Márki-Zay: „Orbánnak kell választania, hogy Rákosi- vagy Kádár-féle egypártrendszert épít”

Márki-Zay Péter egy interjúban beszélt az ellenzék kampányáról és a jövőbeli terveiről is. 

Interjút adott a Szabad Európának Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester és az ellenzék volt közös miniszterelnök-jelöltje, amelyben beszélt a kampányról, de a további terveiről is.

Márki-Zay azt mondta, az eredmények ellenére szerinte egyértelmű, hogy nem a kampánycsapata hibázott, de elmondása szerint ők is számos kutatást végeztek, amelyben egyértelmű volt, hogy az ukrajnai háború vált a kampány fő témájává. „A háború február 24-től kezdve mindent elhomályosított, lefedett. Biztos vagyok benne, hogy a Fidesznek is volt több lejárató kampánya ellenzéki jelöltekkel kapcsolatban, néhányat be is dobtak, de semmi nem érdekelte az embereket.

Akkor bármilyen botrány lehetett, bármit beszélhettünk a programról, a háború teljesen háttérbe szorított minden más témát.

Nem a mi választásunk volt, hogy a háború téma lesz, hanem a Fideszé. Ráadásul a kezdetektől fogva azt mértük, hogy a háború nagyon kedvez Orbánnak. Olyankor az emberek mindig stabilitásra vágynak.” Hozzátette azt is, hogy az ellenzéknek a tematizálásra nem volt képessége, csak a Fidesznek, amely a háború kapcsán a béke- és biztonság vonalát képviselte. 

Márki-Zay azt is elmondta, hogy a kampány alatt a napindító megbeszélésein Zaránd Péter (Puzsér volt kampányfőnöke, majd Márki-Zayé), Simon András, Gál J. Zoltán (Karácsony Gergely tanácsadója), Szigetvári Viktor (Bajnai Gordon munkatársa) és Gurzó Ákos vett részt, ők szerveztek le Zelenszkij ukrán elnökkel is egy megbeszélést. Márki-Zay most azt mondta, ő ezzel nem értett egyet, tartott tőle, hogy háborúpártisága igazolásaként fogja tálalni a Fidesz-propaganda, és

végül egy kijevi légiriadó miatt nem is jött létre a beszélgetés.

Mindenesetre szerinte árulkodó, hogy a tervről értesülő ellenzéki pártvezetők hívták őt akkor, vagyis az elvileg szigorú biztonsági intézkedések dacára (Zelenszkij biztonsága is veszélyben van telefon- és videóhívásainak bemérhetősége miatt) többtucatnyian tudtak róla – ennek révén egyébként a Fidesz is.

Arról is beszélt, hogy az ő személye szerinte annyit segített a kampányban, hogy jobban el tudták érni azokat a konzervatív rétegeket, akik elégedetlenek voltak a Fidesszel, Márki-Zay ennek tudja be Tordai Bence, Orosz Anna és Hajnal Miklós budai kerületekben elért győzelmét is. „Az ellenzék még ott is gyengült, de a Fidesz többet. Az ellenzék mindenütt veszített, a Fidesz csak ezekben a körzetekben. Ennyi haszna volt talán a jelöltségemnek. De összességében sajnos a háború úgy felülírt mindent, hogy az abszolút nyerhető körzeteket is buktuk.”

Hozzátette, szerinte jó stratégia volt a konzervatív szavazókra célozni, mert ott tudtak csak bővülni. „A baloldali szavazókat mind elhoztuk, ez látszik. Ha nem így lenne, akkor a Kutyapárt jutott volna be, és nem a Mi Hazánk. A konzervatívokból tudtunk elhozni számottevő mennyiséget. Ez a budai kerületek sikerén látszik.” 

Arról, hogy az előválasztás után két hónapra leült a kampány, Márki-Zay azt mondta, szerinte kellett az a két hónap, hogy az arculatot, a stratégiát, a kommunikációt, az irányokat, az irodát, a szakembereket oda tudják rakni, mert nem lehetett nulláról elindulni, egyik párt sem tudott volna.

Beszélt arról is, hogy volt olyan párt is, amelyik egyáltalán nem akart pénzt adni a kampányba, és csak azután adta be a derekát, miután öt párt nyomás alá helyezte. Az is kiderült, hogy a Jobbik, amelyet korábban bírált a támogatásának alacsonyabb összege miatt, egyébként még az egyik legnagyobb összeget adta a kampányhoz. 

Márki-Zay ugyanakkor hozzátette, hogy most úgy utasították vissza a pártok a hetedik frakciónak a gondolatát is, hogy szerinte a teljes anyagi terhet, a pénzgyűjtést, a fundraisinget az ő mozgalma, a Mindenki Magyarországa Mozgalom csinálta. „Nekünk mostantól kezdve nem jön be egy fillér sem a pártfinanszírozásból, mert nincs is frakciónk, nem is vagyunk párt” – tette hozzá. 

Arról, hogy a saját választókerületét elbukta, Márki-Zay azt mondta, még Hódmezővásárhelyen belül is kevesebben szavaztak rá, ezért döntött úgy, hogy marad a városban. Szerinte ugyanakkor az önkormányzati választásokon senki nem fog attól rettegni, hogy egy polgármester háborúba küldi a gyerekeit, ezért ezzel a hazugsággal az önkormányzati választást nem lehet megnyerni.

Beszélt arról is, hogy ki kaphatja majd meg a listás mandátumát, ha nem ül be a parlamentbe, minthogy ő volt az ellenzéki lista vezetője. Bár Márki-Zay a Párbeszéd-frakciót választotta, nem a párt gazdálkodhat a hellyel, hanem a közös listát állító hat párt. „A hat párt közös, konszenzusos döntésében bizakodom, én legfeljebb tanácsokat tudok adni nekik.”

Azt is mondta, hogy Szél Bernadett révén személyes érdemei mellett a női arányt lehet javítani, de az összellenzék anyagilag akkor járhatna jobban, ha az MSZP-nek nem tíz, hanem tizenegy frakciótagja lenne, akkor ugyanis a sávos finanszírozás miatt jóval több állami finanszírozást kapna, ráadásul az MSZP négy évvel ezelőtt kisegítette a Párbeszédet, tehát szerinte korrekt lenne, hogy most a Párbeszéd segítse ki az MSZP-t. „Nekem mindegyik szimpatikus és akceptálható szempont.”

Az összefogás kudarcáról úgy vélekedett, hogy az általa képviselt modellnek csak az a része bukott meg, hogy minden párt összefogjon, mert a Jobbik szavazóinak a kétharmada nem fogadta el azt a listát, amelyen Gyurcsány Ferenc is ott van. 

Mindenesetre szerinte most már szerinte neki az országos politikában is mást kell képviselnie: 

„Mivel az a modell, amit négy éven át vittem, megbukott, innentől kezdve az országos politikában mást kell képviselnem.

Eddig azt képviseltem, hogy kell a hat párt teljes összefogása, és ez nem is nélkülözhető, hiszen egy-egy körzetet az ellenzék továbbra is csak együtt fog tudni megnyerni. Nem az összefogás halott önmagában, de azt jogosan mondják sokan, hogy az a fajta összefogás, ami közös listára kényszerítette a Jobbikot meg Gyurcsányt, megbukott, és nem fog menni a jövőben sem.”

Kifejtette, hogy a parlamenti politizálásnak nem látja most értelmét, de örül neki, hogy mások csinálják, és nem ítéli el azokat, akik beülnek a parlamentbe, de jó lenne, ha kicsit radikálisabb eszközökben gondolkoznának ők is. Hozzátette, ezalatt az erőszakmentes ellenállást érti. 

„Mostantól kezdve nem ellenzék, hanem ellenállás van” – fogalmazott, hozzátéve, hogy elsősorban a lemaradó, leszakadó, elszegényedő, elnéptelenedő Magyarországgal kell felvenni a küzdelmet, szinte politikától függetlenül. „Azt kell megnéznünk, hogy mit tudunk tenni azért, hogy a cigányságot felemeljük, hogy a hátrányos megkülönböztetést – akár szexuális orientáció alapján, akár bőrszín alapján – kiirtsuk a magyar társadalomból, hogy a magyar társadalom legyen befogadó.”

Arról is beszélt, hogy most mindenki retteg a Fidesz bosszújától, de most 

„Orbánnak kell választania, hogy Rákosi- vagy Kádár-féle egypártrendszert épít-e.

Az nem kérdés, hogy az országban most Orbánnak nincs semmilyen akadálya, az uralmának nincsenek jogi és hatósági korlátai. Az ő bölcsességére van bízva, hogy bosszút áll, és leszedi azokat, akik felszólaltak ellene, vagy konszolidálódik.”