Maróth Miklós jóváhagyásra bekérte az MTA-ról leválasztott kutatóintézetek kutatási terveit

Belpol

Bár már július vége van, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke az idei terveket hagyná jóvá.

Furcsa és baljós levelet kaptak július 27-én hétfőn reggel az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat alá tartozó kutatóközpontok és önálló kutatóintézetek vezetői. Maróth Miklós, az ELKH elnöke soron kívüli adatszolgáltatás keretében, egy napos határidővel bekérte a kutatóhelyek 2020. évre vonatkozó kutatási terveit.

Maróth azt írta, a kutatási programokat összesített javaslatként kívánja az ELKH Irányító Testülete elé terjeszteni, ami után az IT feladata lesz „a jóváhagyásra méltó kutatási programok kiválasztása.”

Az ELKH-t tavaly nyáron hozta létre a kormány, majd szeptemberben az MTA ellenállásának dacára az új szervezet fenntartásába adta a korábban az Akadémiához tartozó 10 kutatóközpontot és 5 önálló intézetet, azaz Magyarország messze legjelentősebb, körülbelül 4 ezer főt foglalkoztató kutatóintézet-hálózatát.

Míg az irányítási jogokat korábban az MTA gyakorolta, az új felállásban ezek az ELKH 13 fős Irányító Testületéhez kerültek. Az IT-be hat tagot javasolhatott az MTA, hatot a Palkovics László által vezetett Innovációs és Technológiai Minisztérium, a tagokat aztán Orbán Viktor miniszterelnök nevezte ki. Az IT elnökére elvben közös javaslatot tett az MTA és az ITM, de Maróth Miklós klasszika-filológus nyilvánvalóan inkább a kormány jelöltje volt, jelenleg is a miniszterelnök személyes tanácsadója tudománypolitikai kérdésekben.

A Maróth-levél értelmében tehát ez a jelentős kormányzati befolyás alatt álló testület szelektálhatna a kutatási programok között. Információink szerint a furcsa adatkérés meglepetésként érte a kutatókat és az intézetvezetőket, de még az Irányító Testület tagjait is. Az egyes kutatási témákat ráadásul egy-egy mondatban kellett megadni, egy teljes intézetre legfeljebb fél oldal juthatott.

„Azért nem értjük ezt a kérést, mert eddig is számos alkalommal szolgáltattunk adatot az ELKH felé, kutatási témáink a honlapunkon is fent vannak, egy mondatnál bővebben kifejtve. Ráadásul már év közepe van, mi értelme utólag jóváhagyni amit eddig csináltunk? És mi történik, ha valamit mégsem hagynak jóvá?” – veti fel Gárdos Judit a volt MTA-s intézetek alkalmazottaiból alakult Akadémiai Dolgozók Fórumának elnökségi tagja.

Többen abban reménykednek, hogy bár a Maróth-levél megfogalmazása nem erre utal, valójában a már futó kutatások jóváhagyása csak formalitás lesz, és az IT mindenre rábólint majd. „Hirtelen eszükbe juthatott, hogy a törvény erre is lehetőséget ad nekik, és most utólag lepapírozzák a dolgot” – mondja egy forrásunk. A jóváhagyás ugyanakkor veszélyes precedenst teremthet, mert ha a 2021-es terveket például már előre bekérik, nagyobb esély van rá, hogy bele is szólnak a kutatási elképzelésekbe.

Egy másik forrásunk szerint az időzítés is aggodalomra ad okot. „Tavaly szeptemberben volt egy olyan egyezség a kormány és az MTA között, hogy egy évig nem nyúlnak az intézethálózathoz. Ez a moratórium szeptemberben lejár, és Maróth Miklósnak láthatóan tervei vannak” – mondja. Ugyanakkor azt ő is nehezen tudja elképzelni, hogy az Irányító Testület menet közben leállítana akár csak egyet is a 2020-as kutatások közül. „Mi van, ha például pályázati pénz van egy nekik nem tetsző program mögött?”

Az ELKH-ban Maróth Miklós mostani akciójától függetlenül is napirenden van a kutatók közalkalmazotti státuszának megszüntetése és a finanszírozás átalakítása. A kormány jövőre plusz 22 milliárd forintot szán a hálózatra, ezt azonban bázisfinanszírozás helyett feladatfinanszírozási rendszerben osztaná szét. Maróth júniusban úgy magyarázta a feladatfinanszírozást, hogy az ELKH a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács határozatait figyelembe véve próbál prioritásokat megfogalmazni, és ezek alapján változtatni a kutatási terveken.

Palkovics jóval több pénzt adna az MTA-tól elszakított kutatóintézeteknek

Cserébe bizonyos prioritásokat figyelembe véve változtatni kell a kutatási terveken. A jövő évtől 22 milliárd forint többletforrás állhat rendelkezésre az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) működésére, illetve fejlesztésére. Ennek jelentős része bérfejlesztésre fordítható - jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Maróth Miklós, az ELKH elnöke.

A soron kívüli adatkérésről és az Irányító Testület döntésének várható szempontjairól megkérdeztük az ELKH-t is, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.

FRISSÍTÉS

Az ELKH konkrét választ nem adott arra kérdésünkre, hogy miért kellett év közben bekérni a kutatási terveket, és hogy mi lesz az IT döntésének következménye. Általánosságban azt írták:

"Az egyes kutatóhelyek alapfeladatai és kutatási programjai a kutatóhelyek vezetőivel együttműködésben kerülnek meghatározásra. Az egész folyamatnak a lényege az, hogy az Irányító Testület az intézeteknek az ajánlataiból és kutatási szándékaiból akar kiindulni, és azok mentén akarja megfogalmazni a stratégiai célokat. Mindez együtt biztosítja, hogy az ELKH kutatási stratégiája nemzetközi mércével mérve is megfelelő tartalmú és minőségű lesz. Az eddigi egyeztetéseken öt kiemelt, stratégiai léptékű tématerület került meghatározásra az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatra vonatkozóan, amelyek a következők: digitalizáció, energia, egészség, környezet és biztonság, emberi erőforrás."

Hozzátették, a 2021-ben érkező 22 milliárdnyi pluszforrásból 9 milliárd bérfejlesztésre jut, "a fennmaradó forrásokat a működésre fordítjuk, többek között a kutatási feladatok támogatására, kiválósági pályázatokra, az épületek teljes körű üzemeltetési költségeire."

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.