Az új Nemzeti alaptantervet (NAT) szeptemberben hozták nyilvánosságra, a tartalmi változtatások azonban egyáltalán nem a kormány szája íze szerint készültek. Korábban itt írtunk arról, hogy milyen módosításokat tartalmaz a tervezet, amely Csépe Valéria, az MTA pszichológusprofesszorának vezetésével készült.
Korszerűbb és kevésbé nemzeti lett az új alaptanterv tervezete, mint ami a kormány tetszését elnyerné
Gulyás Gergely már elöljáróban biztosított is mindenkit: ebben a formájában nem fog életbe lépni. Pénteken jelent meg az új Nemzeti alaptanterv (NAT) első 312 oldalas tervezete, amelyen 2017 decembere óta dolgozott Csépe Valéria miniszteri biztos, a Magyar Tudományos Akadémia pszichológusprofesszorának vezetésével egy százfős, pedagógiai szakértőkből, pszichológusokból és gyakorló tanárokból álló kutatócsoport.
A Magyar Hírlap most arról ír, hogy a minisztérium már dolgozik azon, hogy olyan nemzeti legyen a NAT, amire Orbánék is rábólintanak, ennek érdekében „jelentős mértékben” átdolgozzák a tervezetet.
„Mi egy elég jó alaptantervet kívántunk létrehozni. Tessék jobbat csinálni” – idézi a lap Csépe Valériát, aki nemrég egy konferencián reagált az új NAT-ot ért kritikákra. A Magyar Hírlapnak nyilatkozó szaktanárok a „nemzeti jellegen” kívül a kötelező olvasmányokat hiányolják. Attól tartanak, hogy a tanulók nem találkoznak majd Jókai Mór vagy Móricz Zsigmond műveivel. Jókairól korábban Csépe azt mondta, hogy nehéz megszerettetni a gyerekekkel. „Azonban, ha a nemzeti identitás alapszövegeit nem ismerik meg a tanulók, akkor megszűnik a közös kánon, ami összetart, megszűnik az egység” – állítja egy az átdolgozás mellett kiálló szaktanár.
