Marad a trafikok kiváltsága

Belpol

Végképp elvetélt az a törvénymódosító javaslat, ami alapján a fővárosi kerületek a nemzeti dohányboltokban is megtilthatnák az éjszakai szeszesital-árusítást – marad tehát a trafikok kivételezett helyzete.

A trafiktörvénynek köszönhetően eltérő jogai vannak az egymással szemben működő boltoknak a VII. kerületi Dohány utcában. Az élelmiszerüzletnek tilos alkoholtartalmú italt árusítani 22 óra után, a trafiknak szabad, rá ugyanis nem vonatkozik a kereskedelmi törvény, amely a helyi önkormányzatoknak engedélyezte, hogy rendeletben szabályozzák a szeszes italok éjjeli értékesítését. A Dohány utcai éjjel-nappaliban, ahogyan más VII. kerületi élelmiszerüzletben is, táblával hívják fel a vásárlók figyelmét, hogy az alkoholos italokat tároló polcokról nem vehetnek semmit 22 óra után. A csalódott vevőknek nem kell messzire menni, átlépnek a szemközti dohányboltba, ahol kedvükre válogathatnak. Ugyanez a helyzet a VI. kerületben is, ahol az önkormányzat szintén rendeletben tiltja az éjjeli szeszárusítást – kivéve a dohányüzletekben, hiszen a trafikokra az önkormányzat rendelete nem vonatkozhat.

false


Nem tudni, hány országgyűlési képviselőnek tűnt fel ez, de egyedül Bús Balázs (Fidesz) óbudai polgármester lépett az egyenlőtlen helyzet megszüntetéséért. Bő egy évvel ezelőtt a parlamentben módosító javaslatot nyújtott be a kereskedelmi törvényhez, miszerint a „meghatározott szeszes ital a kereskedelmi törvény alapján alkotott önkormányzati rendeletben foglaltak figyelembevételével forgalmazható a dohányüzletekben”. Indoklásában utalt a törvény előtti egyenlőtlenségre, a versenyhelyzet felszámolására, a jogi helyzet rendezetlenségére, egyúttal felhatalmazást kért a helyi önkormányzatoknak, hogy maguk tarthassanak rendet a nemzeti dohányboltokban. Megjegyezte, hogy a kereskedelmi hatóság az éjszakai szeszesital-forgalmazás tiltását megszegőket az üzlet bezárásával szankcionálja, miközben a dohányboltok mentesülnek ez alól „Ha a helyi rendelet nem alkalmazható, a kialakuló egyenlőtlen helyzet súlyos konfliktusokat okoz a gyakorlatban a nemzeti dohányboltok és a kiskereskedők, valamint a lakosság között.”

Sem frakciótársai, sem mások nem álltak kezdeményezése mellé, és úgy tűnik az érdektelenség a kormányzat álláspontját is kifejezi, mivel 8 hónap is kevés volt ahhoz, hogy az Országgyűlés megtárgyalja, majd szavazzon róla. Bár a módosító javaslatát tárgysorozatba vették 2013. július 10-én, napirendre nem került. És nem is fogják – tudtuk meg az Országgyűlés hivatalától. Ennek pedig igen egyszerű az oka: Bús Balázs már nem országgyűlési képviselő, egy módosító javaslat viszont csak akkor maradhat tárgysorozatban, ha országgyűlési jogállással rendelkező képviselő jegyzi.

A dohányboltok kiváltsága miatt megkerestük a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH), de a GVH nem tartja magát illetékesnek intézkedni, mivel nincs hozzá joga: „A dohányboltok tekintetében fennálló különbség alapvetően abból fakad, hogy a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység és ehhez kapcsolódóan a dohányboltban árusított egyéb termékek értékesítésére irányuló kereskedelmi tevékenység nem esik az ún. kereskedelmi törvény hatálya alá. A helyi önkormányzatoknak a kereskedelmi törvény alapján lehetőségük van arra, hogy az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét stb. meghatározzák. Az önkormányzati rendeleti szabályozás azonban a dohányboltokra nem vonatkozik, tevékenységüket, működésüket az ún. trafiktörvény szabályozza. Ennek megfelelően eltérő szabályok vonatkoznak a dohányboltok és más típusú kereskedelmi tevékenységet folytató üzletek működésére. Nem kifejezetten az említett kerület(ek) vonatkozásában, illetve nemcsak a szeszesital-árusítás, hanem általában a kereskedelmi tevékenységre vonatkozó – törvényi vagy önkormányzati – szabályok tekintetében is. Mivel ez a helyzet alapvetően a fent említett szabályozási rendelkezések, és nem valamely piaci szereplő magatartásának a következménye, a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatának, versenyfelügyeleti beavatkozásnak nincs helye.”

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.