Már a zebraszerdás tüntetőkre is rászáll a rendőrség

  • Varga Domokos Péter
  • 2023. november 23.

Belpol

Az érdekelte a hatóságot, hogy bejelentették-e bárhol a demonstrációt.

A Zebraszerda Budapesten kezdeményezett akciójához több vidéki városban, így Veszprémben is csatlakoztak. A demonstráció lényege, hogy szerdai napokon a gyalogosoknak szóló zöld jelzésnél többen kiállnak a zebrára, és a közoktatás tönkretétele ellen tiltakozó transzparenseket, feliratokat mutatnak fel az autósoknak és a járókelőknek. A fővárosban többnyire a belvárosi Ferenciek terén voltak korábban ilyen akciók.

Veszprémben általában a forgalmas helyszínen lévő Kossuth általános iskola előtt tartanak Zebraszerdát. A mostani alkalom az eddigiekhez képest másként alakult, mint a korábbiak, ugyanis rendőri intézkedés történt. Megjelent egy járőrkocsi, két rendőr szállt ki belőle, és minden demonstrálót igazoltattak. Erre eddig nem volt példa. A résztvevők szerint egy elektronikus “kütyűvel” vagy pontosan beazonosítottak őket, vagy az adataikat is rögzítették. Az igazoltatás okáról azonban, kérdéseik ellenére, nem adtak tájékoztatást a rendőrök.

 
Fotó: A szerző felvétele

Arra sem szólítottak fel őket, hogy hagyják abba a tevékenységüket, vagy hogy hagyják el a helyszínt. Az érdekelte a hatóságot, hogy bejelentették-e bárhol a demonstrációt, a megtartásához rendelkeznek-e bármiféle engedéllyel. A tiltakozók közölték, a konkrét eseményt nem szervezte meg előre senki.

A résztvevőktől megtudtuk, nem ez volt az első alkalom, hogy megjelent a rendőrség az akciójuk közben. Egyszer előfordult az is, hogy elküldték őket a zebráról, de erre nem adtak értelmezhető indokot. Nem mondták nekik, hogy megsértenének bármilyen rendelkezést, például a gyülekezési törvényt, vagy veszélyeztetnék a közbiztonságot, nem is igazoltattak senkit. Ők „együttműködést tanúsítottak”, tábláikat továbbra is kezükban tartva elhagyták a zebrát, noha akkor is úgy vélték, akciójuk belefér a véleménynyilvánítás szabadságába.

A veszprémi demonstrálók úgy gondolják, a rendőségi akció célja feltehetően a megfélemlítés volt.

A történtekkel kapcsolatban érdemes felidézni egy másik esetet. A Narancs.hu a múlt héten írta meg, hogy eljárás indul az Egységes Diákfront (EDF) elnökségi tagja ellen, miután fiatalok egy csoportja a Néprajzi Múzeum elé vonult. A résztvevők a művészet cenzúrázása ellen tiltakoztak, mert az intézmény kordonnal választotta el az Indiánok, Lelkek Túlélők című fotókiállítás egyik, melegeket ábrázoló képeket is bemutató részét.

Az EDF szerint a rendőrség azzal indokolta Perlaki-Borsos Noel elnökségi taguk igazoltatását és a szabálysértési eljárást, hogy nem bejelentett demonstrációnak nevezte a múzeumlátogatást. „Erre semmi okuk nem volt, a kiállításra mindannyian jegyet váltottunk, a kiállításra a biztonsági őrök szó nélkül beengedtek minket. A kiállításon semmit nem tettünk, ami sértette volna a házirendet” – állítja a szervezet.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.