jogok Biztosának helyettese, az Országgyűlés Fenntartható fejlődési bizottsága. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a WWF Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége leveléhez 170 civil szervezet csatlakozott, sok ezer állampolgár küldött levelet a parlamenti képviselőknek. Két korábbi eset jut eszembe, amikor a környezetvédők felháborodva ilyen széleskörűen tiltakoztak. Az egyik, amikor a szocialista kormány ’98-ban kinyitotta a Bős-Nagymarosi vízlépcső ügyét – a tiltakozás hozzájárult, ahhoz, hogy a Horn kormány vesztett a választáson. A másik ügy, a Pepó-féle környezetvédelmi minisztérium ámokfutása, aminek a vége a miniszter bukása lett.

magyarnarancs.hu: Milyen visszhangja lett a kiküldött 400 ezer levélnek? Érkeztek válaszok? Mi állt a levélben?

FIT: Az országgyűlési képviselőket kerestük meg levélben, azért hogy utasítsák el az állami vagyonról törvény tervezetét. Ez a jogszabály a nemzeti park igazgatóságai által vagyonkezelt védett állami tulajdonú földterületek egy részét a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) vagyonkezelésébe helyezné. Úgy látjuk, hogy ezzel a természetvédelmi érdekek sérülnének, ugyanis az NFA erre a feladatra felkészületlen, a helyismerettel rendelkező nemzeti parki igazgatóságok mint a természetvédelem területi szervei ezt a feladatot sokkal jobban tudják ellátni. A képviselőknek fél nap alatt kétezer állampolgár küldött több százezer e-mailt. Bennünket is meglepett, hogy milyen gyorsan és nagy számban csatlakoztak az ügyhöz. A képviselők egy része visszaírt, jelezve, hogy nem szavazza meg a törvényt. Volt, aki az „internetes terrort” nehezményezte, de senki se írt olyan választ, hogy „önöknek nincs igazuk és támogatom a törvényt.” Nincsenek illúzióink, ezt nem jelenti azt, hogy a kormánypárt megfordult volna, de érzékelhetőek a véleménykülönbségek a párton belül.

magyarnarancs.hu: A 2000-es évek eleje óta leépülőben van a természetvédelmi szakterület. Több intézkedésről úgy nyilatkoztak, hogy külön-külön nem okoznának problémát, viszont együttesen már a természetvédelemi szakterület ellehetetlenítését jelenti. A T/3788 számú, az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat volt az utolsó csepp a pohárban? Ezen kívül mi az, amin sürgősen változtatni kéne, hogy ne legyen nagyobb baj?

FIT: Az EU csatlakozás után kezdődött a környezetpolitika süllyedése. Első lépésként a szocialista-szabaddemokrata kormányok csökkentették a terület finanszírozását, ekkortól kényszeríti az állam egyre több saját bevételre a nemzeti park igazgatóságokat. A mélyrepülés a 2010-es kormányváltástól datálható, megszűnt az önálló minisztérium, a környezetügyi területeket szanaszét darabolták és különböző tárcákhoz kerülve a jelentőségük csökkent. Aggódunk, hogy a parlament legutóbbi döntése, miszerint a környezet- és természetvédelmi hatóságokat a kormányhivatalok alá rendeli, a környezeti szempontok jelentős mértékű háttérbeszorulását okozhatja az engedélyezési eljárásokban. A védett területek ügye arra ébresztette rá a civil társadalmat, hogy ha tovább vár, akkor tényleg mindent felfal a környezetellenes politika.

false

 

magyarnarancs.hu: A szóban forgó törvényjavaslaton kívül, mi az, amin sürgősen változtatni kéne, hogy ne legyen nagyobb baj?

FIT: A legfontosabb dolog, hogy legyen politikai akarat: a kormányzat kötelezze el magát, hogy megvédje a természeti erőforrásokat és ez emberek egészségét biztosító környezetet. A jelenlegi politika a gazdasági ügyeket hátráltató akadályként látja a környezetvédelmet, pedig a környezeti és a gazdasági szempontok összehangolhatóak. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján leszögezhetjük, hogy a pozitív környezetpolitikai fordulat intézményi feltétele az önálló, gazdasági ágazatoktól független minisztérium, amely az egész kormányzati munkában képes érvényesíteni a környezeti szempontokat. Az egyes szakpolitikai területeken rengeteg a tennivaló, felül kellene vizsgálni az agrártámogatási rendszertől kezdve az energiapolitikáig számos stratégiát, jogszabályt.

magyarnarancs.hu: A törvény ellentmond az alaptörvénynek. Mivel indokolták mégis a zükségességét?

FIT: Az a legmeglepőbb, hogy a kormánynak nincs igazi szakmai indoka. A legfontosabb kormányzati érv, miszerint egységes birtokpolitikára van szükség, már ma is érvényesül: a nemzeti parkok az NFA birtokpolitikai szabályai szerint adják bérbe a földterületeiket. A tervezet alkotmányosságával kapcsolatban az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékért felelős helyettese mondott véleményt. Szerinte alkotmányosan aggályos az, hogy egy elsődlegesen természetvédelmi célú szervezettől máshová helyezik a vagyonkezelést. Habár az Alkotmánybíróság 1994-es, hasonló témájú határozata már nem alkalmazható automatikusan, az alkotmányellenesség jó eséllyel levezethető a jelenlegi alkotmányunkból is, hisz az környezeti szempontból nem romlott, sőt javult is az előzőhöz képest.

magyarnarancs.hu: Még a fideszes Bencsik János is azt mondja, hogy a törvény nem garantálja, hogy az NFA képes lesz fenntartani a nemzeti parkok jelenlegi állapotát. Ön milyen keretek között tudná ezt elképzelni?

FIT: Az állami védett területek vagyonkezelését a nemzeti park igazgatóságok kezében kell hagyni és fontos, hogy a jövőben vásárlással az állam tulajdonába kerülő védett területek is hozzájuk kerüljenek. Fontos, hogy a költségvetés garantálja az igazgatóságok kiszámítható finanszírozását, hogy a természetvédelmi, oktatási, ismeretterjesztési alapfeladataikat el tudják látni. Itt költségvetési léptékben nem nagy összegekről van szó, néhány milliárd forint elegendő lenne a 10 nemzeti park részére.

magyarnarancs.hu: Ön a napokban azt nyilatkozta, hogy a levelekkel nem ért véget a küzdelem a törvénymódosítás ellen. Mit terveznek még?

FIT: Mivel a tervezettel kapcsolatban alkotmányos aggályaink vannak, az esetleges megszavazása esetén megkeressük azokat a közjogi szereplőket, akik alkotmányossági normakontrollt kérhetnek, és arra bíztatjuk őket, hogy forduljanak az Alkotmánybírósághoz.

magyarnarancs.hu: Azt is mondta, hogy „az emberek és a szakértők véleményét figyelembe véve a kormány nem tehet mást: vissza kell vonnia a törvényjavaslatot”. Mitől ilyen optimista?

FIT: A magyar társadalom egyik legfájóbb hibája, hogy a politikai megosztottság megakadályozza a társadalmi csoportokat, hogy egységesen lépjenek fel az érdekeikben. Sokunkra jellemző, hogy csöndben vagyunk, ha a „mieink” hibáznak, de a másik oldalt minden apró ügyben támadjuk. A nemzeti parki ügy sikerében azért reménykedem, mert nagyon sokan csatlakoztak a kampányhoz a politikai paletta minden részéről, s a kormányt nem pártpolitikai paneleket használva kritizálják a civilek, hanem szakmai érveléssel. Persze lehetséges, hogy ennek ellenére átmegy a parlamenten az eredeti javaslat. Hosszú távon azonban egyetlen kormány sem tud szembemenni a társadalom többségével. Aki elveszti a választók bizalmát, az előbb vagy utóbb bukni fog.

Figyelmébe ajánljuk

A Fehér Házban tett látogatást a román elnök

  • Narancs.hu/MTI

Románia NATO-tagságának két évtizedét és a katonai szervezet működéséhez nyújtott hozzájárulását méltatta Joe Biden amerikai elnök kedden, amikor a Fehér Házban fogadta Klaus Johannis román elnököt.