Farkas István Tamás: „A kormánynak nincs igazi szakmai indoka”

Belpol

A nemzeti parkokat veszélyeztető törvénymódosítás nem csak a civilek és a természetvédők körében verte ki a biztosítékot, hanem számos kormánypárti képviselőnél is. A zöld szervezetek 400 ezer levelet küldtek a parlamentbe, a harc azonban csak most kezdődik a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke szerint.

magyarnarancs.hu: Milyen ügyben és mikor volt utoljára ilyen nagy összefogás a különböző természetvédelmi szervezetekkel?

Farkas István Tamás: Egészen egyedi eset, hogy egy környezettel kapcsolatos törvénytervezetről ennyi állami szerv és civil szereplő mond negatív véleményt. Aggályait jelezte az Országos Környezetvédelmi Tanács, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács szakmai bizottsága, az Alapvető Jogok Biztosának helyettese, az Országgyűlés Fenntartható fejlődési bizottsága. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a WWF Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége leveléhez 170 civil szervezet csatlakozott, sok ezer állampolgár küldött levelet a parlamenti képviselőknek. Két korábbi eset jut eszembe, amikor a környezetvédők felháborodva ilyen széleskörűen tiltakoztak. Az egyik, amikor a szocialista kormány ’98-ban kinyitotta a Bős-Nagymarosi vízlépcső ügyét – a tiltakozás hozzájárult, ahhoz, hogy a Horn kormány vesztett a választáson. A másik ügy, a Pepó-féle környezetvédelmi minisztérium ámokfutása, aminek a vége a miniszter bukása lett.

magyarnarancs.hu: Milyen visszhangja lett a kiküldött 400 ezer levélnek? Érkeztek válaszok? Mi állt a levélben?

FIT: Az országgyűlési képviselőket kerestük meg levélben, azért hogy utasítsák el az állami vagyonról törvény tervezetét. Ez a jogszabály a nemzeti park igazgatóságai által vagyonkezelt védett állami tulajdonú földterületek egy részét a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) vagyonkezelésébe helyezné. Úgy látjuk, hogy ezzel a természetvédelmi érdekek sérülnének, ugyanis az NFA erre a feladatra felkészületlen, a helyismerettel rendelkező nemzeti parki igazgatóságok mint a természetvédelem területi szervei ezt a feladatot sokkal jobban tudják ellátni. A képviselőknek fél nap alatt kétezer állampolgár küldött több százezer e-mailt. Bennünket is meglepett, hogy milyen gyorsan és nagy számban csatlakoztak az ügyhöz. A képviselők egy része visszaírt, jelezve, hogy nem szavazza meg a törvényt. Volt, aki az „internetes terrort” nehezményezte, de senki se írt olyan választ, hogy „önöknek nincs igazuk és támogatom a törvényt.” Nincsenek illúzióink, ezt nem jelenti azt, hogy a kormánypárt megfordult volna, de érzékelhetőek a véleménykülönbségek a párton belül.

magyarnarancs.hu: A 2000-es évek eleje óta leépülőben van a természetvédelmi szakterület. Több intézkedésről úgy nyilatkoztak, hogy külön-külön nem okoznának problémát, viszont együttesen már a természetvédelemi szakterület ellehetetlenítését jelenti. A T/3788 számú, az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat volt az utolsó csepp a pohárban? Ezen kívül mi az, amin sürgősen változtatni kéne, hogy ne legyen nagyobb baj?

FIT: Az EU csatlakozás után kezdődött a környezetpolitika süllyedése. Első lépésként a szocialista-szabaddemokrata kormányok csökkentették a terület finanszírozását, ekkortól kényszeríti az állam egyre több saját bevételre a nemzeti park igazgatóságokat. A mélyrepülés a 2010-es kormányváltástól datálható, megszűnt az önálló minisztérium, a környezetügyi területeket szanaszét darabolták és különböző tárcákhoz kerülve a jelentőségük csökkent. Aggódunk, hogy a parlament legutóbbi döntése, miszerint a környezet- és természetvédelmi hatóságokat a kormányhivatalok alá rendeli, a környezeti szempontok jelentős mértékű háttérbeszorulását okozhatja az engedélyezési eljárásokban. A védett területek ügye arra ébresztette rá a civil társadalmat, hogy ha tovább vár, akkor tényleg mindent felfal a környezetellenes politika.

false

 

magyarnarancs.hu: A szóban forgó törvényjavaslaton kívül, mi az, amin sürgősen változtatni kéne, hogy ne legyen nagyobb baj?

FIT: A legfontosabb dolog, hogy legyen politikai akarat: a kormányzat kötelezze el magát, hogy megvédje a természeti erőforrásokat és ez emberek egészségét biztosító környezetet. A jelenlegi politika a gazdasági ügyeket hátráltató akadályként látja a környezetvédelmet, pedig a környezeti és a gazdasági szempontok összehangolhatóak. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján leszögezhetjük, hogy a pozitív környezetpolitikai fordulat intézményi feltétele az önálló, gazdasági ágazatoktól független minisztérium, amely az egész kormányzati munkában képes érvényesíteni a környezeti szempontokat. Az egyes szakpolitikai területeken rengeteg a tennivaló, felül kellene vizsgálni az agrártámogatási rendszertől kezdve az energiapolitikáig számos stratégiát, jogszabályt.

magyarnarancs.hu: A törvény ellentmond az alaptörvénynek. Mivel indokolták mégis a zükségességét?

FIT: Az a legmeglepőbb, hogy a kormánynak nincs igazi szakmai indoka. A legfontosabb kormányzati érv, miszerint egységes birtokpolitikára van szükség, már ma is érvényesül: a nemzeti parkok az NFA birtokpolitikai szabályai szerint adják bérbe a földterületeiket. A tervezet alkotmányosságával kapcsolatban az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékért felelős helyettese mondott véleményt. Szerinte alkotmányosan aggályos az, hogy egy elsődlegesen természetvédelmi célú szervezettől máshová helyezik a vagyonkezelést. Habár az Alkotmánybíróság 1994-es, hasonló témájú határozata már nem alkalmazható automatikusan, az alkotmányellenesség jó eséllyel levezethető a jelenlegi alkotmányunkból is, hisz az környezeti szempontból nem romlott, sőt javult is az előzőhöz képest.

magyarnarancs.hu: Még a fideszes Bencsik János is azt mondja, hogy a törvény nem garantálja, hogy az NFA képes lesz fenntartani a nemzeti parkok jelenlegi állapotát. Ön milyen keretek között tudná ezt elképzelni?

FIT: Az állami védett területek vagyonkezelését a nemzeti park igazgatóságok kezében kell hagyni és fontos, hogy a jövőben vásárlással az állam tulajdonába kerülő védett területek is hozzájuk kerüljenek. Fontos, hogy a költségvetés garantálja az igazgatóságok kiszámítható finanszírozását, hogy a természetvédelmi, oktatási, ismeretterjesztési alapfeladataikat el tudják látni. Itt költségvetési léptékben nem nagy összegekről van szó, néhány milliárd forint elegendő lenne a 10 nemzeti park részére.

magyarnarancs.hu: Ön a napokban azt nyilatkozta, hogy a levelekkel nem ért véget a küzdelem a törvénymódosítás ellen. Mit terveznek még?

FIT: Mivel a tervezettel kapcsolatban alkotmányos aggályaink vannak, az esetleges megszavazása esetén megkeressük azokat a közjogi szereplőket, akik alkotmányossági normakontrollt kérhetnek, és arra bíztatjuk őket, hogy forduljanak az Alkotmánybírósághoz.

magyarnarancs.hu: Azt is mondta, hogy „az emberek és a szakértők véleményét figyelembe véve a kormány nem tehet mást: vissza kell vonnia a törvényjavaslatot”. Mitől ilyen optimista?

FIT: A magyar társadalom egyik legfájóbb hibája, hogy a politikai megosztottság megakadályozza a társadalmi csoportokat, hogy egységesen lépjenek fel az érdekeikben. Sokunkra jellemző, hogy csöndben vagyunk, ha a „mieink” hibáznak, de a másik oldalt minden apró ügyben támadjuk. A nemzeti parki ügy sikerében azért reménykedem, mert nagyon sokan csatlakoztak a kampányhoz a politikai paletta minden részéről, s a kormányt nem pártpolitikai paneleket használva kritizálják a civilek, hanem szakmai érveléssel. Persze lehetséges, hogy ennek ellenére átmegy a parlamenten az eredeti javaslat. Hosszú távon azonban egyetlen kormány sem tud szembemenni a társadalom többségével. Aki elveszti a választók bizalmát, az előbb vagy utóbb bukni fog.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.