Lepasszolt állami ingatlanok és milliárdok, de offshore-pénzek is hizlalják a növekvő EMIH-vagyont

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2018. február 15.

Belpol

Feltérképeztük Köves Slomóék birodalmát, és egészen meglepő dolgokat találtunk.

A frissen megjelent Magyar Narancsban hosszú cikket olvashat arról, hogy a Köves Slomó vezette EMIH a NER nyolc éve alatt miképp építette ki a ma már igen tekintélyesnek tűnő hálózatát. Amely Budapesten megközelítőleg így néz ki:

false

 

Cikkünk a Munkáspárt egykori székházától, a Baross utca 61.-ből indul, amely már az EMIH tulajdonában van, igen, az egész épület, mert megkapták.

false

 

Fotó: Narancs

Itt hamarosan kollégium fog nyílni, de azért is figyelemre méltó ez az ingatlan, mert itt található ma már egy csomó EMIH-hez köthető cég és alapítvány, továbbá mert egy ciprusi offshore cég közel 800 millió forintos jelzáloga van rajta.

false

 

false

Hogy miért, azt megtudhatja a csütörtöki Narancsból, amelyben Nógrádi Bálint, az EMIH gazdasági vezetője mondja el ennek is az okát.

Egyetem, gimnázium, általános iskola, vágóhíd, és megannyi kisebb-nagyobb projekt, például hamarosan egy állami százmilliókból megépülő uszoda – a sort még folytathatnánk (és friss lapszámunkban folytatjuk is!), hogy milyen közpénzes segítséget kapott az elmúlt években akár hitel, akár közvetlen támogatás formájában az EMIH, illetve a hozzá kapcsolódó gazdasági holdudvar. Ha mindent egybeveszünk, a támogatások közelítik a hatmilliárd forintot, ami annak kapcsán is igazán szép teljesítmény, hogy az EMIH csak 2011-ben lett bevett egyház.

Cikkünkben olvashat Köves Slomó honvédségi fizetéséről is, és arról, hogy az EMIH mit gondol erről az egész közpénzes históriáról. A Mazsihisz is megszólal ennek kapcsán, így egy kisebb vita is kialakult a felek közt – de erről bővebben már a csütörtöki Magyar Narancsban olvashat!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.