Már a románoknál is rosszabbul élünk

  • narancs.hu
  • 2018. december 14.

Belpol

Az Eurostat összehasonlította az életszínvonalat.

Magyarországon az egy főre jutó tényleg fogyasztás (AIC) mindössze 62 százaléka volt tavaly az uniós átlagnak, ez ráadásul rosszabb az előző években mértnél – derül ki az Eurostat HVG által szemlézett összesítéséből. Az életszínvonalat tekintve csak Bulgáriában rosszabb a helyzet, ott 54 százalékos az a mutató, míg Horvátországban szintén 62 százalék. Figyelemreméltó, hogy amíg Romániában 2015-ben – amikor Magyarország 63 százalékon állt – az AIC 58 százalékos volt, 2017-re már 68 százalékra nőtt.

Az unióban a leggazdagabbak a luxemburgi polgárok, az ő életszínvonaluk az EU-átlag 132 százaléka. A nagyhercegséget Németország követi (122 százalék), a harmadik pedig Ausztria, 117 százalékkal. Az első ötbe még a dánok és a britek kerültek be, ott a jóléti mutató az uniós átlag 114 százalékán áll. Ahhoz, hogy Orbán Viktor legújabb álma megvalósuljon, és 2030-ra Magyarország az EU 5 legjobb állama kerüljön, csaknem dupláznia kellene a gazdaságnak.

Nem sokkal jobb a kép akkor sem, ha az egy főre jutó, a vásárlóerővel korrigált (PPS) nemzeti összterméket – vagyis a fejlettség leggyakoribb mutatóját – nézzük. Ezen a listán Magyarország – az uniós átlag 68 százalékával – hátulról a hatodik. A legszegényebb ezúttal is Bulgária, a dél-európai országban a fejlettség még az EU-átlag felét sem éri el (49 százalék). A leggazdagabb Luxemburgban viszont a 253 százaléka, míg a második helyre újból felkúszott íreknél 181 százalék. Ha ezen a listán akarnánk bekerülni a legjobb öt közé, megint csak duplázni kellene, a dánok, az osztrákok és a hollandok esetében is 127-128 százaléka az uniós átlagnak az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson mért GDP.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.